Mégis marad Európában a kebab!
Az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén a képviselők nem szavazták meg a kebab előállításához használt húshoz adott foszfáttartalmú adalékanyagok engedélyezését ellenző határozati javaslatot.
Az uniós parlament tájékoztatása szerint zöld jelzést kapott az Európai Bizottság javaslata, amelynek értelmében engedélyezhető a különböző foszfátok - di-, tri-, és polifoszfátok, amelyek jelzése E 338-452-ig terjed - alkalmazása a kebab előállításához használt csirke, marha, bárány és borjúhúsban. Az uniós bizottság szerint erre azért van szükség, hogy a különféle húsokat egységesen lehessen sütni és fagyasztani. Noha az ezt ellenző parlamenti környezetvédelmi bizottság által benyújtott javaslatot 373/272 arányban, 30 tartózkodás mellett leszavazta az EP-plenáris, a bizottság az egészségügyi aggodalmak miatt az engedélyezést mindenképp megvárja az Európai Élelmiszerbiztonsági Hivatal vizsgálati eredményeinek nyilvánosságra hozataláig - közölte az unió parlamentje.
Nem rózsás a magyarok egészségi állapota
2015-ben a születéskor várható élettartam 75,7 év volt Magyarországon, ami emelkedést jelent a 2000-ben mért 71,9 évhez képest, de még mindig közel öt évvel elmarad az uniós átlagtól. Az Európai Bizottság Magyarországra vonatkozó országjelentése szerint hazánkban a szív- és érrendszeri betegségek jelentik továbbra is a fő halálozási okot a nők és a férfiak körében egyaránt. 2014-ben ezek a betegségek okozták 35 000 nő (az összes haláleset 55%-a) és több mint 27 000 férfi (az összes haláleset 45%-a) halálát. A halálozások (standardizált) arányszáma 2014-ben több mint kétszerese volt az uniós átlagnak, amit leginkább a dohányzás és az elhízás magasabb előfordulási gyakoriságának, valamint az ezen állapotok miatti kórházi kezeléseket követő magasabb halálozási aránynak tulajdonítanak - idézi az OECD jelentését a Patika-csoport hírlevele.
Mi a baj a foszfátokkal?
A számos településen fogyasztott kebab előállítói szerint a foszfátokra azért van szükség, hogy a fagyasztott hús lédús, puha és ízletes maradjon. Ahogy arról a Ritmus.hu beszámolt egy tervezett uniós szabály miatt került veszélybe az egykori Nyugat-Berlinben kifejlesztett török gyorsétel, a döner (Magyarországon döner kebabként ismert). Az Európai Parlament (EP) környezetvédelmi bizottsága a Zöldek és a szocialisták nyomására kezdeményezte, hogy az egészségi kockázatok miatt tiltsák meg a foszfát használatát a dönerhús-gyártásban. Ugyanakkor az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) adatai alapján a foszfátbevitel napi 4200 milligrammig veszélytelen, egy adag dönerhús pedig mindössze 134 milligramm foszfátot tartalmaz - érvelt a betiltás ellen a a német Kereszténydemokrata Unió (CDU) egyik EP-képviselője.
Az előállítási módot ellenzők szerint a foszfátok a szív- és érrendszeri megbetegedések okozói, ezért jelentős egészségügyi kockázatot jelentenek.
A Tudatos Vásárló weboldalán szereplő tájékoztatás szerint a foszfátok veszélytelennek számítanak. Nagy mennyiségű foszfát (napi 1,5 - 2,5g) bevitele esetén a vér kálciumszintjének csökkenését és a parathyroid hormon szintjének emelkedését figyelték meg. Az ebből levont következtetést azonban, amely szerint a magas foszfátbevitel megbontja a szervezet kálcium-foszfát egyensúlyát, és a csontok kálciumtartalmának csökkenéséhez vezet, nem bizonyították.
Szintén nem nyert bizonyítást az a gyanú, hogy a foszfátok szerepet játszanának a gyermekkori figyelemzavar és hiperaktivitás (ADHS) kialakulásában.
