Ezért nem szabad havat enni
Magyar kutatók Romániában megnézték, mennyi baktérium van a hóban. Hát sok. Úgyhogy sosem felesleges rászólni a gyerekre, hogy ne egye meg a havat. Főleg nem azt, ami már két napja lehullott. A városok parkjában lévő hóról pedig gondolkodás nélkül lemondhatunk.
A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem kutatójának, Máthé Istvánnak akkor támadt azt az ötlete, hogy megvizsgálja, mennyi baktériumot tartalmaz a hó, amikor látta a gyerekeit havat enni.
2017 januárjában és februárjában Románia egyik leghidegebb városában, Csíkszeredán mintát vett a hóból. A mintavételek idején a hőmérséklet mínusz 1,1 és mínusz 17,4 Celsius fok között mozgott. A havat munkatársaival steril, hermetikusan elzárt konténerekbe zárta, hogy megnézzék, milyen sebességgel tenyésznek új baktériumok benne.
Egy nap után milliméterenként 5 baktérium volt a januári hóban. A februáriban ez a szám már megnégyszereződött. A hó szennyezettségének az az oka, hogy a levegőben sok a szennyezett anyag, ami idővel rászáll a hóra. A kísérletből a következő megállapításokat vonta le Máthé és munkatársai: fél napos, friss havat még nyugodtan meg lehet enni. A két napos havat már nem biztonságos megenni, mert abban már több tucatnyi baktérium található miliméterenként.
(Associated Press, Time Magazine)