2018. április 25. szerda
Márk, Márkó és Márkus napja

Egyre több főütőér-tágulatban szenvedő betegen segítenek

A főütőér-tágulat idősebb férfiakat érintő betegség, a 60 év felettiek körében 5%-os az előfordulása – mondta Dr. Szeberin Zoltán érsebész. Évtizedek alatt kialakuló, többnyire tünetmentes elváltozásról van szó, ám ha megreped a főütőér, az esetek harmadában halálos.

A Városmajori Szív-és Érgyógyászati Klinika docense hozzátette: a műtéti eljárás ma már sokkal gyorsabb és biztonságosabb, mint néhány évtizede: a beavatkozások 60 százalékát kitevő katéteres eljárás után másnap felkelhet, négy nap után pedig már otthonában gyógyulhat a beteg, ráadásul kevesebb szövődménnyel kell számolni, mint a nyitott hasi műtétek esetében.

 

10865.jpgA főütőér a gerinc előtt fut, és a szívből viszi a vért az életfontosságú hasi szervek és az alsó végtagok felé. Kitágult szakaszát aneurizmának nevezzük, ami ha eléri a kritikus 5 cm-es átmérőt, operációra lehet szükség – mondta Dr. Szeberin Zoltán. Az egyetemi docens kiemelte, tünetek ritkán jelentkeznek, az elváltozás évtizedek alatt alakul ki. Nőknél ritkán jelenik meg, száz betegből 80 férfi. Az idő előre haladtával egyre nagyobb a kórkép kialakulásának a kockázata, 60 év felett minden huszadik férfinél kimutatható főütőér-tágulat.

Genetikai okok is állnak a háttérben, az érszűkülethez, érelmeszesedéshez hasonlóan azonban itt is az egészségtelen életmódból fakadó kockázatok – pl. dohányzás- a meghatározóak. Mivel többnyire nincsenek tünetek, érdemes hasi ultrahangot végeztetniük a rizikócsoportba tartozó, 60 év feletti férfiaknak. Ha a tágulat eléri a 3 cm-t, javasolt évenként visszahívni a pácienst, hogy meg lehessen előzni a nagyobb bajt. Ha ugyanis későn veszik észre az elváltozást, és a tágult ér megreped, a betegek harmada meghal a műtét ellenére is. Míg ha akkor operálják meg a beteget, amikor még nem repedt meg a főütőér, nagy centrumokban mindössze 1 százalékos a halálozás.

 

Főütőér-tágulat esetén néhány évtizede szinte kizárólag nyitott műtétet alkalmaztak, amely egy 30 cm-es hasi vágással járt, a beteget két napig intenzív osztályon ápolták, egy hétig kellett a kórházban maradni és mintegy hat hétig kímélő életmódot kellett folytatni. Ezzel szemben a klinikán közel 20 éve alkalmazott katéteres eljárás előnye, hogy nem feltétlenül kell elaltatni a beteget, gerincközeli érzéstelenítésben is elvégezhető, amely jelentősen csökkenti a rövid távú szövődmények – pl. a trombózis, a sérv vagy a légzési panaszok- előfordulását. Emellett, mivel csak kisebb vágásokat ejtenek, nemcsak a beavatkozás, hanem a felépülés is gyorsabb, a beteg négy nap után hazamehet, egy hét után már élheti a szokásos fizikai megterheléssel járó mindennapjait.

 

Dr. Szeberin Zoltán elmondta, a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikán végzik a legtöbb katéteres eljárást az országban, a finanszírozás javulásával, az orvosok tapasztalatának növekedésével és a hibrid műtőnek köszönhetően ma már évi 60-70 ilyen beavatkozást hajtanak végre. Kitért rá, országszerte hét centrumban alkalmazzák ezt a technikát a főütőér-tágulatos betegek ellátásában. Míg tíz éve az esetek 80 százalékában nyitott műtétet végeztek, addig mára sikerült 60 százalékra javítani ennek arányát. Az egyetemi docens hozzátette, a katéteres eljárásnál is lehetnek szövődmények, ám ezeket ki lehet szűrni az éves kontrollok alkalmával, és legtöbbször katéteres megoldással tudják orvosolni is. 

 

Portré fotó: Fényes Gábor