Vizes országjárás az egészségért

Oravecz Anna   •   2014. szeptember 26. péntek 14:30

Magyarország nem csak éghajlati szempontból fekszik kedvező helyen: a nagy mennyiségben feltörő hévizek miatt a Kárpát-medence földtani adottságai is rendkívül előnyösek. Nem állunk messze a valóságtól, ha azt mondjuk: ha valaki kutat ásat a kertjébe, nagy eséllyel saját gyógyfürdője lehet.

Sajnos közel sincs akkora kultúrája itthon a gyógyfürdőknek, mint amekkorát a termálvizek adta lehetőségek megengednének, de a hévízre vágyók azért mindig megtalálják a bajukra leginkább megfelelő gyógymedencéket az országban. Hiszen Európában egyedülálló hévízkészlettel rendelkezünk, itt található a kontinens egyetlen barlangfürdője (Miskolctapolca) és legismertebb gyógyvizes tava (Hévíz). Kis országunk minden régiója más összetételű vizeket rejt, érdemes tehát a kezelendő problémákból kiindulva fürdőt keresni.

10 víz, 1000 bajra

Az ország régióiban tíz különböző összetételű gyógyvíz található, amelyek fürdő- illetve ivókúraszerűen alkalmazva számos betegségre nyújtanak megoldást. A termál és gyógyvizeket az alkotórészek figyelembevételével lehet osztályozni, azonban ez nem jelenti azt, hogy egy-egy régió vagy gyógyfürdő kizárólag egy jellegzetes összetevőt képes felmutatni, vagy csupán egy betegségre ad gyógyírt. A gyógyfürdők akár több eltérő összetételű forrásból is táplálkozhatnak, amelyek vize keveredve, vagy külön-külön tör a felszínre. Aki célirányosan szeretne gyógyulni, annak érdemes a vizek összetétele és a leginkább javallt kezelések alapján megválasztania a kúra úti célját.

• Az egyszerű szénsavas vizek, amelyeket savanyúvíznek is neveznek literenként legalább 0,6 gramm hidrogén-karbonátot tartalmaznak. Ezeket többnyire palackozzák, de fürdőkúrára is szokták alkalmazni. A vízben lévő szénsav kitágítja az ereket, ettől javul a bőr, a tüdő vérellátása, serkenti a szívműködést, gyógyítja a szív- és érrendszeri megbetegedéseket. Megtalálható: a Balaton-felvidéken, Nyugat-Dunántúlon, a Mátra egyes területein.
  
  
• A meszes vizek magas kalcium- és magnéziumtartalma gyulladáscsökkentő, ezért kiválóan alkalmasak mindenféle reumatikus problémák kezelésére. Ahol szénsavas formában tör felszínre, ott szív- és gyomorbántalmakra is alkalmazzák. Megtalálható sok budapesti és dunántúli fürdőben.

Ásványvíz-gyógyvíz: mi a különbség? 

 

Termálvíznek, vagy hévíznek nevezzük azokat a felszínre törő természetes vizeket, amelyek hőfoka meghaladja a 30 Celsius fokot. Emellett használjuk még az ásványvíz fogalmat is, amely értelem szerűen a magas ásványianyag-tartalomra utal, s aminek literenként legalább 1000 mg-nak kell lennie. Palackozásánál fontos, hogy csakis helyben történhet.

Gyógyvíznek azokat a vizeket hívják, amelyek orvosilag igazolt gyógyhatással rendelkeznek. Az ásványvizekkel ellentétben a gyógyvizek mindennapi fogyasztásra nem alkalmasak, csak kúraszerűen ajánlottak.

Megkülönböztetjük még a forrásvíz kategóriát is, amely a felszín alatt futó, természetes módon feltörő vizeket jelenti, amelyeknél gyakran létesítenek kutakat, palackozót is.

• Az alkalikus vizek nátriumot és hidrogén-karbonátot tartalmaznak, kiválóan gyógyítják a gyomorbántalmakat (gyomorsav, bélhurut), illetve belélegezve a légúti betegségeket (palackozva ilyen a Salvus víz). A nagyatádi gyógyfürdőben pedig a sclerosis-multiplex kezelésében értek el sikereket az ottani vízösszetétellel. Megtalálható még sok alföldi fördőben, de a Fertő-tó közelében és a Bükk egyes részein is.
  
  

• A nátrium-kloridot tartalmazó sósvizeket reumára, nőgyógyászati megbetegedésekre és hurutos fertőzésekre ajánlják. Megtalálható az ország északi és keleti régióinak fürdőiben.
  
  

• A keserűvizek nevüket elsősorban a szulfátionnak köszönhetően kapták, amelyek gyomor-, máj-, epe- és bélbetegségekre használják ivókúraszerűen. (Elérhetőek Hunyadi János, Ferenc József és Mira gyógyvíz néven palackozva.)
  
  

• A vasas vizekben lévő nagy mennyiségű vas a bőrön keresztül is képes felszívódni a szervezetbe, ezáltal hatékony segítség vérszegény állapotokban, de ivókúraként is alkalmazható. Megtalálhatók az északi-középhegységben, de az ország más pontjain is.
  
