Híres írók tanácsai az alkotásról és az életről
Hogyan lehet remekműveket írni? A géniuszt senki sem fogja patikamérlegen kimérni nekünk, de megkönnyíthetjük a nagy mű, a remekmű, a mestermunka megszületését azzal, ha olyan életvitelre rendezkedünk be legalább a szabadidőnkben, ami elősegíti az alkotást.
Az év elején sokan tesznek újévi fogadalmakat. Hogy idén végre ilyen és ilyen alapelvek szerint élnek majd. Aztán ezt vagy sikerül betartaniuk vagy nem. Az íróknak is vannak meglátásaik arról, milyen életmód kedvez az aktív, eredményekben gazdag életnek. Elvégre az ihletre nem lehet alapozni. Sem egzisztenciát, a család eltartását, sem termékeny alkotópályát, bőséges életművet. Ehhez sokkal több kell. Gondos életvitel, elhatározás, szorgalom, bizonyos életviteli szokások.
Egy dolog biztos, mindenkire érvényes alapszabályok nincsenek arra vonatkozóan, hogyan kell élni kreatív életet. Mert minden íróra, aki csak úgy tud dolgozni, ha behúzódik egy csendes dolgozószobába (így alkot Jonathan Franzen), tíz másik jut, akinek az emberek jelenléte és a kávéházi csicsergésük jelent munkát belendítő inspirációt (ilyen Rivka Galchen). Voltak akik a gyereknevelés fáradalmaival teli években voltak képesek róni a sorokat azokban a művekben, melyek megalapozták hírnevüket és elismertségüket (például Alice Munro vagy J.K. Rowling fiatalon).
Nézzük, melyik híres szerző mire esküszik. Van köztük szigorúan gyakorlatias tanács, de sajátosan lökött is.
Írj reggel
Lev Tolsztoj szerint reggel érdemes nekikezdeni az írásnak. "Mindig reggel írok. Nagyon megörültem, amikor megtudtam, hogy Rousseau is ezt tette. Miután felkelt, elment sétálni, aztán leült írni. Reggel az ember feje különösen friss. A legjobb gondolatok gyakran reggel jönnek, amikor már felébredt, de még az ágyban vagy, vagy már kint sétál."
Írj este
A misztikus horror mestere, HP Lovecraft inkább az éjszaka varázsát preferálta az 1920-as és '30-as években: "Este, amikor az objektív világ visszahúzódott a barlangjába és magára hagyta az álmodozókat, akkor jön az inspiráció és azok a képességek, amikre nem lehet szert tenni kevésbé varázslatos és csöndesebb órában. Senki sem tudhatja, hogy író-e, amíg nem próbálja ki az írást éjjel."
Olvass, olvass, olvass
William Faulkner abban hitt, hogy abból tanulunk a legtöbbet, ha mások műveit faljuk: "Olvass, olvass, olvass el mindent, ponyvát, klaszzikusokat, jót és rosszat, és lásd, hogy ők hogyan csinálták. Akárcsak az asztalos, aki először segédként dolgozik, miközben tanul a mestertől. Olvass! Fel fogod dolgozni. Aztán írj. Ha jó, majd kiderül. Ha nem jó, dobd ki az ablakon."
Hagyd abba
Ernest Hemingway abban hitt, hogy a csúcson kell abbahagyni - minden áldott nap. "Mindig hagyd abba az írást, amíg jól megy, és ne aggód miatta, amíg le nem ülsz írni a következő nap. Így a tudatalattid közben folyamatosan dolgozni fog. Ha tudatosan gondolkodsz róla vagy aggódsz miatta, megölöd, és az agyad kifárad, mielőtt belekezdenél az írásba másnap."
Offline üzemmód
Zadie Smith angol írónő szerint kulcsfontosságú, hogy lekapcsoljuk magunkat az internetről. "Olyan számítógépen dolgozz, ami nem kapcsolódik az internetre." Különben túl nagy lenne a kísértés, hogy folyton új impressziókat és infómorzsákat szedegessünk fel a netről, félbeszakítva a munkát.
Rövidlátás
John Steinbeck szerint nem kell aggódni amiatt, hogy a mű jóval nagyobb nálunk, hogy túlnő rajtunk. Vessz el a pillanatban, élj a jelenben, koncentrálj arra a jelenetre, monológra, dialógra, amit éppen írsz, a többi nem számít. "Hagyj fel a gondolattal, hogy valaha is befejezed a művet. Négyszáz oldal után ne számold az oldalakat, csak írj, egyszerre egy oldalt. Segít."
Ne piálj
F Scott Fitzgerald úgy vonult be az irodalomtörténetbe, mint az alkoholt meg nem vető íróember. De ő is rájött ennek a hátulütőire. Tapasztalatból. "Egyre inkább világossá válik számomra, hogy egy hosszú könyv kitűnő megszervezése vagy a legfinomabb percepció és ítélet a szöveg átírásakor nem passzol az alkoholhoz. Egy novellát meg lehet írni úgy, hogy közben italozol, de egy regényhez olyan mentális sebesség kell, ami lehetővé teszi, hogy a mű egészét észben tartsd és kegyetlenül beáldozd a kitérőket a sztoriban. Bármit megadnék érte, ha Az éj szelíd trónján harmadik részét nem stimulánsokon írtam volna."
De ezek szerint nem volt egészen józan annak írásakor sem.
Muriel Spark
"Ha mélyen akarsz koncentrálni valamilyen problémára, főleg írásra vagy valamilyen hivatalos papírmunkára, venned kéne egy macskát. Ha egyedül vagy a szobában, a cica biztosan felugrik az asztalra és kényelembe helyezi magát a lámpa előtt. A lámpa fénye nagyon jólesik neki. Ott megnyugszik és ez a megnyugvás meghaladja az értelmet. Az ő nyugalma kihat rád is, ahogy ülsz az asztalnál, így az összes idegesítő tulajdonsága a munkádnak, ami megakadályoz a koncentrációban, eltűnik és visszaadja helyét elmédben annak a kontrollnak, amit elvesztettél. Nem kell mindig látnod a cicát. A jelenléte már elég. A macska hatása a koncenctrációdra bámulatos és titokzatos."
(The Guardian)