2018. október 17. szerda
Hedvig és Hédi napja

Egy kaktusz, ami ehető és segíthet az éhezés leküzdésében

A szegények eledelének tartott fügekaktusz valójában értékes haszonnövény - állítja az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO). Itt az idő, hogy tekintsünk más szemmel a kaktuszfügére, amely jó szolgálatot tehet a száraz térségben élőknek saját maguk és állataik ellátásában.

 

 

A közelmúlt intenzív szárazsága alatt Madagaszkáron a kaktuszfüge biztosította a nélkülözhetetlen élelmiszerforrást és vizet az embereknek, illetve a takarmányt az állatoknak. Ugyanezen területen korábban súlyos éhezés pusztított, miután a kártékony és invazív fajnak tartott kaktuszfügét kiirtották. Nem sokkal ezután újra telepíteni kezdték.
 

Íme, egy kaktusz, ami ehető

10723.jpgA kaktuszok nagy része emberi fogyasztásra alkalmatlan, az Opuntia nemzetségbe tartozó kaktuszfélék azonban kincseket rejtenek, főleg, ha nem gyomként, hanem haszonnövényként tekintenek azokra. A mezőgazdaságilag releváns Opuntia ficus-indica alcsalád 26 országban elterjedt azokon a területeken túl, ahol egyébként őshonos. Szívóssága miatt egyrészt mintegy utolsó mentsvár az éhes szájak számára, másrészt részét képezheti egy fenntartható mezőgazdasági és állattenyésztési rendszernek.
 
A növény jobb kezelése érdekében adta ki a FAO és a Száraz Területek Nemzetközi Mezőgazdasági Kutató Központja (ICARDA) közösen A kaktuszfüge növényökológiája, termesztése és felhasználása (Crop Ecology, Cultivation and Uses of Cactus Pear) című könyvet, amely a legfrissebb információt tartalmazza a növény genetikájáról, fiziológiai jellemzőiről, talajigényéről és kártevőiről. Továbbá találhatunk benne tippeket a növény kulináris kvalitásairól is, amelyet már évszázadok óta jól ismernek Mexikóban és a közelmúltban kezdték felfedezni például Szicíliában is.
A kaktuszfüge termesztése terjedőben van, főleg a szárazság, a gyenge talajok és a magas átlaghőmérséklet növeli népszerűségét. Mexikóban nagy hagyománya van a nopalitos – vagyis a zsenge kaktuszhajtás – konyhai felhasználásának, az éves egy főre vetített átlagfogyasztás 6,4 kg. Brazíliában a több mint 500 000 hektáron termesztett növényt főleg állati takarmányozásra használják. Észak-Afrikában és Etiópiában is jól ismert, utóbbi területén 360 000 hektárnyi területet borít, fele vadon nő.

Ha akarom élelmiszer, ha akarom és takarmány

A száraz klímához is jól alkalmazkodó kaktusz az élelmezésbiztonság egy kulcsszereplője. Amellett, hogy élelemként szolgál, hajtásaiban vizet tárol: egy hektáron akár 180 tonna víz is nyerhető ebből a „növényi kútból”, elegendő öt kifejlett szarvasmarha ellátására. Aszály idején az állatok túlélési rátája ezért jelentősen nagyobb a kaktuszültetvények környékén.
 
A könyvben olvashatunk további előnyökről is. A tunéziai árpaföldek hozama nőtt, ha melléjük talajjavító képességgel is bíró kaktuszokat ültettek, továbbá a kaktusszal táplált kérődzök gázemissziója is csökkent. A növény hozama függ a csapadék mértékétől. Izraelben, Olaszországban és Mexikóban, ahol öntözéses művelést alkalmaznak, a gazdák több mint 20 tonna gyümölcsöt szüretelhetnek hektáronként.
 
A kaktuszfüge különlegessége a speciális fotoszintézis, ami képessé teszi a vízfelvételre éjszaka során is. A fagyot azonban nem bírja, az visszafordíthatatlan károsodást okoz a hajtásokban és a gyümölcsben, ezért a Száhel-övezetben vagy a Mojave-sivatagban ritkán találkozni vele.