Szerinted jó az óraátállítás? Most elmondhatod a véleményed

A Bizottság magánszemélyek, az Európai Parlament és több uniós tagállam kérését figyelembe véve úgy határozott, hogy megvizsgálja a jelenlegi nyári időszámítás működését, és azt, hogy indokolt-e eltörölni az évi két óraátállítást. Az unió azt szeretné megtudni, hogy mit gondolnak az európai polgárok, az érdekelt szervezetek és a tagállamok a jelenleg érvényben lévő nyári időszámításról, és annak esetleges módosításáról.

Nyári időszámítás az Unióban – miről is van szó?

A nyári időszámítás szabályainak értelmében az Unióban évente kétszer át kell állítani az órákat. A cél a Nap járásához való igazodás, és az adott időtartamban rendelkezésre álló természetes fény kiaknázása. A legtöbb uniós tagállamban a nyári időszámításnak hosszú hagyománya van, és az első vagy a második világháborúig, vagy az 1970-es évekbeli olajválságokig vezethető vissza. A nyári időszámításra való átállás oka ekkor még leginkább az energiamegtakarítás volt, ugyanakkor bevezetésében az is közrejátszott, hogy így növekedett a közlekedésbiztonság, a hosszabb nappali világosságnak köszönhetően az embereknek több lehetőségük lett szabadidős tevékenységet végezni, és a tagállami gyakorlatot a szomszédos országokhoz vagy a fő kereskedelmi partnerekhez lehetett igazítani.

Uniós szinten a nyári időszámítás az 1980-as években vált gyakorlattá; alkalmazását jelenleg a 2000/84/EK irányelv szabályozza. Az irányelv értelmében a tagállamoknak március utolsó vasárnapján kell az órákat előreállítani (nyári időszámítás) és október utolsó vasárnapján kell azokat visszaállítani (téli időszámítás). A nyári időszámításra vonatkozó uniós szabályozás a nyári időszámítás kezdetét és végét hivatott összehangolni az egységes piac teljes területén.

A nyári időszámításra vonatkozó uniós szabályozással párhuzamosan – de attól függetlenül – a tagállamok három különböző időzónába sorolhatók. Az időzónával kapcsolatos döntést nem befolyásolja a nyári időszámításra vonatkozó uniós szabályozás (sem annak bárminemű változása). (Az uniós tagállamok a következő három időzónát használják: nyugat-európai idő vagy greenwichi középidő (GMT), közép-európai idő (GMT+1), és kelet-európai idő (GMT+2). Az Unió 8 tagállama (Bulgária, Ciprus, Észtország, Finnország, Görögország, Lettország, Litvánia és Románia) alkalmazza a kelet-európai időt (GMT+2) helyi időként. 17 tagállam (Ausztria, Belgium, a Cseh Köztársaság, Dánia, Franciaország, Hollandia, Horvátország, Lengyelország, Luxemburg, Magyarország, Málta, Németország, Olaszország, Spanyolország, Svédország, Szlovákia és Szlovénia) alkalmazza a közép-európai időt (GMT+1) és 3 tagállam (az Egyesült Királyság, Írország, és Portugália) a nyugat-európai időt (GMT).) Az időzónát a greenwichi középidő (GMT) vagy az egyeztetett világidő (UTC) szabja meg.

Meg kell jegyezni azt is, hogy a nappali fény mértéke függ az adott uniós tagállam földrajzi elhelyezkedésétől. Az északi tagállamokban a természetes fény mennyisége az egyes évszakokban viszonylag sokat változik: télen kevés a természetes fény és hosszú ideig van sötét, míg nyáron sokáig van világos, és az éjszakák rövidek. A déli tagállamokban a nappali fény és az éjszakai sötétség megoszlása egész évben viszonylag állandó (lásd a napkelte/napnyugta-kalkulátort az uniós tagállamokban).

Megéri-e a nyári időszámítást alkalmazni az Unióban?

