Génterápiában segít a virtuális realitás
Az egyén genetikai információi megtölthetnének egy telefonkönyvet is. Megértéséhez azonban vizuálisabb módszerekre van szükség. Oxfordi genetikusok virtuális realitás-headsetekkel próbálnak rájönni a genetikai eredetű betegségek okaira és gyógymódjaira.
Az előttünk lévő valóságra új infórétegeket helyező holoszemüvegek a kiterjesztett valóság (AR, augmented reality) eszközei, a képernyőn látható képsorokkal teljes bemerülést lehetővé tevő, 3D-s élményt nyújtó virtualitás realitás-headsetek pedig a VR eszközei. Ám ezek nemcsak szórakozásra használhatóak.
Napjainkban olyan bonyolult információtömegekkel kell megbirkóznunk, hogy nemcsak 2D-s infógrafikák segíthetnek az értelmezésükben és alkalmazásukban, hanem térhatású szimulációk is. Elvégre nemcsak a repülőgéppilótáknak van olyan mesterségük, ami szükségessé teszi a tréninget a szimulációs fülkékben.
Az emberi géntérkép olyan összetett információanyag, ami jól illusztrálható vizuálisan. Hiszen a kettős spirált alkotó DNS nagyon is térbeli dolog. Hát még a rajta lévő mutációk, génhibák. Az Oxford University kutatócsoportja kifejlesztett egy olyan VR-headsetet, melyben 3D-ben tekinthetők meg az egyén genetikai információi. A szimuláció a genom szekvenálásából eredő adatokat, a DNS-ek interakciójáról szóló információkat és mikroszkopikus adatokat integrál egy térhatású vizuális felületbe.
Egy felnőtt ember testében 37 000 milliárd sejt létezik, s ezek mindegyike két méternyi DNS-t tartalmaz a sejtmagjában. Összesen tehát nagyjából 3,2 kilométernyi DNS van a testünkben. Ennek áttekintése nem kis feladat - ebben nyújthat segítséget a VR. Hogy miként kanyarodik, gyűrődik a DNS, attól függ melyik gén hogyan nyilvánul meg. Ezt pedig láttatni kell még a szakembereknek is. A betűk, a szavak nem elegendők.
Mivel az ember mintafelismerő lény, a vizuális jelek és alakzatok felismerésére fogékony az elméje. Az oxfordi kutatók már használják is az új technológiát a cukorbetegség, a rák és a multiple sclerosis genetikai hátterének kutatásában. A céljuk az, hogy szimulációban végezzék el a szükséges génmódosításokat -mint ahogy a repülőpilóta is nem "élesben" gyakorolja a leszállást, hanem a szimulációs fülkében- és aztán ezt a génmanipulálást kivitelezzék fizikai szinten is a testben.
(futurism.com)