2018. szeptember 19. szerda
Vilhelmina és Dorián napja

Ősbemutató: Kálvária Lakópark

Székely Rozália színművész-rendező, társadalmilag érzékeny, új utakat kereső színházi gondolkodó, és már frissen megmutatkozó drámaíró is. Első önálló drámájából készült előadását, a Kálvária Lakóparkot a FÜGE Produkció TITÁNium Színházi Projektjének keretében mutatja be a Trafóklubban.

Székely Rozália az egykori Szputnyik Hajózási Társaság színésze volt, valamint játszott a Proton Színház, a Stúdió K, a Tünet Együttes, a TÁP Színház és Kárpáti Péter Titkos Társulatának előadásaiban. Nyolc éves kora óta tagja a Szentkirályi Színházi Műhelynek. Huszonhét éves koráig ez az alternatív színházi bázis szerves részét képezi mindennapjainak, gondolkodásmódjára igen erős hatással van. Szülei, Monori Lili és Székely B. Miklós művészete is a mai napig elválaszthatatlan a szentkirályis bázistól. A fiatal alkotónő a Kaposvári Egyetem Művészeti Karán végzett színészként 2012-ben, és szakdolgozatának alapjául is a Szentkirályi u. 4. szám alatt lévő pincét választotta.

Szereplők:


Mari: Nyakó Júlia
Magda: Kurta Niké
Gábor: Varju Kálmán
Teréz: Székely Rozália
Rezső(hang és kép): Hegedűs D. Géza
Peti(kép):  Hajmási Dávid
Peti (hang): Varju Kálmán
Béla(hang és kép): Székely B. Miklós
Bácsi(hang): Váry Károly
Rádió(hang): Gyabronka József

Produkciós asszisztens: Beke Anna
Produkciós vezető : Gulyás Dóra
Zene: Hevesi Nándor
Videó: Pántya Bea
Fény: Lengyel Ákos
Hang-és Videotechnikus: Maruscsák Dávid
Látvány: Szabados Luca
Dramaturg: Kristóf Borbála
Rendező: Székely Rozália
 
Koprodukciós partner: Trafó

„Ezt a pincét, a fölötte levő épülettel együtt, azóta lebontották, 2004-ben, mert parkolóház és mélygarázs épült a helyén.  Szüleim, Székely B. Miklós és Monori Lili megismerkedésük pillanatában kimondatlan szövetségre léptek egymással 1982-ben, a szocializmus utolsó szakaszában, amikor még nem lehetett tudni, valaha vége lesz-e. Kimerültségük és szakmai válságuk lehajtotta őket egy Szentkirályi utcai pincébe, hátha ott levegőhöz jutnak.  Véleményem szerint a szocialista diktatúrának jelentős szerepe volt abban, hogy a föld alá kényszerültek.  Mégpedig nem azért, mert betiltott művészek lettek volna, hanem mert valódi kreativitásuk elnyomásban nem virágzott. Menedéket kellett keresniük tehát.” (részlet a szakdolgozatból)

http://www.monorililiegyesulet.hu/file/92/szekely-rozalia-szakdolgozata-a-szentkiralyi-szinhazi-muhelyrol--1-.html

Székely szövegírási gyakorlatára továbbá igen erős hatással volt Czukor Balázs, illetve Bodó Viktor munkássága is, akikkel a Szputnyikban eltöltött három év során dolgozott együtt. Kárpáti Péter előadásában, A két nő című lélektani krimiben improvizációs technikákkal kellett a lehető leggyorsabban szöveget alkotnia. A darab a Titkos Társulat, a Füge és a Trafó közös produkciójaként valósult meg, és két éven keresztül játszották elképesztő energiákkal és virtuozitással, hiszen nem volt állandó szövegkönyv, pusztán az estéről estére alakuló, végig improvizált előadásszöveg.

http://trafo.hu/hu-HU/titkos-tarsulat-ket-no

 

Kálvária Lakópark

A Kálvária Lakóparkban Magda a külföldre költözés kapujából zuhan bele a vér szerinti apjától örökölt lakásba. Amíg anyja újratemetéseken ad elő bűvésztrükköket, a lány előtt lassan megidéződik az elveszett apa alakja, aki a család történetéből látszólag nyom nélkül eltűnt. Majd a két nő életébe megérkezik egy múlt nélküli, fiatal férfi. Magda lakásába kevesen jutnak be és még kevesebben jutnak ki onnan: a Kálvária Lakópark abszurd világot tár elénk, melyben az eltemetett múlt feltámad, a tér életre kel, az emlékek megelevenednek, a falak mesélni kezdenek.

A Kálvária Lakópark dramaturgja Kristóf Borbála, a sejtelmes kapcsolatrendszerekben vergődő figurákat pedig Nyakó Júlia, Kurta Niké és Varju Kálmán alakítja. A poétikus, abszurd és humoros nyelvezetű dráma zenéjét Ivan Buharov jegyzi, a többek között szürrealisztikus audiovizuális filmjeikről elhíresült Igor & Ivan Buharov formációból.  Az előadás látványáért Szabados Luca felel, aki 2008 óta tagja és állandó alkotója a Pneuma Szöv. nyitott művészeti hálózatnak, illetve 2011 óta dolgozik jelmez- és látványtervezőként elsősorban független társulatokkal, állandó alkotótársa a TáP Színháznak és a Don't Eat Groupnak.


Az előadás fontos elemei lesznek a videó bejátszások, melyeket Pántya Bea vizuális művész, kísérleti filmes készít, aki 2012-ben végzett a Moholy-Nagy Művészeit Egyetem animáció szakán.