2018. december 17. hétfő
Lázár és Olimpia napja

Elképzelhető a világ hulladék nélkül? Így igen!

Becslések szerint a termékgyártás során felhasznált anyagok csupán 1 százaléka marad „használatban” hat hónappal az értékesítés után. A világ top 100 vállalatának közel fele rendelkezik olyan koncepcióval, amely célja, hogy a felhasznált anyagok folyamatosan használatban maradjanak.

A körforgásos gazdaságban nincs hulladék és a jelenleg működő lineáris gazdasággal ellentétben ez egy olyan modell, amelyben a ma termékei a jövő alapanyagai. Több mint újrahasznosítás – egy értékláncokon és iparágakon átívelő gazdasági modell, amely újradefiniálja a terméktervezés, gyártás, fogyasztás folyamatát, ezzel megnyitva új, eddig kiaknázatlan (másod)piacokat a vállalatok számára.

A globális megatrendek – mint az erőforrásszűkösség, technológiai áttörések és új generációk megjelenése – olyan környezetet hoznak létre, melyben pazarlás, ha a termékek a szemétlerakóban végzik. Azok a vállalatok, amelyek felismerik a termékek, anyagok életciklusának kiterjesztésében rejlő kiaknázatlan potenciált, új piacokra léphetnek be, költségeket takaríthatnak meg, és növelhetik fogyasztóik bizalmát” – mondta Osztovits Ádám, a PwC Magyarország Üzleti tanácsadás üzletágának vezető cégtársa.

Miért csak most kerül előtérbe a körforgásos gazdaság? A növekvő népesség mellett egyre több erőforrást élünk fel – a Yorki Egyetem kutatásai alapján a jelenlegi nyersanyagtípusok 20%-a a következő 50, közel 35%-a pedig 100 éven belül ki fog fogyni, miközben legnagyobb részüket nem használjuk fel újra. Az átalakuló fogyasztói igények is szerepet játszanak abban, hogy a körforgásos modell fókuszba került, hiszen a fenntarthatóság eladható, növeli a márkaértéket, illetve az Y és Z generáció számára különösen fontos szempont.

A fiatal generációk egyre inkább törekednek arra, hogy a társadalom egésze számára teremtsenek értéket, ennek köszönhetően már nem elégszenek meg a hangzatos kommunikációs üzenetekkel, meg is követelik a vállalatoktól, hogy amit mondanak, azt tettekkel is igazolják és felelősen működjenek. Sokkal komolyabban odafigyelnek a vállalatok környezeti teljesítményére is, mind a termékek megvásárlásánál vagy például munkahelyválasztás esetén. A vállalatoknak ez ráadásul azért is kiemelten fontos, mivel ezekből a fiatalokból fog összetevődni a jövő fizetőképes, felnőtt korú fogyasztói rétege.

Elemzésünk során azt tapasztaltuk, hogy az ipar 4.0 katalizálhatja, új szintre helyezheti a folyamatot. Míg az első ipari forradalom megismertette a világot a hulladék jelenségével, a negyediknek megvan az esélye arra, hogy megszüntesse, de legalábbis nagymértékben csökkentse azt, a digitalizáción, big data elemzésen keresztül.

 

Több mint újrahasznosítás!

A körforgásos gazdaság eszközei változatosak, attól függően, hogy az értékláncon belül ki felelős értük: a beszállító, a gyártó, a fogyasztó – vagy akár mindannyian közösen. Az eszközök többsége nem új, erejük abban van, ha az értéklánc szereplői együttesen használják őket. Az alábbiakon kívül ezek a felújítás, újragyártás, -hasznosítás és -felhasználás.

 

  • A fenntartható design azt jelenti, hogy a vállalatok már a termék tervezése, alapanyagainak, funkciójának kiválasztása során végiggondolják a termék teljes életciklusát és igyekeznek annak környezeti lábnyomát már előre minimalizálni.
  • A sharing economy a kihasználatlan termékek, erőforrások (autók, épületek) közös használatát jelenti. Térnyerését a technológiai fejlődés mellett az is lehetővé teszi, hogy a globalizáció hatására csökkenni kezdett az emberek igénye arra, hogy valamit tulajdonoljanak – előtérbe került az elköteleződés nélküli használat öröme. A sharing economy megoldások azáltal csökkenthetik a hulladékmennyiséget, hogy – megosztás esetén – kevesebb termékre van szükség.
  • Felértékelődik a karbantartás és javítás szerepe is, ezzel a már legyártott, használatban lévő termékek élettartama növelhető.

„A körforgásos gazdaság több mint újrahasznosítás, eszközei iparágakon átívelnek. Ami az egyik iparág hulladéka, az egy másik iparág alapanyaga lehet, így értékes, mind költségcsökkenést eredményező, mind pedig hatékonyság- és márkaérték növelő együttműködések jöhetnek létre akár iparágak között is. A körforgásos gazdaság számos új lehetőséget nyithat meg az ellátási lánc egészén, a beszállítóktól kezdve a gyártókon, logisztikai rendszereken át egészen a fogyasztókig” – mondta Perger Júlia, a PwC Magyarország üzleti tanácsadója. Az iparági szimbiózisra példa, hogy az őrölt kávészemekből nyomdafestéket lehet gyártani, az ananászlevelekből textilt, a Nike pedig innovatív eljárásokkal sportpályákat épít használt edzőcipőkből.

Jelenleg a körforgásosságra való átállás csak egy lehetőség – lehetőség az innovációra, értékteremtésre és új fogyasztók elérésére. A modell fenntartható, növelheti a vállalatok hatékonyságát, csökkentheti a költségeket, ösztönzi a kutatás-fejlesztést és innovációt és az az iparágak közötti együttműködést, illetve versenyelőnyhöz juttatja az úttörőket. Ezzel egy időben, világszerte számos kormány tesz erőfeszítéseket a körforgásos gazdasági átállás elősegítésére, mind támogatások, mind szabályozások formájában, a legnagyobb vállalatok számára pedig a körforgásosság az új CSR – ha a trend folytatódik, idővel az átállás már nemcsak egy lehetőség lesz, hanem a követendő út.

Kiadványunkban hét iparágban, több mint 70 esettanulmányt vizsgálunk meg nemzetközi és hazai példákon keresztül, kitérve a körforgásosságra átállás úttörőire, mint a textilipar vagy autógyártás; nagyvállalatok és startupok példáit bemutatva, egy ipar 4.0 kitekintéssel kiegészítve. A PwC Magyarország elkötelezett a körforgásos jövő iránt – mind saját folyamataink, mind az ügyfeleink megbízásainak teljesítése során nagy hangsúlyt fektetünk a fenntartható gondolkodás beépítésébe.