Élő legenda tart ma előadást Magyarországon
Nick Szabo kriptográfus, a bitcoin szellemi atyja, a digitális szerződések koncepciójának kidolgozója tart előadást Magyarországon a november 8–9-i Blockchain Budapest nemzetközi konferencián.
Szabo nemcsak számon tartja származását, hanem egy közelmúltban adott interjúban arról is megemlékezett, milyen motivációt jelentett számára az 1956-os magyar forradalom: a blokklánc-technológiát kezdettől fogva olyan közösségi eszközként képzelte el, ami növeli az emberek szabadságát, szűkíti az elnyomó rendszerek lehetőségét, hogy a polgárok életét és tranzakcióit ellenőrizze. „Nick Szabo a kriptovilágban és a blokkláncfejlesztésben érintett szakemberek közössége számára élő legenda. Azonban zárkózottsága is legendás, így különösen nagy dolog, hogy sikerül elhozunk Budapestre” – mondja Szilágyi Imre közgazdász, a Blockchain Budapest konferenciák főszervezője.
A Bálna Budapest nagyszínpadán Nick Szabón kívül közel negyven külföldi és magyar kripto- és blokkláncszakértő tart előadást. A kiállítótérben számos vállalkozás és projekt lesz jelen standdal, a kisteremben zajló egyórás workshopokon egy-egy területtel közelebbről is megismerkedhetnek az érdeklődők. A konferenciával párhuzamosan a stabil kriptopénzek nemzetközi fejlesztőinek részvételével stablecoin-tanácskozás zajlik a helyszínen.
A fejlesztő vállalkozások és a multinacionális cégek mellett hangsúlyosan kerülnek elő a szabályozás kérdései: a konferencián az Innovációs és Technológiai Minisztérium, a Magyar Nemzeti Bank és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal képviselője is előadást tart. A rendezvény fő szakmai partnere a Blockchain Kutatási Egyesület, a megnyitót az innovációs és technológiai miniszter főtanácsadója, a Budapest Műszaki Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Karának dékánja, Jakab László egyetemi tanár tartja. A részletes programról az esemény honlapján lehet tájékozódni.
Mire jó a kriptovaluta?
Mi is az a kriptovaluta - tette fel a kérdést cikkében a Piac&Profit. Az emberek nagy többsége azt sem tudja, hogy létezik, de aki már hallott róla, annak sem nagyon van fogalma, milyen elvek alapján működik a rendszer. Ennek ellenére sokan esküsznek rá, hogy ilyen jó befektetést rég nem láttak, s persze már a csalók is megjelentek. A rendszer hívei szerint nem kell aggódni, hiszen ezek a virtuális valuták manapság ott tartanak, ahol az internet két évtizeddel ezelőtt. Vagyis, az előttük álló fejlődés lehetősége határtalan.
Az ellenzők viszont azzal érvelnek, hogy már ma is közel 900-féle digitális pénz létezik, nem tudni, melyik az, amelyik valóban megbízhatóan működik, és melyik nem. Szerintük az is gond, hogy nem nagyon van hatóság, amely felügyelné a rendszert, s ha egyszer beüt a krach – például hackertámadás formájában –, menthetetlenül elvész a pénz, mert semmiféle betétbiztosítás nem része a rendszernek.
A virtuális valuták rendszere az átlagember számára nehezen érthető, gyártási és működési mechanizmusa egészen más elveken nyugszik, mint a hagyományos pénzeké. Éppen ezért a különböző hatóságok sem tudják, melyiküknek is kellene ellenőrizni működésüket. A kriptovaluták – így a legismertebb, a bitcoin – gyártási módszerének lényege, hogy nagy teljesítményű – és ezért igen drága – számítógépek költséges, hatalmas mennyiségű elektromos áramot felhasználó és időigényes munkával bányásszák, amit aztán a rendszerbe kapcsolt gépeken tárolnak. A hívők szerint éppen ez, a láncként egymáshoz kapcsolt gépeken futó, bonyolult matematikai algoritmusokat futtató blockchain (blokklánc) technológia adja a rendszer megbízhatóságát, vagyis biztosítja, hogy utólag nem tűnhet el a kriptovaluta. Ez szerintük egyben azt is jelenti, hogy biztonságban tudhatja megtakarításait az, aki virtuális valutába fektet. A rendszer felhasználói pénzként használják egymás között, de termékeket, szolgáltatásokat is vásárolhatnak érte. Akinek pedig úgy tetszik, akár hivatalos valutáért is vehet bitcoint.
