2017. október 22. vasárnap
Előd és Korinna napja

Milliós tétel is lehet a középiskolai oktatás

Egyre többen gondolják úgy, hogy az uniformizált közoktatás helyett gyermekük számára alapítványi, egyházi, vagy egyéb magánintézményt választanak. A magániskolák népszerűsége növekszik, noha ez igen drága: akár több millió forint évente.

A KSH adatai szerint 2017-ben csaknem 435 ezer középiskolás diák kezdte meg a tanulmányait nappali tagozaton, ebből kicsivel több mint 100 ezren a közoktatási rendszeren kívül egyházi, alapítványi vagy nemzetközi magániskolákban tanulnak. Rengeteg cikk látott napvilágot arról, hogy mennyibe kerülhet gyermekünket állami intézményekbe beiskoláztatni, arról azonban ritkán olvashatunk, hogy milyen összegekkel kell számolniuk azoknak, akik a hanyatló teljesítményt mutató, poroszos, állami rendszeren kívül gondolkodnak középiskolás gyermekük oktatásáról. Ennek egyik oka az, hogy ezen intézmények költségtényezői nem mindig publikusak, sok helyen csak konkrét érdeklődés esetén derülnek ki a tényleges számok. A másik oka, hogy az alapítványi iskoláknál szokásosan ’alapítványi hozzájárulásnak’ becézett tandíj mértéke legtöbb esetben nem egységes, hanem egyénfüggő; azaz figyelembe veszik a gyermek anyagi helyzetét. 

 

Az alternatív oktatásban legolcsóbbnak számító és hazánkban széles körben ismert Waldorf-iskola rendszerben például 15 és 60 ezer forinti havi felajánlást kell a szülőknek tenniük, mindenkinek az alapján milyen összeget képes vállalni havonta gyermeke taníttatásáért cserébe. Több magániskolát meg lehet úszni 20-30 ezer forint havi tandíjjal, de vannak olyan intézmények, amelyek ennél jóval többet kérnek: a Kürt Alapítványi Gimnáziumban 38 ezer forintot, a Budenz József Alapítványi Gimnáziumban 50 ezret, a BME Gimnáziumban pedig már 82 ezer forintos tandíjjal kell számolni havonta.

 

10303.jpgA magániskolák között a legdrágábbak a nemzetközi iskolák, ahol jóval 100 ezer forint feletti összegekkel számolhatnak a szülők havonta. A Carl Rogers Akadémia tandíja havonta 120 ezer forint vállalást kíván, a Budapesti Francia Iskola tandíja 137 ezer forintnyit, míg a budai Greater Grace Nemzetközi Gimnáziumban tanuló diákok tandíjáért már 291 ezer forintot kell fizetni. Jelenleg úgy tűnik, hogy a legköltségesebb megoldás a British International School-ba járatni gyermekünket, ahol közel 400 ezer forintot kérnek el havonta tandíjra. Mindezek felett ezekben a középiskolákban ugyancsak milliós nagyságrendben kell fizetni külön, csak a beiratkozásért. És akkor még nem számoltunk olyan költségekkel, mint a tankönyvek, iskolai eszközök, étkezés vagy a további alkalmi hozzájárulások (utazások, egyéb iskolai programok).

 

És ha külföldön?

Az alternatív oktatást előnyben részesítők számára létezik még egy harmadik opció is, ahol a középiskolás korú gyermeket egy másik országban iskoláztatják be a szülők. Ezek a választható, különböző hosszúságú külföldi tanulmányok rengeteg pozitív hozadékkal bírnak gyermekeink számára: a magyar oktatástól eltérő rendszerű tanítási formában gyermekünk nyitottabb, modernebb, gyermek- és személyiségközpontú külföldi iskolák tanulójaként, nemcsak az anyanyelvi szintű idegennyelv elsajátítását garantálják, hanem más ország kultúrájából merítve szélesebb világlátást és életre szóló barátságokat, élő külföldi kapcsolatrendszert kaphatnak cserébe.

 

Azoknak a szülőknek, akik a nemzetközi magániskolák díjait képesek vállalni, mindenképpen érdemes megfontolniuk a más országban való taníttatást, hiszen a külföldi tanulmányokkal szélesebbre tárhatják gyermekük előtt a világ kapuit. A külföldön töltött hónapok, évek során a gyermeknek egy más kultúrába, teljesen más környezetbe kell beilleszkednie és olyan oktatási programokban lehetséges ezáltal részt vennie, mely az itthon tanuló diákok számára elérhetetlen.” – mondta el Ondřej Kania, a közép-európai diákoknak amerikai középiskolai tanulmányokat szervező JK Education alapítója.