Árnyékban is leéghet!
A feljegyzések szerint az ókori kultúrákban az emberek előszeretettel napfürdőztek, sőt a gladiátorképzésnek is fontos része volt. A kereszténység elterjedése idején viszont bűnnek ítéltetett a napozás. Ma az orvosok vitatkoznak a napfény hasznos és káros hatásainak mértékéről.
A napozástól félni legalább akkora hiba, mint túlzásba vinni a napfürdőt. Szervezetünknek szüksége van a napfény hatásaira ahhoz, hogy egészséges maradjon, ám a bőrünket érő káros hatások az évek során összeadódnak, melyek akár bőrrákot is okozhatnak. Akkor most napozzunk vagy se?
Nem mindig tilos
Csak 11–15 óra között tilos napozni. Ebben az időszakban akkor is leéghetünk, ha egy kicsit fátyolos az égbolt. A napfény hatására a bőrfelületen kitágulnak a vérerek – ami a bőrpírt okozza – majd amikor a bőr „megég”, gyulladásos folyamat indul be. A bőr megduzzad, súlyosabb esetben fel is hólyagosodik, a sejtek megpróbálják helyrehozni a károsodást. Ha nem képesek kijavítani, rákos elváltozások jöhetnek létre.
Mivel a tünetek csak a napozást követő néhány óra múlva jelentkeznek, sokáig nem is tudjuk, mennyire égtünk le. A bőrpírt rossz közérzet, láz, fejfájás, hidegrázás, súlyosabb esetben enyhe zavartság kísérheti. A védekezésből minden szervünk kiveszi a részét, ezért ilyenkor a lappangó gyulladások is „belobbanhatnak”.
Napszemüveg? Kötelező!
Állítólag az ókori római katonák is viseltek sötét kristályokból készült, a kínaiak pedig színes üveglencsés napszemüvegeket. Az UV-védelemmel nem ellátott napszemüvegek körülbelül ugyanannyit érnek, mint évszázados társaik. Nemhogy nem védenek, de a sötétítés miatt kitágult pupillánkon még több káros fénysugár jut a szemünkbe.
Készüljünk a nyárra!
„Manapság mindenképpen az 50 pluszos naptejet ajánljuk, ez a legmagasabb faktorú. A bőrünk típusának megfelelően kell választanunk. De attól is függ, hogy gyereknek vagy felnőttnek lesz-e a készítmény, sőt csecsemőknek is külön típust javasolunk. Nekik és azoknak, akik allergiásak a fényvédő szerekre, az úgynevezett fizikai fénytörőket ajánljuk. Ezek nem szívódnak fel a bőrben, hanem olyan anyagot tartalmaznak, amelyek a bőrre kenve visszaverik a fényt. Ezek a legártalmatlanabbak” – mondja dr. Lestyán Katalin szakgyógyszerész.
„Sokan használnak kisebb védelemmel rendelkező termékeket annak érdekében, hogy gyorsabban lebarnuljanak, de ez felelőtlenség. A naptej használata azt az érzetet adja, hogy tökéletesen védve vagyunk a túlzott napozás következményeitől. Ez nem igaz. El kell felejteni, hogy egy tíznapos tengerparti nyaralás után csokibarnán érkezhetünk haza” – javasolja dr. Nagy Éva bőrgyógyász-kozmetológus szakorvos.
Már a nyaralás előtt érdemes elkezdeni felkészíteni bőrünket. Eleinte csak 10 percig napozzunk, és az időtartamot fokozatosan növeljük.
Ha bekövetkezett a baj
Orvoshoz kell fordulni, ha gyermekeknél a teljes bőrfelszín több mint öt százaléka leégett. (Ez nagyobb gyereknél egy teljes kar, csecsemőnél, kisgyereknél az alsókar), felnőtt esetén a bőrfelület 20 százalékának leégésekor kell az orvost felkeresni. Gondoskodjunk a túlhevült testrész hűtéséről borogatással, langyos vizes zuhanyozással, és kenjük be hidratálókrémmel. Igyunk sokat, így is pótoljuk a bőr nedvességét. Egyszerű fájdalomcsillapítókkal csökkenthetjük a gyulladást és a fájdalmat, míg a gyógyszertárban kapható hűsítő krémek és spray-k csillapítják az égő, viszkető érzést.
