Víz, víz, tiszta víz…
Az Egészségügyi Világszervezet ajánlása szerint felnőtt nőknek 2,2, férfiaknak 2,7 liter folyadék (túlnyomó részben ivóvíz) javasolt naponta – de ez függ a hőmérséklettől és fizikai aktivitástól, a testsúlytól, a pillanatnyi egészségi állapottól és a táplálkozástól is. Hallgassunk tehát a szervezetünkre – akkor igyunk, ha jelentkezik a szomjúságérzet!
Az ivóvíz nagyhatalom
Magyarországon jelenleg a felhasználást jelentősen meghaladó édesvízkészletek állnak rendelkezésre. Azokon a területeken, ahol az ivóvíz parti szűrésű kutakra vagy felszíni vízkivételre támaszkodik (például a főváros térségében), az ivóvíz mennyiségileg hosszú távon biztosított. Ugyanakkor a karsztvíz mennyisége aszályosabb időszakban vagy túlhasználat esetén jelentősen lecsökkenhet. „Bár az ivóvízellátást ez pillanatnyilag nem fenyegeti, az aszályosodás fokozódása, a talajvízszint visszahúzódása az öntözési célú vízkivétel növekedését fogja eredményezni, és ez hosszú távon akár konfliktusokat is eredményezhet a különböző vízhasználatok között” – vázolja a jelenlegi helyzetet dr. Vargha Márta, az Országos Környezetegészségügyi Intézet (OKI) Vízhigiénés osztályának vezetője.
Mennyi és milyen?
Vízről lévén szó a „mennyi?” mellett ugyanolyan fontos kérdés a minőség is. A közép-magyarországi régió egyes településein a szolgáltatott ivóvízben az arzén-, a nitrit-, a vas- és mangántartalom (a folyamatos szigorítás miatt is) meghaladja a jelenleg érvényes határértékeket. „Emiatt az illetékes hatóság megtette a szükséges intézkedéseket (pl. átmeneti ivóvíz biztosíttatásával), és folyamatosan vizsgálja a víz minőségét, mindaddig, amíg ezeken a településeken is végleges megoldások szolgálják a megfelelő ivóvízellátást” – mutat rá napi problémákra dr. Gáll Ildikó, Budapest Főváros Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szervének főosztályvezető főorvosa.
Határértékek
Magyarországra az uniós csatlakozás óta az egész EU-ban egységesen elfogadott ivóvíz-minőségi követelmények vonatkoznak. Az arzén, a bór és a fluorid határértékét érintő átmeneti eltérési engedély (derogáció) 2012. december 25-én járt le, így már érvényesek az új értékek: az arzéné 50 mikrogramm/l-ről 10 mikrogramm/l-re, a bóré 5 mg/l-ről 1 mg/l-re, a fluoridé 1,7 mg/l-ről 1,5 mg/l-re csökkent. Az ólomra vonatkozó határérték 2013. december 25-ével változik: 25 mikrogramm/l-ről 10 mikrogramm/l-re.
Magyarország túlnyomó részén ugyanakkor jó minőségű az ivóvíz. Jelentős gondot a geológiai eredetű szennyezések okoznak, elsősorban az arzén, kisebb mértékben a bór és a fluorid, és – a közhiedelemmel ellentétben – sok helyütt túl alacsony a keménység is.
Területileg a probléma az Alföldön és az ország déli részén a legjelentősebb, de szinte minden megyében vannak érintett települések. E gondok orvoslására jött létre az Ivóvízminőség-javító Program, amelynek keretében már valamennyi érintett település benyújtotta pályázatát az ivóvíz-szennyezettség elhárítását szolgáló beruházás megvalósítására (a program a pályázó településeknek uniós forrásokból 100 százalékos támogatást nyújt).
Mérgező magánkutak?
