Zajos siker a Titanicon
A Titanic Filmfesztiválon zajos sikert aratott The Duke of Burgundy (18) április 30-án kerül a magyar mozikba. A bizarr szexuális fantáziákkal teli, pikáns filmnek számos magyar vonatkozása van, többek között Flesch Andrea munkáját dicsérik a jelmezek és fehérneműk.
A
The Duke of Burgundy hősnője, a fiatal Evelyn (Chiara D’Anna – Berberian Sound Studio) amatőr lepkekutató, de cselédként házimunkákat lát el egy rovarkutató nő, Cynthia (Sidse Babett Knudsen – Esküvő után, Majdnem tökéletes szerelem) kastélyában. A két nő között - miközben rovartani kirándulásokon és a kastély hermetikusan zárt világában együtt tanulmányozzák a lepkéket, rovarokat - különleges, erotikus kapcsolat alakul ki.
Az emberi kapcsolatokról szól
Az idősebb, hideg és lelkiismeretlen Cynthia egyre megalázóbb bánásmódban részesíti Evelynt, aki némán tűri úrnője embertelen bánásmódját. Evelyn feladatai egyre intimebbek és degradálóbbak, ő azonban soha nem ellenkezik a szexuális megaláztatások ellen. Idővel nyilvánvalóvá válik, hogy a két nő rituáléja valójában egy szerepjáték, amelynek lényege a dominancia és az alárendeltség. Az erotikával túlfűtött játék során azonban egyre intenzívebben felszínre kerülnek a valódi hatalmi szerepek, és felmerül a kérdés: valójában ki irányít kettejük afférjában, az úrnő, vagy a szolgáló? A film zseniálisan mutatja be az agresszor és az áldozat viszonyát és dinamikáját: a szívtelen jégkirálynő valójában manipulált áldozat?
A film rendezője, Peter Strickland kiemeli: „A The Duke of Burgundy története általános érvényűen szól az emberi kapcsolatokról, arról a bonyolult belső és külső elvárás rendszerről, amely folyamatosan arra késztet bennünket, hogy alkalmazkodjunk a másik ember rólunk alkotott képéhez, és fordítva. Mindegy, hogy a mindennapi élet terhes döntéshozó szerepeiről, vagy a hálószobában zajló szerepjátékok kötelességéről beszélünk. A forgatókönyv írásakor egy perzselő szerelmi történet lebegett a szemem előtt, ugyanakkor új életet akartam lehelni a ’70-es évek rossz hírű, erotikus mozijába, Jess Franco gazdag atmoszférájú, szexuálisan túlfűtött filmjei inspiráltak leginkább.”
Magyar vonatkozások
A The Duke of Burgundy teljes egészében Magyarországon, egy vidéki kastélyban, a Kádár-villában forgott, ahol az eredeti helyszínt teljesen átalakították. Peter Stricklandnek nem ez az első magyar vonatkozású munkája: első nagyjátékfilmje, a Varga Katalin balladája magyar nyelven, független produkcióként, Erdélyben készült. Fesztiválszereplései közül kiemelkedik a Berlinale, ahol a legjobb hangtechnikáért elnyert az Ezüst Medve-díjat, majd az Európa Filmdíjon Peter Strickland lett az év felfedezettje. A rendező második filmje, a ’70-es évek olasz horrorjához visszanyúló Berberian Sound Studio, Toby Jones főszereplésével. Strickland harmadik mozijával, a The Duke of Burgundy-val kanyarodott vissza hazánkba.
A The Duke of Burgundy Strickland eddigi legnagyobb nemzetközi sikere, a fesztiválszerepléseket követően nemrégiben az Egyesült Királyságban is bemutatták, a nemzetközi sajtó hatalmas lelkesedéssel és elismeréssel fogadta. Az Indiwire szerint, a The Duke of Burgundy szikrázó, szürreális és szemtelenül nagyszerű, tisztelgés a klasszikus erotika előtt, a L.A. Times megbabonázó szexuális thrillerként emlegeti, az Ioncinema szokatlanul csábító és megrészegítő alkotásnak nevezi, míg a Craveonline szerint, a film elképesztő vizuális illusztrációja a szerelemnek, a frusztrációnak és az érzékiségnek.
A külföldi sajtó szinte egyöntetűen kiemeli a film rendkívül izgalmas látványvilágát, amely a magyar alkotók munkáját dicséri. A látványért a magyar Pater Sparrow (Verebes Zoltán) felelt, a jelmeztervezés Flesch Andrea érdeme, Cseh Renátó volt az art director, a berendezés pedig Mihalek Zsuzsa munkája. A magyar alkotók mögött jelentős hazai és nemzetközi teljesítmény áll.
