2019. május 25. szombat
Orbán napja

A stressz a munkahelyen is betegít

A munkahelyi hatékonyság visszaesésének, a betegállományok megnövekedésének nem csak fizikai okai lehetnek. Az egyik legnagyobb rizikófaktor az alattomos stressz és az ezzel összefüggő betegségek. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) becslései szerint 2020-ra a depresszió lesz a munkaképtelenség második legfőbb oka Európában.

A depresszió bizony nem válogat, és gyakorisága ijesztő méreteket ölt. A WHO becslései szerint az egyik vezető népegészségügyi problémáról beszélünk, ami a magyar munkavállalók mintegy felét érinti, bár nagyok a különbségek a különböző korcsoportokban és az iskolázottság, társadalmi-gazdasági státusz szerint is – írja a Mindsetpszichologia.hu.

A munkahelyi stressz okozta GDP-kiesés hazánkban évente ezermilliárd forintra becsülhető, állítja a portál a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézet Munkahelyi stressz és stresszkezelés Kutatócsoportja által 2013-ban indított Országos Munkahelyi Stresszfelmérésre hivatkozva. A betegségnek már az enyhébb tünetei is hatással lehetnek a munkavállalók teljesítményére, de a munkahely is hathat a betegség kialakulására. Komoly szerepe lehet az örökletességnek, ám lényeges és megkerülhetetlen a környezeti tényezők hatása is: a családi körülmények, a különböző jelentős életesemények, és természetesen „második otthonunk”, a munkahely.

Kutatás: Újabb géneket hoztak kapcsolatba a depresszióval

Az Edinburgh-i Egyetem szakemberei által vezetett kutatócsoport három nagy adatbázis információit felhasználva elemezte több mint kétmillió ember egészségügyi adatait és DNS-ét, aminek eredményeként 269 olyan gént azonosítottak, amely összefüggésben áll a depresszióval - írja a medicalxpress.com.

A kutatók egy újfajta statisztikai módszert alkalmazva azonosították a DNS azon részeit, amelyek megegyeztek a depressziós és például a dohányzó embereknél. Az eredmények azt sugallják, hogy a depresszió kiváltó tényezője lehet a dohányzásnak néhány embernél, ám további vizsgálatokra van szükség az összefüggés megértéshez. A témában született eddigi legnagyobb tanulmány szerint továbbá a szorongással és érzelmi bizonytalansággal járó neuroticizmus depressziót okozhat. Ez az összefüggés segíthet a kutatóknak rávilágítani az olyan személyiségjegyekre, amelyek növelhetik a betegség jelentkezésének kockázatát.

„Ezek az eredmények újabb bizonyítékul szolgálnak arra, hogy a depresszióért részben a génjeink a felelősek. Reméljük, hogy az eredményeink segítenek megérteni, hogy bizonyos emberek miért hajlamosabbak jobban a depresszióra, mint mások, és, hogy miként tudnánk a jövőben hatékonyabban segíteni a depresszióval és szorongással küzdőkön” – mondta a kutatást vezető Andrew McIntosh, az egyetem professzora. (Forrás: MTI)

Szerencsére egyre inkább elterjednek a gyakorlatban azok a vezetési irányzatok, amelyekben a teljesítményen kívül fókuszba kerül a munkavállalók mentális jólléte is. Ha fejlesztésre kerül a sor, ebbe is szívesen invesztálnak ma már a cégek.