A paleodiéta ellentétével állítanák meg az öregedést
A tudósok erejüket megfeszítve dolgoznak, hogy sikeres fiatalító terápiákat fejlesszenek ki. Akinek sikerül egy ilyen eljárást feltalálnia, az óriási üzletbe nyúl. Az eddigiek kinél-kinél működtek, másnál egyáltalán nem hozták meg a várt eredményt.
A ritmus.hu hasábjain korábban már ismertettünk több kísérleti módszert is, amelyekkel orvosok és biológusok a test természetes öregedési folyamatának lassítására, megállítására, sőt visszafordítására is törekednek, valamint a népbetegségek eltörlésére.
A World Economic Forum egyik cikke szerint felmerült dietetikusokban és orvosokban az ötlet, hogy a kalóriabevitel megszorítása helyett eredményesebb lenne, ha a táplálékokban a fehérjemennyiségre koncentrálnának. Kutatók ugyanis összehasonlították háromféle diéta élettani hatását a szervezetre. Az egyik a fehérjékben, a másik a szénhidrátokban, a harmadik a zsírokban gazdag étrend.
Paleo
A szakemberek úgy találták, hogy a fehérje megvonása hathat a legkedvezőbben az élettartamra. Ez pontosan a paleodiéta ellentéte, ami a húsokat és zöldségeket favorizálja a búzafélék helyett.
Azonban érdemes figyelembe venni, hogy a paleolitikum, az őskőkorszak embere átlagosan 33 évig élt! Ha tehát ezzel az étrenddel akarunk száz évet lehúzni a Földön - nos, ahogy mondani szokták, "sok sikert hozzá!"
A bolíviai törzs titka
Ha megvizsgáljuk, hogy a szívbetegségek mely populációban fordul elő legkevésbé, tudósok a bolíviai cimane törzset emlegetik. Tagjai vadászó-gyűjtögető életmódot élnek. Amit elfogyasztanak, azok az ételek magasak szénhidráttartalomban és kevés fehérjét tartalmaznak.
A tudósok feltételezése az, hogy a fehérjemegvonás a rapamycin (más néven sirolimus) gyógyszerrel együtt, mely hatástalanítja a fehérjét érzékelő mTOR enzimet, hatékony módszer lehet a várható élettartam megnövelésére. Ezt a gyógyszer általában szervátültetéseknél használják az immunrendszer gyengítésére. Kísérletek kimutatták már, hogy meghosszabbította a kukacok, a muslicák és az egerek életét is - még akkor is, ha csak életük derekán adták be nekik és csak rövid ideig.
Az eljárás árnyoldala persze az, hogy a gyenge immunrendszer nem éppen remek életbiztosítás. A kísérleti állatok laboratóriumi körülmények között éltek, ahol kontrolálható a fertőzés veszélye, a való életben azonban nem.
Az mTOR-gátló gyógyszer elősegíti az autofágiát, vagyis a sejtek önemésztését. Ez annyit tesz, hogy a sejt lebontja önmaga régi, sérült részeit, ezeket "nyersanyaggá" alakítja és beépíti máshova a testben. A spermidin nevű anyag, ami a spermában és nyomokban a sajtban is kimutatható, kísérletekben már 10 %-kal meghosszabbította az egerek életöltőjét. Tudósok úgy vélik, ez azért van, mert a spermidin valószínűleg elősegíti az autofágiát.