2018. október 23. kedd
Gyöngyi napja

Kastélykörkép Magyarországon

Ki ne szeretné kacsalábon forgó kastélyban leélni az életét? Szerencsés helyzetben vagyunk Magyarországon: rendkívüli épületeink sok érdekességet és lehetőséget nyújtanak nekünk vidéken és a fővárosban egyaránt. Nézzük meg, milyen is a „kastélyhelyzet” itthon.

11292.jpg
Dég - Festetics kastély

Magyarországon a 17. századtól építettek kastélyokat, a legtöbbet a törökök kiűzése után. Az 1949-es államosítást követően új szerepet kaptak a megüresedett épületek. Van, amiből raktár lett, istálló, vagy éppen iskola és gyermekotthon. Az 1960-as évek elején pedig megkezdődött a jelentősebb kastélyok felújítása. Addigra szükségessé vált, hiszen az első és a második világháború alatt nagyon sok kárt szenvedtek el.

Kicsit később, az 1989-es rendszerváltás után megváltoztak a tulajdonosi viszonyok és a legtöbb műemlék magánkézbe került: mivel az önkormányzatok nem tudtak büdzsét elkülöníteni a felújításukra, így az éppen aktuális bérlőknek adták el őket. Az új lakók természetesen azonnal tatarozásba kezdtek, így a kastélyok új fénykorukat élhették és az értékük is megnőtt, újra becsben tartották őket az emberek. Ekkortájt számos kastély turisztikai látványossággá és szállóvá alakult át, kinyitották ajtajukat a nagyközönség számára.

 

Ugyanakkor a 21. századra újra elvesztették a nekik szánt funkciót, talán éppen ezért számos kastély került eladósorba. Persze a felvásárlói piacuk igencsak gyér, hiszen a legdrágább ingatlanok között tartják őket számon. Csak Budapesten megközelítőleg 29 ilyen meseszép palota van! Némelyik ma már kávéházként üzemel, műemlék, vagy múzeumnak ad otthont, így nem kiadó. Ugyanakkor a gazdátlanok kiváltképpen az Andrássy úton csoportosulnak és várják a leendő szerencsés tulajdonosukat. Ha egy séta erejéig arra tévedünk, könnyen elmélyedhetünk a történelem bugyraiban, mivel egykoron még grófok és bárók beszélgetéseinek voltak szemtanúi ezek a barokk monstrumok.

 

Az országban hozzávetőleg 700 kastély található, különféle történetekkel a hátuk mögött. Sajnos nincs mindegyik látogatható állapotban: van, amelyik lepusztult, de akad olyan is, amin megkönyörült az idő, esetleg fel is újították, a  legnépszerűbbek turisták által is látogathatóak. Nincs különösebb gócpont, országszerte találhatunk kastélyokat, szinte mindegyik megyében. A legtöbb állami tulajdonban van, amiket kis pályázati pénzekből újítanak fel, mégis itt-ott feltűnnek külföldi és hazai tőkeerős vállalkozók, hogy megvásároljanak egy-egy ilyen ingatlant. Ingatlanértékesítő oldalakon keresgélve, közel 300 ilyen épületet találhatunk, tehát a magyar kastélyok közül nagyon sok vár értékesítésre.

 

Mennyit kóstál egy kastély?

A legdrágább kastély, amely 7,8 milliárd forintot ér, nem más, mint a volt köztársasági elnöki rezidencia, a Tildy palota. A budapesti Andrássy úti ingatlanban négy lakást alakítottak ki, amelyek egyenként 400 m2 alapterületűek. Igazi luxuslakások, hatalmas belső térrel és étkezővel, 5 hálószobával, ahol minden hálóhoz saját fürdőszoba tartozik.

 

Ebbe az árkategóriába tartozik a bükkösdi Petrovszky-kastély is, aminek a kikiáltási ára 2,5 milliárd magyar forint. Szép összeg, de valahol érthető is, mivel maga az épület kivételesen jó állapotban van, kívül és belül is. A toplistában szerepel még az eklektikus Somssich-kastély, amely Zalakomár romantikus környezetében rejtőzik, a Zichy-Hadik-kastély, ami egy ideig kastélyszállóként működött és a rózsafai Perczel-kastély, amely 1913-ban épült egy kisebb erdő közelében és nyomokban kései szecessziós jegyekkel rendelkezik.

 

Jó befektetés kastélyt venni?

Nagyban a befektető hozzáállásán múlik a kérdésre adott válasz. Szükség van egy olyan vállalkozó szellemű vásárlóra, aki hajlandó egy nagyobb összeget szánni az ingatlan felújítására és több kreatív ötlete is van arra vonatkozóan, hogy mihez kezd majd az ingatlannal a felújítási munkálatok után. Jellemzően a tulajdonos ilyenkor turisztikai látványosság létrehozásában gondolkodik, hiszen szállásként vagy vendéglátóhelyként tökéletesen hasznosíthatók a patinás épületek.

 

Az viszont tény, hogy nehezebb nyereséges befektetéssé tenni egy kastélyt, mint egy átlagos házat, még ha előkelő lakhellyé is varázsoljuk át. Ezt az értékesítési adatok is jól mutatják: egy kastély értékesítése 10-12 hónapot vesz igénybe, míg egy budapesti családi házat 5 hónap alatt lehet eladni, hiszen a későbbi vevő számára sokkal hamarabb megtérül a befektetése.

 

Műemléket azért is nehezebb értékesíteni, mert gyakran nagyon sok a feltétel a felújítással kapcsolatosan, ami megköti az új tulajdonos kezét. Csak a Balaton környékén, az utóbbi években 10 százalékkal nőtt az ilyen feltételekkel rendelkező, eladásra szánt ingatlanok aránya, az áruk viszont csökkent. Ahogyan már a cikk elején is említettük, egyre kisebb az a szűkös vásárlói közeg, akiknek hasonló ingatlanokra fáj a foga, ezért fokozatosan veszítenek az értékükből. Vannak olyan épületek is, amik olyan területeken helyezkednek el, ahová a turisták már nem merészkednek el, vagy sosem fejeződött be az építkezés, így ezek a félkész, omladozó ingatlanok is nehezen találnak gazdára.

 

Ezeknek a palotáknak szánt épületek a legkilátástalanabb helyzetűek, mert sem turisztikai szempontból nem érdekesek és nem rentábilisak. Emiatt az áruk is drasztikusan lecsökkenhet, így gyakorlatilag egy roskadozó kastélyhoz, ami még mindig építészeti remekműnek számít, már egy családi ház áráért is hozzájuthatunk. Szinte fillérek egy szelet történelemért. Szerencsére akadnak olyan vállalkozók, akik csupán értékmentésért vásárolnak műemléket, így van még remény ezen épületek számára is.