George Lucas: "Mindig zsarnokokhoz fordulunk segítségért"
Fiatalon autóversenyző volt, kezdő rendezőként művészfilmesnek tűnt, aztán a huszadik század egyik legnépszerűbb filmes mítoszvilágának alkotójaként vonult be a kultúrtörténetbe és a Forbes-milliárdosok listájára. Vagyona 5,5 milliárd dollár.
Több mint 1900 hektáros birtokán, a Skywalker Ranchon él San Francisco közelében, hatalmas könyvtárával és utómunkastúdiójával. A Star Wars-mitológiát már a mítosz új tulaja, a Disney stúdió viszi tovább. Ő itt most az első hat epizódról beszél, melyeket 1977 és 2005 között mutattak be a mozikban.
-Miért nőtt ekkora sorozattá a Star Wars?
-Az igazat megvallva sosem szándékoztam a háttértörténeteket filmként feldolgozni. Mindig azt hittem, hogy az csak háttértörténet marad. Hogy mit történt korábban a karakterekkel, míg azokká váltak, akiket az eredeti filmekből ismerünk. Hogy a köztársaság hogyan vált birodalommá. Ilyesmik. Eredeti elképzelésem szerint a sorozat a negyedik epizóddal kezdődött volna (Csillagok háborúja IV - Egy új remény, 1977) és a hatodikkal ért volna véget (Csillagok háborúja VI - A Jedi visszatér, 1983). Szóval véletlenül vált ilyen nagy sagává.
-Mi a különbség az 1977 és 1983 között bemutatott három rész és az 1999 után mozikba került másik három rész között, melyeket ismét ön rendezett?
-Úgy közelítettem meg őket, mintha két külön széria lennének. Ha könyvek, akkor az egyiket első kötetnek, a másikat második kötetnek nevezném. Az első kötet az apáról szól, a második a gyerekekről. Ezt a trilógiát tulajdonképpen egy mozinak kell tekinteni. Úgy szerkesztettük meg. Három felvonásból áll. Ezért a filmekben is eltérő a hangulat. Az 1. epizód még nevetgélős, naiv, ártatlan, akárcsak a gyerekek, a második már szomorúbb és érettebb, amire azért volt szükség, hogy előkészítsem a következő film hangulatát, ami már elég sötét. Mégis happy enddel zárul. Szándékosan.
-Mennyire viselik meg a forgatás viszontagságai? Szokott viccelődni munka közben?
-Hát kétségbeesésemben használok szarkasztikus humort, hogy próbáljam kezelni a kemény szituációkat. Nem ordibálok az emberekre, inkább kegyetlen poénokat eregetek.
-2005-ben rendezte utolsó filmjét, a Star Wars III. részt - A Sith-ek bosszúját. Milyen érzés volt búcsút mondani a filmfolyamnak?
-Nagy megkönnyebbülést éreztem, amikor befejeztem azt a filmet. Oly sok éven át dolgoztam a szérián, oly sokáig kellett aggódnom mindenféle részlete miatt, de végre csak eljutottam a finisbe. Nagyon boldog és büszke voltam, hogy jól sikerült az egész.
-A 2000-es években ön által rendezett Star Wars-filmekben volt azért politikai tartalom is. A Bush-évek reflexiói...
-Nézze, a '60-as években nőttem fel a vietnami háború idején. Éppen eleget tapasztaltam Nixonból és szomorú, hogy később George W. Bush ugyanazokat a hibákat elkövetve tudta megőrizni a hatalmát. Rendkívül hamar megismételte ugyanazokat a hibákat, mint Nixon. Elképesztően hülye dolog, hogy ez egy generáció életében bekövetkezhessen újra.
-Mert nem tanulunk a történelemből.
-Nem sok különbséget láttam a vietnami háború és az iraki háború között. Ha igazán megnézi az ember, mindkettő szükségtelen.
-Mi a Star Wars-filmek társadalmi üzenete?
-Hogy a demokrácia mindenütt veszélyben van. A demokrácia alaptermészetéből adódik, hogy az embertől függ. És ha az ember nem együttérző, hanem önző, és a képviselők egymással harcolnak, ami hatalmi vákuumhoz vezet, akkor semmit sem tudnak hatékonyan elintézni. Pedig a szavazó nyilvánvalóan azt akarja, hogy intézzék számára a világ dolgait. Ebbéli frusztrációjában a nép kényurakhoz, zsarnoki alakokhoz fordul, hogy azok segítsenek. Rendszerint mindig valamiféle válság előzi meg az ilyen figurák hatalomra kerülését, s ez a krízis nagy félelmeket kelt az emberekben. Ami mindig előfordul. Amit most mondtam, tucatnyi országra rá lehet vonatkoztatni. Bármikor.
-Tanulmányozta a világtörténelmet ez ügyben?
-Igen. Németországnál lyukadtam ki, de nyilván nem ott kezdődött. Már Julius Caesar is jó példája annak, hogy egy zsarnok átveszi a hatalmat. A filmben van is egy kulcsmondat erről: "Így fejeződik be a demokrácia: tapssal." Vallom, hogy a demokrácia rendkívül törékeny dolog. Ha az emberek a saját érdekeiket helyezik előbbre, a képviselőik is és nem dolgoznak együtt a nép érdekében, hanem hülyeségeken vitatkoznak, akkor annyi. Ekkor a nép egy-egy kényúrhoz fordul, hogy az tegyen rendet. A szenátus megölte Julius Caesart. Akkor hát miért adták oda a birodalmat az unokafivérének? Hogy ő legyen az új császár. A forradalom után miért adták oda Franciaországot Napóleonnak? És engedték neki, hogy császár legyen? Németországban is ez történt. Nem arról van szó, hogy valaki erőszakkal magához ragadja a hatalmat, hanem a parlament, a koalíció adja át neki a hatalmat. Tényleg odaadják neki.
-A mitológiai gondolkodás fontos szerepet játszott világképében. A mítoszkutató antropológus Joseph Campbellről és az orosz mesekutató V.J. Proppról is beszélt interjúiban... Miért fontosak a mítoszok?
-A Star Wars mitológiai motívumokon alapul és azokon a pszichológiai alapokon, amik ezeket az ősi mítoszokat létrehozták 3000 éve. Én csak megfogtam ezeket a motívumokat, a pszichológiájukat és felfrissítettem őket. Ezért olyan hatásosak. Alapvetően a 12 évesek számára terveztem meg ezeket a mitikus motívumokat. Hogy a kamaszok, akik átmennek a pubertáskoron, egy olyan állapoton, amikor zavartak, háborognak, már nem gyerekek, de már nem felnőttek.
Ez mindig is hagyomány volt a társadalomban, hogy olyan meséket mesélnek, amik irányt mutatnak a hallgatóknak. Meséket, amik megmondják, hogy mi a jó és rossz között a különbség. Hogy miért fontos a barátság például. Hogy miért fontos a demokrácia és hogy azt milyen hamar félredobhatják egyesek. Ezek olyan témák, amik évezredekre nyúlnak vissza és generációról generációra adták őket. Mi kissé elvesztettük ezt, ezért kell újra elmesélni e régi típusú történeteket. Sokan mondták, hogy a Star Wars csak egy popcornos újrafeldolgozása a régi kliséknek, de hát minden generációnak szüksége van ezekre a támpontokra. És ezeket az alapokat az ő nyelvükön és stílusukban kell tálalni. Ez a stílus és hangvétel korosztályonként változik.
-Milyen az igazi hős?
-Ő a kiválasztott. Az egész sztori a döntéseken alapul. A választás a következő: Te vagy a többiek? Vagy Sith vagy és akkor csak magaddal törődsz, kapzsi vagy és mindent magadnak akarsz megszerezni, olyan típus, akinek az a sorsa, hogy meghaljon, vagy együttérző vagy, akit érdekel a többi ember sorsa és jóléte és azon munkálkodsz, hogy a köztársaság jól működjön.
-Hollywoodról sokszor mondják, hogy a demokrata párt, a baloldal központja.
-Kalifornia tulajdonképpen nem része az Egyesült Államoknak. (nevet) Mi folyton harcban állunk a Fehér Házzal, ha republikánus ott a főnök. Amikor Bush volt hatalmon, azzal viccelődtem, hogy ha 2008-ban újra republikánus nyer, akkor átköltözöm Ausztráliába.
-Képzelte valaha, hogy hőseit majd idősen látja viszont a vásznon?
-Rögtön az első film után, még '77-ben elkezdtek arról faggatni engem az interjúkban, hogy lesz-e folytatás. Mondtam, hogy meg van írva még három rész, ezeket leforgatom. És folyton kérdeztek, azután mi lesz? Újabb epizódok? Mire én azt feleltem, hogy "hát ott vannak a háttértörténetek, azokat filmre lehetne vinni. De ezután is kérdeztek. "És aztán?" "Hát, térjünk erre vissza majd akkor, ha mindenki hetven éves." De a szereplők időskori életének ábrázolása legfeljebb afféle vígjátéki ötletnek tűnt számomra. Csak viccnek szántam ezt a felvetést. Végül ez is valamiféle mitologikus valóságot nyert. Én mindenestre úgy éreztem, nem vinném ezt mozivászonra...