Kapósabb az angoltudás, mint a német
Minden ágazatban a kommunikációs és a problémamegoldó készséget értékelik legtöbbre a munkaadók, emellett a meghirdetett állások négyötödénél az angol nyelv ismeretét is megkövetelik a szakképesítésen és a szakmai tapasztalaton felül - derült ki az International Business School (IBS) és Profession.hu internetes portál közös felméréséből.
A Profession.hu 21 ágazatban vizsgálta 24 készség és tudásfajta jelentőségét. A kutatás szerint a munkaadók a számítógépes ismeretek fontosságát, a pontosságot, valamint a csapatban és egyénileg egyaránt eredményes munkavégzést is kiemelték. Az angolt az informatikai és telekommunikációs pozícióknál, valamint marketing- és médiaterületen a hirdetések 88 százaléka, a németet viszont az összes álláshirdetés alig 5 százaléka várta el. A két legfontosabbnak ítélt készség csak a közigazgatásban nem játszik vezető szerepet, mivel ezen a területen a feddhetetlenség, a terhelhetőség és a stressztűrő képesség a legfontosabb. Utóbbiak a cégvezetők, menedzsment tagok esetében viszont csak a készség-rangsor végén bukkannak föl, mivel tőlük inkább a határozottságot és az önálló munkavégzést várják el. Az üzleti támogató központok (SSC) álláshirdetései az analitikus készségeket és ügyfélorientált szemléletet hangsúlyozzák, de elvárják a jó angoltudást, a szóbeli és írásbeli kommunikációs, valamint elemzési készségeket. A továbbképzés, a tanulási iránti nyitottság csak az informatikai állásoknál követelmény, és általában a kreativitás is hiányzik a munkaadók feltételei közül - állapították meg az elemzők.
A jó csapat az aduász!
Manapság a legtöbb cég toborzó ajánlatában elhangzik az a fordulat, hogy jelentkezz hozzánk, ha egy jó csapat tagja akarsz lenni. Jó csapatot azonban csak összeszokott, egymás munkáját és képességeit jól ismerő, dinamikájában egymást segítő közeg alkothat, ami nem a szerencse függvénye, hanem pusztán a kapcsolatépítésről szól, azaz pszichológia. Azok az emberek tudnak jól együtt dolgozni egy cégnél, akik elég jól ismerik egymást ahhoz, hogy probléma esetén is száz százalékon tudjanak teljesíteni. „A legtöbb elbocsájtás szükségtelen volna, ha a munkáltatók működésükbe építve időben felkészítenék munkavállalóikat arra, hogy ideiglenesen történő változások mentén is helyt tudjanak állni” – jegyzi meg Laár Péter, az Ofixcom Kft. kereskedelmi igazgatója.
Egy munkavállaló az élete során többféle válsághelyzetbe is kerülhet: magánéleti, karrier-beli, anyagi problémák is kihatással vannak a teljesítményünkre. Egy ideális munkahelyen az ilyen helyzetekből adódó teljesítménycsökkenésre odafigyel a vezetőség, és többféle megoldást kínálva segíti a dolgozóját abban, hogy az újra magára találhasson. „Legtöbbször elegendő annyi is, hogy a munkavállaló a munkahelyén eléggé biztonságban érezhesse magát ahhoz, hogy megnyíljon, és jelezhesse a problémát. Egy válás, egy haláleset, vagy egy váratlan anyagi teher a legmagabiztosabb és legjobb munkaerőt is megingathatja, de ha a munkahely időben felismeri a szervezet életét befolyásoló válsághelyzetet, akkor számos megoldást találhat az ideiglenes teljesítmény csökkenés kivédésére” – fogalmazza meg véleményét a szakértő.
A fluktuáció ára
A fluktuáció adminisztrációs terhei óriásiak. Mindenkinek át kell esnie az orvosi vizsgálaton, a tűz- és munkavédelmi oktatáson, a régi dolgozóknak be kell tanítani az újakat. Ráadásul a betanítás is egyre nehezebb, pont a nagy tudást felhalmozó munkatársak közül sokan felmondtak, nyugdíjba mentek. A helyükbe lépő új, Y és Z generációs munkavállalók, teljesen új attitűdöt és hozzáállás képviselnek. Míg az idősebb generáció megelégedett korábban azzal, ha emberszámba vették, az új generáció már elvárja, hogy a vezetők kikérjék a véleményét, figyelmet kapjon, a cég korrekten fizesse meg. Ha nem, nem félnek – akár a közösségi médiában is - ezt szóvá tenni, és ha úgy érzik, teketóriázás nélkül tovább állnak, hiszen válogathatnak az ajánlatok között. Mivel látja a régi munkavállaló, hogy ez egy járható út, így már ők is felbátorodva mernek váltani, átveszik ezt az attitűdöt.
„Az új munkaerő felkutatásánál és betanításánál jóval kisebb anyagi ráfordítás manapság egy vállalat részéről az, ha a munkáltatói programjába eleve beépít olyan elemeket, melyek során megismerheti dolgozóit, és így időben felkészülhet azok problémáinak kezelésére. Ráadásul az ilyen, az emberségességet előtérbe helyező, programok számtalan pozitív hozadékkal bírnak egy vállalat életében: csapatépítő, teljesítményfokozó és munkahelyi légkört javító hatásuk elvitathatatlan” -teszi hozzá a szakértő.
Fordult a kocka
Eddig a munkáltatók válogathattak, ma a munkavállalók. És meg is teszik. Kritikus szintre emelkedett a dolgozók elvándorlása, a fluktuációs számok az egekbe szöktek. Közben megjelent a munkaerőpiacon a Z generáció, új igényeket támasztva. Mindez szemléletváltást követel a cégektől - mondja Csikós-Nagy Katalin HR-Evolution ügyvezetője.
Mivel egyre kevesebb az alkalmas jelölt, a cégek a meglévő állományt kezdték el túlóráztatni, hogy kiszolgálják a gazdaság erősödése miatt megnövekedett termelést. Mindez óriási stresszt okozott a munkaszervezet minden szintjén. Egyre általánosabbá vált a termelő cégeknél, hogy amikor végre fel tudtak venni új embereket, akkor azok – megtapasztalva a terhelést és a légkört - még a próbaidőn belül elmentek. Mindez odáig vezetett, hogy mára nem ritka a 60-80 százalékos fluktuáció sem.
Nem elég felvenni, meg is kell tartani
A megoldás nem merül ki egyedül a béremelésben, bár kétségkívül az egyik alapfeltétel. Hiszen, ha egy vállalat nem tartja a lépést az ipari átlaggal, akkor könnyen elveszítheti az embereit. Azonban a törődés, a munkavállalók igényeire való odafigyelés ugyanolyan ugyan ilyen fontos feltétel. Viszont csak ha valódi igényeket szolgál. Például ha fáj, megdagad a dolgozók lába a munkacipőben, akkor adjunk megfelelő cipőt, ne gyümölcsnapot tartsunk. Ha minimálbéren foglalkoztatunk, akkor ne családi napot szervezzünk, hanem adjunk juttatást - írja a Patika Egészségpénztár hírlevelében.