Külön említést érdemelnek a magántulajdonú, nem ellenőrzött fúrt kutak. Az OKI szakértője szerint e kutak (ivó)vize könnyen szennyeződhet akár vegyszerekkel (pl. a kút közelében használt növényvédelmi szerek), illetve az állattartásból származó fekáliával, amelyek komoly egészségügyi kockázatot jelentenek. A megoldás egyszerű (lenne): a kút környezetében ne végezzenek szennyezéssel járó tevékenységet (autómosás, trágyázás), és a szennyvíztárolót, kerti illemhelyet a lehető legmesszebb kell a kúttól elhelyezni.
Ivóvizünk őrei
A népegészségügy felel az emberi fogyasztásra kerülő víz minőségéért: az 5000 főnél kevesebb lakost ellátó vízműrendszereket a járási népegészségügyi intézetek, az ennél nagyobbakat a megyei népegészségügyi szakigazgatási szervek látják el, amelyek szervezetileg a megyei – vagy fővárosi – kormányhivatalokhoz tartoznak, ám szakmai felügyeletüket az Emberi Erőforrások Minisztériumához tartozó Országos Tisztifőorvosi Hivatal látja el. Az Országos Környezetegészségügyi Intézet szakértői háttérintézményként támogatja mind a központi, mind a területi szervek munkáját.
A fogyasztott ivóvízbe az ivóvízelosztó hálózatból származó szennyeződ
ések is bekerülhetnek. Erre példa a régi épületek ivóvíz-hálózatában még ma is sok helyen jelenlévő csövekből az ivóvízbe kerülő ólom. „A szervezetbe bevitt ólom egy része bekerül a véráramba, majd nagyobb része kiürül, kisebb része azonban felhalmozódik (elsősorban a csontokban), ami gyerekeknél és a magzatban fejlődésneurológiai zavarokat, felnőtteknél magas vérnyomást okozhat” – mutat rá dr. Vargha Márta.
Az ólom esetében végleges megoldást az ólomtartalmú anyagok, szerelvények teljes körű cseréje jelentene.
Ásványvíz vagy csapvíz?
Az ásványvíz vagy csapvíz fogyasztása elsősorban egyéni ízlés kérdése. Az ásványvizeknek az ivóvíznél magasabb koncentrációban kell tartalmazniuk oldott ásványi anyagokat, ugyanakkor dr. Gáll Ildikó szerint nem ismert olyan, a szervezet számára esszenciális mikroelem vagy ásványi anyag, amelyik kizárólag az ásványvízben lenne megtalálható.
„A leggyakrabban fogyasztott – és általánosságban ajánlható – közepes ásványianyag-tartalmú ásványvizek összetétele nagyon hasonló például a budapesti csapvízéhez – teszi hozzá Vargha Márta. – Csapvizet fogyasztva és kiegyensúlyozottan táplálkozva valamennyi szükséges ásványi anyag bekerül a szervezetbe. Ásványvíz tartós fogyasztása esetén érdemes rendszeresen váltogatni a különböző összetételű vizeket.”
Desztillált víz vagy más módon (pl. fordított ozmózissal) ásványianyag-mentesített víz fogyasztása viszont hosszú távon felboríthatja a szervezet ásványianyag-háztartását, ezért semmiképp sem javasolt, különösen kisgyerekek, illetve idősebbek esetén (figyeljünk tehát nagyon oda az úgynevezett babavíz kiválasztásakor is az összetevőkre!).
Főzzön hidegvízzel!
Gyakori, hogy étel- vagy italkészítéshez (leves, kávé, tea) vezetékes meleg vizet használunk. „Ez közegészségügyi szempontból igen kockázatos – figyelmeztet az OKI osztályvezetője –, mivel a meleg víz fokozza a fémek és más szennyezőanyagok kioldódását a vezetékekből, és a melegvíz tartályokban baktériumok is elszaporodhatnak.” Ezért közvetlen fogyasztásra és ételkészítésre is csak hideg vizet ajánlott használni, és lehetőleg fogyasztás előtt ki kell ereszteni a pangó vizet a vezetékből (amíg a víz már érezhetően hideg lesz). A kieresztett vízzel pedig lehet, sőt ajánlott locsolni, így egy csepp sem vész kárba.
