2017. november 21. kedd
Olivér napja

WHO-igazgató: jobb, méltányosabb és fenntartható egészségügyre kell törekedni

Az európai emberek egészségi állapota javul, de méltányosabb és fenntartható egészséget és jólétet kell biztosítani mindenki számára - mondta az Egészségügyi Világszervezet (WHO) európai regionális igazgatója.

10051.jpgSzeptember 11-14-én a magyar fővárosban tartják a WHO európai regionális bizottságának 67. ülését. Jakab Zsuzsanna, a WHO európai regionális igazgatója kijelentette, ahhoz, hogy tovább lehessen lépni a célok elérésében, magas szintű politikai elköteleződésre, további beruházásokra van szükség, és a megbetegedések számát kontrollálni kell, interszektorális megközelítésre van szükség. A szakember úgy fogalmazott, hogy Magyarország büszke lehet az orvostudományok terén elért sikereire: az elmúlt évtized során sikerrel vette fel a harcot a fertőző betegségekkel szemben, hatékony védőoltási rendszere van, és színvonalas az orvosképzés is.

 

A WHO regionális igazgatója röviden beszámolt arról, hogy az európai régióban az átlagos várható élettartam elérte a 77 évet, csökken a korai halálozási mutató, és a csecsemőhalandóság 6,7 ezrelék. (A magyar várható élettartam azonban messze elmarad ettől). Elmondható továbbá - folytatta -, hogy 2016 óta Európában nincs maláriás megbetegedés, eltűnt a gyermekbénulás, és az országok kétharmadában sikerült a rubeolás és a kanyaró betegségeket is megszüntetni. A tuberkulózis (tbc) terjedését szintén sikerült visszafordítani, a HIV/AIDS-megbetegedési tendencia is csökkent, de továbbra is gondot jelent - tette hozzá. Jakab Zsuzsanna szerint kihívások mindig vannak, és az elért eredmények nagyon egyenlőtlenek az európai régión belül. Még mindig sokan halnak meg daganatos, valamint szív- és érrendszeri megbetegedésekben, és az alkoholfogyasztás világszerte ebben a régióban a legmagasabb - mondta.

 

A pénzügyi védelem hiánya

10052.jpgA hálapénzre kitérve közölte, hogy sok országban "a pénzügyi védelem hiánya" áll a jelenség mögött. Ez alatt azt kell érteni, hogy az egészségügy hány százalékban részesedik az adott ország GDP-jéből, és a lakosság milyen "védelmet" kap a tekintetben, hogy az egészségügyi ellátáshoz ne kelljen túl sok egyéni forrást igénybe venni. A kettő értelemszerűen összefügg - mondta -, hozzátéve, a WHO egyik stratégiai iránya az egységes hozzáférés az egészségügyi ellátáshoz.

 

A GDP-arányos ágazati részesedést tekintve - mivel az egészségügy nemzeti hatáskör - nincs WHO-ajánlás, azonban az Egészségügyi Világszervezet szerint érdemes lenne az országoknak elérniük a hét százalékot. (Magyarország messze elmarad az áhított céltól a Patika Egészségpénztár hírlevelében megjelent cikk szerint.)


Jakab Zsuzsanna elmondta, hogy a budapesti tanácskozáson egyebek mellett szó lesz a gyógyszerekhez való hozzáférésről, környezet-egészségügyi kérdésekről, az emberi erőforrások eloszlásáról, a mentális egészségről és az e-egészségügyről. Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a sajtótájékoztatón arról beszélt, nagy megtiszteltetés, hogy újra Budapesten ülésezik a WHO európai regionális bizottsága, és bízik abban, hogy ez elismerése annak a munkának, amit az egészségpolitika területén Magyarország végez.


Mint mondta, a nemzetközi együttműködés az egészség
politikában is egyre fontosabb lesz, hiszen a határok ebből a szempontból átjárhatók. Magyarország szorosan együttműködik a WHO-val, és számos területen történtek előrelépések, például a dohányzás visszaszorítása terén. A miniszter kitért arra, hogy kormányzati ciklusokon átívelő programokra van szükség mind az egészségügy, mind a szociálpolitika és a családtámogatás területén.

Jakab Zsuzsanna arra a kérdésre, hogy változott-e Európa közegészségügyi helyzete a kontinensre irányuló migráció következtében, kifejtette: egzotikus fertőző betegségek nem kerültek be, de vannak olyanok, amelyeket behurcolnak, erre azonban a különböző országoknak megvan a prevenciós tervük. Mint mondta, fontos bevonni a megelőzésbe a menekülteket és hozzáférést biztosítani számukra a különböző immunizációs programokba.