  

• A kénes vizek jellegzetes szaguk ellenére igen kedveltek a reumatikus bántalmak, a fájdalmas porckopások és a súlyos bőrbetegségek kezelésében. A hatás e vizeknél a leggyorsabb –szinte a fürdőzés után azonnal érezhető. Megtalálható A Dunántúlon és Észak-Magyarországon, illetve a fővárosban.
  
  

• A jódos–brómos vizek magas sótartalmuknak köszönhetően nem csak a pajzsmirigybetegségek legtermészetesebb gyógymódjai, de reumatikus, urológiai és nőgyógyászati problémák, gerincgyulladás, pikkelysömör orvoslására is alkalmasak. Megtalálható Kelet-Magyarország sok fürdőjében és egyes budapesti fürdőkben is.
  
  

• A rádiumionos vizeket fürdő-, ivó- és inhaláló kúrára is alkalmazzák hatékony fájdalomcsillapító hatásuknak köszönhetően. Emellett a belső elválasztású mirigyek működésére, ezáltal a hormonális rendszerre is kedvező hatással vannak. Megtalálható néhány budapesti fürdőben, illetve az északi-középhegység és Nyugat-Magyarország egyes fürdőiben.
  
  

• Az egyszerű hévízek, amelyek a fent említetteknél kevesebb oldott anyagot tartalmaznak, de gyógyhatásuk közismert. Ezeket többnyire ízületi bántalmaknál, reumás panaszoknál alkalmazzák, például a fővárosi strandokon-fürdőkben vagy saját hévízforrással rendelkező wellness-hotelekben.

Jótékony meleg

A termálvizes terápiák során – amennyiben nem „csak” üdülésről, hanem orvosi kezelésről van szó –, a víz hőfoka is meghatározza egy-egy kezelés hosszúságát. A hűvös, 28-30 Celsius fokos vízben tovább maradhat a páciens, ez alkalmas fizikoterápiás foglalkozásokra például mozgásszervi betegségek, gyógytorna esetén. Akinek ízületi gyulladása van, annak nem szabad 28 foknál melegebb vízben tartózkodnia, mert az akár ronthat is állapotán.

Szénsavas fürdőknél többnyire a 32 fokot alkalmazzák, kellemesen lagyosnak pedig 34-36 fok között érezzük a vizet. A legtöbb gyógyvizes medence hőfoka ugyanakkor 36-40 fok között van, ennek a kifejezetten meleg víznek már azonnali fájdalomcsillapító hatása van. A melegebb, 40 Celsius fok feletti fürdőt már szinte forrónak érezzük, ilyen vízben még egészséges szervezetűek is csak rövid ideig tartózkodhatnak.

A gyógyfürdőzés szabályai

Sokan úgy gondolják, hogy gyógyfürdőbe menni egyet jelent a strandolással, ahol az ember akár egész nap ki-be ugrálhat a medencébe. Nos, nem. A termálvizes kezelésekre, még ha sokkal kellemesebbek is, érdemes inkább orvosi ellátásként gondolni, semmint egyszerű strandolásként.

Néhány alapvető szabály betartásával azonban elkerülhetők a rosszullétek és pihentebben, egészségesebben térhetnek haza a kúra után. A legfontosabb, hogy éhgyomorral vagy teli hassal, alkoholos állapotban nem ajánlott a medencébe menni. Meleg vizű forrásoknál az egyszeri vízben tartózkodás ideje ne haladja meg a 30, maximum 40 percet, mert túl megerőltető a szervezet számára. Ugrálni, lemerülni, gyors tempóban úszni szintén nem ajánlott –a lassú közlekedés, az üldögélés és a vízen lebegés a célszerű.

A gyógyító büdösbarlang…

 

A mátraderecskei széndioxid gyógygázfürdő a maga nemében kuriózumnak számít itthon. A mofettának nevezett jelenség lényege, hogy a vulkanikus kőzetekből értékes összetételű gázok szállnak fel, amelyeket a gyógyászatban évszázadok óta használnak. A széndioxid gáz kitűnő értágító hatással rendelkezik. A Mátraderecskén felszálló gáz emellett rendkívül magas radontartalomú, kiválóan alkalmas különféle érbetegségek – visszér, cukorbetegség miatti szövődmények, katéteres értágítás, krónikus vénás elégtelenség, trombózis utáni szindróma, a nyirokkeringés zavarainak –gyógyítására.

 Szívinfarktust követően, heveny gyulladásos illetve fertőzéses állapotoknál, menstruáció alatt, nyílt sebekkel, magas vérnyomással, visszérgyulladással, rosszindulatú daganatos megbetegedéseknél, terhesség alatt sem szabad gyógyfürdőbe menni.

Létező fogalom a fürdőfáradtság: amikor az ember túl sokat tartózkodik a vízben, a hévíz „kiszívja” az erejét. Ennek elkerülése érdekében be kell tartani a helyszínen kijelölt fürdőzési időket! Ismert az úgynevezett fürdőreakció is, amely kúrák esetén az 5-6. alkalom után lép fel. Ekkor a páciens fáradtnak, levertnek érezheti magát, hőemelkedése lehet, s panaszai időlegesen fokozódhatnak. Ilyenkor szünetet kell tartani a kúrában, amíg a tünetek elmúlnak, de ajánlott felkeresni a fürdőorvost is.