2017. november 22. szerda
Cecília napja

A nők megosztják a pénzüket másokkal, a férfiak megtartják

Azt eddig is sejtették szociológusok és pszichológusok, hogy a férfiak nagyobb értéket és fontosságot tulajdonítanak az önálló kezdeményezésnek, aminek haszonélvezője az egyén maga, míg a nők szeretnek közösségben gondolkodni és a nagyobb egészet segítve cselekedni.

De eddig ismeretlen volt ennek fiziológiai mechanizmusa, pontosabban az, hogy ez a különbség vajon az agy szintjén is kimutatható-e? A Nature Human Behavior szaklapban közzétett kutatási eredményekből kiderült, hogy a férfiak és a nők agya másként viselkedik, a férfiak az önző viselkedésükből merítenek örömet, míg a nők a proszociális magatartásukból.

 

A Zürichi Egyetem kutatói az agy dopaminrendszerére fókuszáltak, írta a kutatást elemző cikkében cnn.com. Ez a hormon szabályozza a javadalmazást, az örömérzést az agyban. Akkor termeli és bocsátja ki az agy, amikor örömérzés történik.

Mindez a striatumban zajlik az agyban, ami a talamusz, a nagyagykéreg és az agy más régiói közötti kommunikációt koordinálja.
A svájci kutatók úgy alakították ki kísérleteiket, hogy meggyőződhessenek róla, a dopamin vajon szerepet játszik-e abban, az egyén altruista viselkedést gyakorol. (Altruizmus = önzetlenség.)

Ötvenhat kísérleti alanyon vizsgálták, hogy mi történik az agyukban, amikor választási lehetőséghez jutnak: a kapott pénzt elköthetik másokkal vagy megtarthatják maguknak. Amikor placebót kaptak -gyógyszernek vélt anyag, ami valójában hatástalan-, akkor a nők többsége a pénzt másokkal való megosztása mellett döntött, de amikor az amisulprid nevű antipszichotikus gyógyszert adták be nekik, ami kihatással van a dopamintermelődésre az agyban, akkor hirtelen önzőbbé váltak a nők is, akárcsak a férfiak.

 

A tudósok ebből szűrték le, hogy a dopamin kibocsátása igenis kísérőjelensége az önzetlen viselkedésnek: vagyis a nőknek örömet okoz -agyi szinten is- mások segítése. A második kísérletben a svájci kutatók az agy viselkedését is tanulmányozták MRI-vel, vagyis mágneses-rezonanciás képalkotással, hogy vizuálisan is lássák, mi megy végbe az agyban. A nők agyában a striatum sokkal aktívabb volt, amikor proszociális, vagyis másoknak is kedvező döntést hoztak.

A tudósok igyekeztek hozzátenni, hogy ennek a nemek között megmutatkozó különbségnek nem az agy szerkezete az oka (akár az egyes agyi területek nagyságában vagy formájában való eltérés). A Zürichi Egyetem kutatásának vezetője hangsúlyozta, a különbség alighanem tanult lehet, vagyis elsajátított viselkedés az oka. Sőt evolúciós léptékben elsajátított minták okozhatják, hiszen a rágcsálóknál is megviselhető ez a fajta különbség a nemek között.

Nincs tehát arról szó, hogy a nők agya másmilyen felépítésű lenne, mint a férfiaké.