Egymilliós négyzetméterár jöhet
2020-ra egymillió forint feletti négyzetméterárakkal kell a belvárosban, elsősorban az V. kerületben számolni, amennyiben a jelenlegi ütemben drágulnak tovább az ingatlanok. Egy elemzés szerint a belvárosi árak mintegy megduplázódtak 2014-től máig. 2017-ben már 788 ezer forint volt az átlagos négyzetméterár.
A legfrissebb adatok szerint a növekedés továbbra sem enyhül, idén már a 900 ezer forintot közelítette az V. kerület átlagos négyzetméterára, a Duna House adatai alapján. „A jelenlegi növekedési ütemmel számolva két év múlva már a legtöbb V. kerületi ingatlan milliós négyzetméteráron fog elkelni. Jelenleg a lakások körülbelül harmada (30%) éri el lélektani határként emlegetett értéket, sőt az értékesített ingatlanok 13 százaléka az 1,1 millió forintos négyzetméterárat is meghaladta” – mondta Benedikt Károly, a Duna House elemzési vezetője. A vásárlások hátterében legtöbbször befektetési szándék állt, de előfordult olyan is, hogy a vevő nagyobb lakásra cserélte korábbi otthonát.
A kerület kis méretéből adódóan szinte bármely részén található ilyen magas négyzetméterárú ingatlan, így a kerület déli részén a Váci utcában, de az északi felében, a Hold utcában is értékesítettek ennyiért ingatlant a közelmúltban.
A panel is száguld
Nem csak a belváros drágul. A 2013 óta eltelt négy-öt évet nézve, a legforgalmasabb lakótelepek közül, a fővárosban csak a Csepel városközpont lakótelepen nem nőttek több mint kétszeresükre az árak (de ott is 96 százalékos a drágulás) - mutat rá az OTP Ingatlanpont közleménye. Az árnövekedés vidéken Miskolc, Kaposvár és Békéscsaba legnagyobb lakótelepein maradt 50 százalék alatt, míg máshol 50-80 százalékos drágulás volt jellemző.
Az adatok szerint pedig 26 százalékos árnövekedésével a sor végén Hódmezővásárhely Hódtói lakótelepe kullog, talán azért, mert az elmúlt szűk egy évben több alkalommal, újra és újra szárnyra kapott ötlet szerint a panelházak esetleges részleges visszabontását itt tesztelnék. Ennek szabályozásáról még nem ismertek részletek.
Nem szép, ámde megfizethető
A lakásvásárlók motivációit vizsgáló Helló Otthon kutatásából kiderül, hogy a többség családi házat jelöl meg, amikor nagy általánosságban vágyott otthonáról kérdezik: a lakosság 80 százaléka legszívesebben ugyanis kertes házba költözne, és csak 4 százalékuk panelba. „Nagy a szakadék ugyanakkor a vágyak és a realitás között” – mondja Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője, hiszen ha azokra szűkítjük a kört, akik már most aktívan keresnek új otthont, már csak 30 százalékuk keres saját házat, míg 41 százalékuk panel iránt érdeklődik.
A panelházak megítélését nagyban befolyásolja a hőszigetelést, nyílászáró-cserét, gépészeti felújítást, egyéni mérőórák beállítását támogató panelprogram. Ehhez még hozzájárulhattak az ésszerű alaprajzi megoldások és a lakberendezési kultúra változása, amely számos ötletes megoldást kínál kicsi otthonok számára is.
Sok helyen maguknak a lakótelepeknek a jellege is megváltozott: színesebbek lettek a házak, zöldebb lett a környezet, kellemes közösségi terek jöttek létre. Sokan kötődnek hozzá, és ma már a lakótelep nem a lepukkantság szinonimája. Éppen ellenkezőleg: a 2013-as ingatlanpiaci mélypont óta - a NAV adatai alapján - a fővárosban két lakótelepen, a III. kerületi Pók utcaiban és a XI. kerületi Gazdagréten már 400 ezer, Budaörsön 350 ezer forint fölé szöktek a panellakások átlagos négyzetméterenkénti árai, de ez az összeg Debrecen, Dunakeszi, Pécs, Veszprém, Gödöllő, Győr és Sopron legdrágább telepein is meghaladja a 300 ezer forintot.
Bontandó?
A 2013-as mélypont óta a fővárosban több mint megduplázódtak a lakótelepi panellakások árai, míg a vidéki nagyvárosokban az árnövekedés „mindössze” 50-70 százalékos. Ennek fényében nehéz elképzelni a panelházak részleges visszabontását, sokkal reálisabb a korszerűsítés és a panelprogram.
A panelházak tömeges és részleges visszabontását – a hiányzó valódi bontási igény mellett – egyelőre az építőipari kapacitások szűkössége is gátolja. Kapacitás pedig nem lesz több, legalább is addig, amíg az állami nagyberuházások kitartanak és az új lakásokat terhelő, kedvezményes 5 százalékos áfakulcs megmarad. De addig sem, ameddig a panellakások sokak által keresett és egyedül elérhető megoldásnak számítanak.
A panelházak részleges visszabontására amúgy van jó minta, például Németországban. Az egykori NDK területén lazították fel a lakótelepi monstrumok tömbjeit, bontottak vissza egészében vagy lépcsősen szinteket, s tették teraszossá a lakóházakat. Kellemesebb lakókörnyezet, szebb városkép alakult ki. A panelek visszabontásának tehát megvannak a műszaki feltételei, bár a bontott panelek újrahasznosítása vagy megsemmisítése még kihívást jelent.
Nyitókép: Pexels
