Itt az alakváltoztató tészta
Nevezhetjük ehető origaminak is. Vízben tágul, hajlik az az ételalapanyag, amit az MIT kutatói hoztak létre. Szerintük a helytakarékos élelmiszerszállítást segítiheti elő az innováció, mert a tészta száraz, csomagolt állapotban még kisebb helyet foglal el, csak vízzel érintkezve tágul.
Hányszor, de hányszor hallottuk gyerekkorunkban a figyelmeztetést: "Ne játssz a kajáddal!" Pedig a kutatók pont ezt tették. Alakváltoztató nudlit fejlesztettek ki. A koncepció nem annyira ördöngős. Tulajdonképpen az élesztővel elkevert tészták is alakváltoztatók.
A Massachussetts Institute of Technology (MIT) kutatói által létrehozott alakváltoztató ételmatéria zselatint és cellulózt tartalmaz. A cellulóz nem szív fel sok vizet magába, a zselatin átlátszó lapjai viszont igen. (Korábban egyébként javarészt baktériumokkal kísérleteztek, melyek a pára hatására húzódtak össze vagy tágultak.)
Az MIT honlapján lévő video mutatja az újonnan kifejlesztett matéria változását:
- Vízbe kevernek port.
- Az ebből létrejövő masszát egy adagolófejes, 3D-printerrel "nyomtatják" egymásra a zselatin- és keményítőrétegeket.
- Az így kihelyezett anyag elkezd tágulni, mozogni, ha lapszerű, akkor hajlani, hullámozni, kunkorodni.
- Vízbe helyezve mocorog a helix nudli vagy éppen a fitoplankton pasta saláta, majd amikor már tálalják, akkor ismét szilárd és mozdulatlan.
Térül-fordul, darabolódik
A tintahal tinta és plaktronízesítésű zselatint például kaviárral teleszórt vízbe rakták, ahol a zselatin rácuppant a kaviárra, bekerítette, majd szépen kiemelték az oldatból, mint kaviáros rudat. Két eltérő hőmérsékleten olvadó zselatinból is használtak, ami fettucciniszerű lappá alakult, illetve a tészta darabokra omlik, amikor a meleg húsleves megolvasztja.
Az intézet Tangible Media Group nevű részlege úgy keverte a zselatint és keményítőt, hogy azok tésztaformákat adnak ki, mint például a makaróni és a rotini, sőt más nem konvencionális formákat is (pl. virágforma). A "dinamikus anyagok" használatát ők a "kulináris performance art" területére sorolják, s céljuk "interkatívabbá és vidámabbá" tenni az ételekhez fűződő élményeinket.
Ugyanakkor a lapok már konyhában történő alakmódosítása helygazdaságos szállítást is lehetővé tesz. Amikor több tonnányi élelmiszert szállítanak, nagyon nem mindegy, hogy a tészták laposak vagy ívesek.
Globalizált világunkban, amikor óriási mennyiségű áruforgalom halad kamionokban, a légszennyezés is csökkenthető, ha a dobozolt termékek kihasználtsága gazdaságos, mert csak a konyhában nyitják ki és "keltik életre" az addig lapos, vékony tésztát.
A MIT munkatársai kiszámolták, hogy bármilyen tökéletesen is csomagolják a hagyományos makarónit, a dobozban a tér 67 százaléka továbbra is levegő. Tehát csak 33 százalékos a formázott tészták esetében a doboz kihasználtsága. Nagy szállítmányoknál rengeteg tér, sőt egész fuvarok spórolhatók meg, ha ezt a levegősséget kiküszöbölik. Az alakváltoztató tésztával csökkenthetők a szállítási költségek és a légkörre gyakorolt környezeti teher is.
(MIT)