2018. május 26. szombat
Fülöp és Evelin napja

Mennyire tudatos kutyatartók a magyarok?

A magyar lakosság szereti a kutyákat, többségünk tartott már kutyát vagy szeretne (65%), és sokan jelenleg is tartanak kutyát (41%). Ezzel összecseng, hogy közel háromnegyedünk nagy problémának érzékeli, hogy sok a kóbor kutya, és a menhelyeknek nincs elég kapacitásuk a befogadásukra.

11235.jpgKijelenthetjük, hogy a magyar egy kutyás nemzet: a lakosság hattizedének volt már valaha kutyája, tízből négyen pedig jelenleg is tartanak otthonukban kutyát. Az esetek felében a kedvenc ismerőstől került az új gazdikhoz (53%), ezt követi a hivatalos vagy nem hivatalos tenyésztőtől vásárlás (16-16%), a menhelyről történő örökbefogadás (11%) nem igazán jellemző ránk. Érdekes eredményt hozott az a kérdés, hogy honnan hoznának el szívesen az emberek kutyát: 60 százalék jelölte a menhelyi lehetőséget, ami azt mutatja, hogy legbelül az örökbefogadás felé is húz a szívünk. A lakosság nagy része (72%) tisztán látja, hogy nagy problémát jelent itthon a sok elhagyott, kóbor kutya és a menhelyek nem tudják mind befogadni - derül ki a Cofidis Hitel Monitor országos reprezentatív kutatás friss adataiból.

 

A Cofidis Magyarország, mint felelős állattartás mellett elkötelezett vállalat felismerte a menhelyen élő kutyák helyzetének súlyosságát, ezért 2017 decemberében összefogott a Hangya Közösséggel  és a Fáztál Te már igazán?  közös jótékonysági akciójuk keretében a lakossággal együtt összesen 3 200 000 forinttal támogatta a menhelyeket, ami 85 hőszigetelt kutyaházat jelentett fedél nélkül, menhelyen élő kutyáknak.

Milyen kutyát tartanánk szívesen?

A potenciális kutyatartók elsősorban olyan négylábút választanának, akiből igazi társ, családtag válhat (89%), gyerek mellett is tartható (79%), fiatal és könnyen tanítható legyen (68%). A kutya mozgásigénye is kiemelkedően fontos szempont (75%), ahogy az is, jó házőrző válhasson (62%) belőle, és a kutya mérete a többség számára (60%) szintén fontos tényező. Ugyanakkor a kutya neme (47%), az, hogy lakásban is tartható-e (36%), illetve, hogy törzskönyvezett (30%) és fajtatiszta-e (25%), nem igazán döntő szempont a kiválasztásnál.

 

Mennyibe kerül egy kutya?

A potenciális kutyavásárlók átlagosan 35 ezer forintért vásárolnának kutyát, a legtöbben 10-20 ezer forint közötti összeget hajlandóak a kutya vételárára költeni. Az egyszeri költségek vizsgálatán túl a kutatás arra is rávilágított, hogy milyen havi és éves költségekkel jár a kutyatartás a magyarok szerint.

A lakosság meglátása szerint egy kutya táplálása havonta átlagosan 7500 forintba kerül. A felszerelések, higiéniai ellátás, általános orvosi költségek kb. 10-10 ezer forintot emésztenek fel éves szinten. A mikrochip beültetés és ivartalanítás nem viseli meg a pénztárcájukat, hiszen ezekre egyszeri alkalommal kell költeniük és összesen 20 ezer forintba kerülnek. Az állatvédő szakértők szerint viszont hajlamos a lakosság alábecsülni, hogy a kutyatartás a havi költségeken kívül egyéb, váratlan kiadásokkal is járhat, ami megterhelheti a családi kasszát. „Számítani kell a rendkívüli kiadásokra is. Egy-egy műtét ára 50.000 - 100.000 Ft is lehet, ami eredhet a kutya életkorából vagy egy betegségből, balesetből is. Sajnos a belterjes, ismeretlen genetikával rendelkező szaporulatok miatt is egyre több a beteg kutya.” – mondta el Wieden Kriszta, a Hangya Közösség vezetője.

 

Mit gondolunk az örökbefogadásról?

A potenciális kutyatartók valamivel több, mint a fele (60%) nyitott az örökbefogadásra, de javuló tendenciát mutat, hogy számos pozitív érvet tudtak felsorakoztatni mellette. Az emberek érzékelték: az örökbefogadás egy olyan lehetőség, amivel segíthetnek egy kiszolgáltatott élőlényen (91%), és felléphetnek a felelőtlen kutyaszaporítás (75%) és a kóbor kutyák problémája ellen (82%). A legtöbben azt is tisztán látják, hogy a menhelyi kutyák állatorvosi vizsgálaton esnek át, beoltva és chippel ellátva adják át őket (75%), ráadásul úgy vélik több szeretetet képesek adni (65%), mint más kutyatársuk. Mégis, a lehetséges gazdikat sok tényező eltéríti az örökbefogadástól: attól félnek, hogy a kutya nehezen kezelhető, idomítható (60%), illetve, hogy agresszív lehet (56%), idősebb, így már nem lehet velük olyan sok időt együtt tölteni (50%), illetve, hogy a kutya nem tudná megszokni az új családját (57%), lakóhelyét (49%). Sokan attól is tartanának, hogy a kutyának fizikai vagy lelki sérülései lehetnek (48%), és hogy nehézséget jelentene az ilyen kutyák speciális igényeire figyelni (44%). A menhelyi örökbefogadás menetét kevesen tartják bonyolultnak (23%).

 

Kutyatartás = felelősség

A magyarok elsősorban a saját hely biztosítását (95%) és a kutya zárt helyen tartását (89%) várják el a felelős kutyatartóktól, valamint, hogy a gazdik családtagként tekintsenek a kutyára (87%) és odafigyeljenek a négylábú fajtájának megfelelő egészségügyi és lelki szükségleteire is (87%). A napi szintű foglalkozás (84%) és a megfelelő táplálás (72%) szintén jelentős helyen szerepelnek. A lista legvégén az ivartalanítás foglal helyet, ezt nem tartja olyan fontosnak a lakosság (54%). Mindezek ellenére a válaszadók háromnegyede mégis úgy véli, az ivartalanítás elmaradása hozzájárul ahhoz, hogy sok a kóbor kutya itthon.