Rokonok génmintáiból rakták össze egy 1827-ben meghalt nemzeti hős DNS-ét
Eddig ahhoz voltunk szokva, hogy megtalálnak egy csontot, koponyát, hajszálat, és abból azonosítják valakinek a génállományát. Ma már a jelenleg élő távoli leszármazottak génjei is elegendők ehhez.
A Jurassic Park című filmben -és az alapjául szolgáló Michael Chrichton-regényben- egy szúnyogban lévő dinóvérből kreálták újra a dinoszauruszok génjeit és klónozták őket, létrehozva az Őslényparkot. De elvileg még ott is az őslény maradványa, a vér szolgált alapul. Az elhunyt ember vagy állat DNS-ének újraalkotásához tehát az kellett, hogy a saját maradványaiból vonják ki a génállományának legalább egy részét. (Részleges DNS-ből is ki tudták következtetni a teljes DNS-t.)
Ma már ennél kevesebb is elég a tudósoknak. Persze ez csak rendkívüli helyzetekben lehetséges, amikor a szóban forgó múltbéli személy leszármazottainak családfája pontosan van dokumentálva. Ez a helyzet állt elő Izlandon, ahol pontosan vezetik a nyilvántartást, hogy ki kinek a rokona.
Egyszer volt, hol nem volt, élt egyszer egy afrikai származású rabszolga Izlandon. Úgy hívták, hogy Hans Jonatan. 1827-ben, vagyis 191 éve halt meg. Hans Jonatan nemzeti hős Izlandon, mert ő volt az első, aki felszabadította magát a rabszolgasors alól.
A deCODE Genetics nevű izlandi cég vezetői gondoltak egyet, és elkezdték kutatni Jonatan családfáját azzal a szándékkal, hogy újraalkossák a DNS-ét.
- Izlandon részletesen dokumentálják a családfákat és a születési adatokat. Ezért a kutatóknak lehetőségük nyílt Jonatan 788 utódját beazonosítania.
- Első körben DNS-mintát vettek Jonatan 182 élő leszármazottjától, akiket bizonyoss markereket figyelembe vételével választottak ki.
- A generációkban megjelenő mutációk azonosítása azért volt lehetséges, mert Jonatan volt az első izlandi polgár, aki afrikai felmenőkkel bírt, így a tőle öröklött fizikai tulajdonságok egy része eltért az izlandi populáció tulajdonságaitól.
- A 182 leszármazottól vett mintákból újrakreálták Jonatan anyjának, Emiliának a DNS-ét, pontosabban annak 38 százalékát.
- A tőle öröklött részek alkották Jonatan DNS-ének 19 százalékát.
Elvileg bármilyen valaha élt személy DNS-ét újra lehetne alkotni így, de ehhez a többségtől elütő afrikai származás és Izland gondosan dokumentált családfái is szükségesek. Minél kevesebbet tudunk az utódokról, annál kevesebb és minél kevésbé diverz, sokrétű DNS-mintakészletet lehet beszerezni, amik mutatják a mutációkat. "Minden csak annak kérdése, mennyi adatod van", mondta Kári Stefánsson, a deCODE egyik munkatársa.
Tudósok úgy látják, hogy lehetséges olyan híres felfedezők és világutazók DNS-ét újraalkotni, akik utódot nemzettek a bolygó távoli részein élő közösségekkel, és így új géneket hoztak be az eltérő genetikai örökséggel bíró törzsi közösségekbe. Az ő leszármazottaik bizonyos markerek mentén ugyanúgy könnyen azonosíthatók, mint Jonatan Izlandon idegenszerűnek ható, afrikai eredetű génjei.
Tulajdonképpen minden 1500 után élt híres történelmi alak DNS-ét lehetséges újraalkotni, állítja Agnar Helgason, a deCODE munkatársa.
(futurism.com)