Az évek során számos tanulmány vizsgálta, hogy milyen eredménnyel járt a nyári időszámítás bevezetése az EU-ban. A rendelkezésre álló bizonyítékok az alábbiak (további információkért lásd a főbb referenciadokumentumok listáját az oldal végén; a lista a hivatalos bizottsági dokumentumokat és jelentéseket, valamint a témába vágó és rendelkezésre álló tudományos jelentéseket és tanulmányokat elemző legfrissebb metatanulmányokat sorolja föl):

• Belső piac: A bizonyítékok egyelőre csak a következők tekintetében egyértelműek: ha az óraátállítás időpontjait a tagállamok nem egyeztetnék egymással, az kedvezőtlen hatással járna a belső piacra, mert a tagállamok közötti kereskedelem költségei növekednének, kényelmetlenebbé válna a közlekedés, a távközlés és az utazás, valamint csökkenne a termelékenység az áruk és a szolgáltatások belső piacán.
• Energiamegtakarítás: Noha ez volt a jelenlegi szabályozás bevezetésének a legfőbb mozgatórugója, kutatások szerint a nyári időszámításra való áttérésnek köszönhető energiamegtakarítás mértéke összességében elenyésző. Az ezzel kapcsolatos adatok jellemzően függnek olyan tényezőktől is, mint pl. a földrajzi elhelyezkedés.
• Egészség: A nyári időszámításnak köszönhetően az emberek több szabadtéri programon vesznek részt, aminek minden bizonnyal kedvező hatásai vannak. Másrészről viszont kronobiológiai kutatások azt mutatják, hogy a nyári időszámítás bioritmusra gyakorolt hatása megterhelőbb, mint ahogyan azt korábban gondoltuk. Pontosan még nem bizonyított, hogy a nyári időszámításnak milyen hatásai vannak az emberi egészségre, azaz a vélt kedvező és kedvezőtlen hatások közül melyik nyom többet a latba.
• Közúti közlekedésbiztonság: A nyári időszámítás és a közúti balesetek közötti összefüggést nem támasztják alá bizonyítékok. Az óra tavaszi előreállításából fakadó alváshiány elviekben növelheti a balesetek kockázatát. A hosszú, világos nyári estéknek azonban vélhetően kedvező hatása van a közlekedésbiztonságra. Általában elmondható, hogy a nyári időszámítás baleseti rátákra gyakorolt hatását – minden más tényezőhöz képest – nehéz kimutatni.
• Mezőgazdaság: A korábbi aggályok, melyek szerint a nyári időszámítás megzavarná az állatok bioritmusát és tejtermelési ritmusát, jelentőségüket vesztették, mióta az állattenyésztők új eszközöket vezettek be (mesterséges fény, automatizált technológiák). Továbbá a nyári időszámítás ideje alatt az órák átállításának köszönhetően egy órával tovább van világos, így több időt lehet tölteni a szabadban, pl. a földeken vagy a gyümölcsösökben.

A Bizottság a nyári időszámítás kapcsán rendszeresen kap visszajelzéseket a polgároktól, akik az óraátállítás kedvezőtlen egészségügyi hatásairól, alváshiányról és más negatívumokról számolnak be. Mások ugyanakkor pont a jelenlegi rendszer fenntartását szorgalmazzák, mivel véleményük szerint pozitív következményei vannak.

Néhány tagállam a közelmúltban levélben kereste meg a Bizottságot a nyári időszámítás kapcsán. Finnország az évi két óraátállítás eltörlését kérelmezte, Litvánia pedig a jelenlegi rendszer felülvizsgálatát szorgalmazta, hogy az figyelembe vegye a regionális és földrajzi különbségeket.

Most a bizottság az interneten elérhető, és  az ír kivételével az EU összes hivatalos nyelvén rendelkezésre álló kérdőív segítségével keresi a választ, hogy szükség van-e a szabályok módosítására. Az online dokumentumot augusztus 16-ig lehet kitölteni az unió bármely hivatalos nyelvén. A bizottság azonban azt javasolja: az észrevételeit mindenki angolul fogalmazza meg. A kérdőívet nem kell egy ültő helyünkben kitölteni, megszakítható és később folytatható. A beérkezett válaszokat az EU közzéteszi weboldalán.