2017. december 18. hétfő
Auguszta napja

A meddő nők közel fele endometriózisban szenved

Minden tizedik fogamzóképes korú nő endometriózisban szenved, a meddő nők csaknem felét ezzel a betegséggel kezelik – mondta Dr. Bokor Attila. A Semmelweis Egyetem I. Sz. Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika Endometriózis Centrumának vezető szakorvosa. Vezértünetként a menstruációs fájdalom felerősödését említette.

Az egyetemi adjunktus hozzátette, nem ritka a teljes tünetmentesség sem. Nehezíti a felismerést, hogy kizárólag a hastükrözés alkalmas a kórkép diagnosztizálására. Mivel nem tudni, mitől alakul ki, oki terápia nem létezik, kezelésként a gyógyszer vagy a műtét jöhet szóba. 

 

10667.jpgAz endometriózis a fogamzóképes korú nők betegsége, amelynek kialakulásában kulcsszerepet játszanak a méhnyálkahártya sejtjei, amelyek nem a méhben, hanem valahol máshol, a méh üregén kívül jelennek meg. Ezek egyrészt gyulladást, másfelől letapadásokat, összenövéseket idézhetnek elő, és amennyiben a petevezeték is érintett, meddőség is kialakulhat. Csaknem minden második meddő nőt endometriózissal kezelnek – mondta Dr. Bokor Attila hozzátéve, hogy összességében 180-200 ezer nő lehet érintett Magyarországon.

 

A menstruáció idején jelentkező erős hasi fájdalom az endometriózis legfőbb tünete, ez a betegek nyolcvan százalékára jellemző, de gyakori a krónikus, fél évnél hosszabb ideig tartó kismedencei fájdalom is – mondta az egyetemi adjunktus, aki szerint  az sem ritka, hogy teljesen panaszmentes a páciens, és csak akkor diagnosztizálják a kórképet, amikor a sikertelen teherbeesés okát próbálják feltárni. Hozzátette, krónikus betegségről van szó, és minden egyes menstruációval romlik a páciens állapota, az endometriózis más szervekre, például a húgyhólyagra vagy a vastagbélre is kiterjedhet. Ezért is fontos, hogy korai stádiumban, egy kisebb hashártya elváltozásnál észrevegyék és kezeljék, amikor még elegendő egy néhány perces beavatkozás, és megelőzhető az életminőség romlása.

 

Nehézkes a diagnózisalkotás, ugyanis semmilyen képalkotó eljárás vagy vérteszt nem alkalmas az elváltozás felismerésére, kizárólag műtéti eljárással, endoszkóppal lehet kideríteni a fájdalom okát, ennek azonban – minden más altatásban végzett beavatkozáshoz hasonlóan – vannak kockázatai és lehetséges szövődményi. Mivel az endometriózis oka nem ismert, így oki terápia sem létezik. A kezelési módot mindig egyénileg határozzák meg a beteggel közösen, a döntés során figyelembe veszik egyebek közt, hogy hány éves a páciens, milyen az állapota, tervez-e gyermeket a közeljövőben. Serdülők esetében többnyire gyógyszeres terápiát választanak, van, hogy fájdalomcsillapítót vagy gyulladáscsökkentőt kap a beteg, illetve vannak különböző hormon tartalmú készítmények, amelyekkel felfüggesztik a petefészek működését, vagyis nem fog menstruálni a beteg, a magas ösztrogénszintek kiiktatásával pedig megszűnhetnek a panaszok, és megállítható az állapot romlása. Azoknál, akik a közeljövőben szülni szeretnének, a műtétet javasolják. Fontos azonban tudni, hogy krónikus betegségről van szó, és 5 éves távlatban 50 százalékos a kiújulás esélye, ezért a rendszeres kontroll elengedhetetlen.

 

Dr. Bokor Attila szerint mind a megelőzésben, mind a kiújulás esélyének csökkentésében fontos szerepet játszik a helyes életmód. Az adjunktus szerint a testmozgást be kell építenünk a mindennapjainkba, és bár nem egyértelműen igazolt, de valószínű, hogy a túlzott vöröshús- és cukorfogyasztás is hozzájárul a betegség kialakulásához, így ezeket is javallott kerülni. Genetikai háttere is van az endometriózisnak, ha az anyánál előfordult, a lányának hétszeres esélye lesz arra, hogy nála is diagnosztizálják ezt a kórképet, így családi halmozódás esetén érdemes fokozottan figyelni erre.

Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem