Allergia vagy intolerancia?

Kun J. Viktória   •   2015. április 01. szerda 09:00

Az ételintolerancia, nem ételallergia! Míg az előbbi az emésztő-, az utóbbi az immunrendszer válasza a nem kívánatos élelmiszerekre. Ráadásul az allergia életveszélyes állapotot hozhat, míg az érzékenység csupán kellemetlen hétköznapokat okoz.

A gyilkos földimogyoró

Talán a leggyakoribb élelmiszer, amiről mindenki hallott már horrorisztikus történeteket: megevett pár szem mogyorót, majd a torka dagadni kezdett, jöttek a fulladási rohamok, a sokkreakció. Szerencsés esetben időben érkezik az életmentő – ilyenkor valóban életet mentő – orvosi segítség. Ez az ételallergia, az immunrendszer válasza a nem tűrt élelmiszerekre. Leggyakrabban olajos magvak, citrusfélék, hal, kagyló, tej, tojás és szója okozza az allergiát. Akkor fordul elő, ha az immunrendszer téves módon veszélyesnek ismer fel valamely ételösszetevőt – legtöbbször fehérjét –, és beindítja a védekezési reakciót.

Az allergiás roham jellegzetessége, hogy röviddel az étkezés után alakul ki és már nagyon kis mennyiségű étel kiválthatja. Az ételallergiától szenvedőknek általában egyéb allergiás panaszaik is vannak, például szénanáthájuk, ekcémájuk. Ez a betegség gyakran megfigyelhető a családon belül az egymást követő generációkban, azaz öröklődik, s bármely életkorban jelentkezhet, noha az első életévekben a leggyakoribb. De ez nem azonos az ételintoleranciával.

Mindenki érintett

 

Az ételallergia a felnőttek körülbelül 1, a gyermekek 7 százalékát érinti. A gyermekek ételallergiája felnőttkorra is sokszor visszahúzódik. Az étel-intolerancia ennél sokkal gyakoribb. Szinte nincs olyan ember, aki élete során legalább egyszer ne reagálna kellemetlenül valamely elfogyasztott ételre.

Sokan azonban kifejezetten csak bizonyos ételekkel szemben érzékenyek, a leggyakoribb laktóz-intolerancia például minden tízedik embert érint.

Nem mindegy, hogy melyik

„Az ételallergiát és az ételintoleranciát nem könnyű megkülönböztetni, hiszen hasonló tüneteket produkálhatnak, azonban elkülönítésük nagyon lényeges, ugyanis az ételallergia veszélyesebb, akár életveszélyes állapotot is okozhat – figyelmeztet dr. Takáts Alajos belgyógyász-gasztroenterológus főorvos, a Magyar Preventív Gasztroenterológiai Társaság vezetőségi tagja. – A tejre például lehet valaki allergiás, ekkor a tejfehérje (kazein) vált ki allergiás reakciót. Ugyanakkor, akinél egy allergiavizsgálat nem mutatja ki a tejallergiát, az is lehet beteg a tejtől, ha ételintoleranciája van, ez esetben ugyanis a tejfehérjét az emésztőrendszere nem tudja megfelelően lebontani, s erre a fehérjére ellenanyag képződése kezdődik meg.”

Ételallergiáról akkor beszélünk, amikor megeszünk valamilyen ételt, és az abban lévő valamilyen összetevő, vegyület vagy anyag hatására elindul egy olyan reakció a szervezetben, amely nagy mennyiségű hisztamint szabadít fel. Kiütések, viszkető foltok, apró hólyagok keletkeznek a bőrön, a test bármely pontján, esetleg légzési nehézségek, torokkaparás, fültőviszketés, fulladás jelentkezik. „Súlyos esetben azonban anaphilaxiás sokk is kialakulhat – figyelmeztet a szakember. – Van, hogy csak egyszerű hasfájás jelentkezik némi bőrpírral. Ilyen az eper allergia, amit a gyümölcs magja vált ki, vagy az őszibarack érzékenység, amit a barack »szőre« okoz. De találkoztam már narancs-, paradicsom- és spenótallergiás emberrel is. Ne feledjük a klasszikus allergéneket, mint a mogyoró, dió, halfélék, kagyló, szója, liszt, tej, tojás. És persze nem mindenkinél látványosak a tünetek. Van úgy, hogy csak enyhe orrfolyás jelentkezik pár tüsszögéssel kísérve, amiről sokan nem is gondolják, hogy allergiás reakció lappang a hátterében.”

Ételintolerancia

Az étel-intolerancia – szemben az ételallergiával –, nem az immunrendszer, hanem az emésztőrendszer válasza. Akkor fordul elő, ha egy étel valamely összetevője irritálja a beteg emésztőrendszerét, vagy képtelen az összetevőt megemészteni. A leggyakoribb étel-intolerancia a laktóz-túlérzékenység. Laktóz található a tejben és számos mindennapi táplálékunkban.

Az ételintolerancia immunglobulin ellenanyag-vizsgálattal a vérből kimutatható. Gyógyítani ugyan nem lehet, viszont a laboratóriumi vizsgálati eredmények nyomán összeállított diéta gyógyszeres kezelés nélkül megszüntethet akár évek óta fennálló problémákat is. A betegnek gondosan figyelnie kell, hogy mit mikor eszik, és milyen tünetek mikor jelentkeznek. Ezeket naplóban vezetve nagy eséllyel hetek alatt kiszűrhető a gondot okozó ételösszetevő.

A másik lehetőség az eliminációs diéta. Ekkor minden szóba jöhető ételt teljesen kihagyunk az étkezésből a teljes tünetmentességig. Ennél a pontnál fokozatosan elkezdjük újra fogyasztani a kérdéses ételeket, és figyeljük, mikor jelentkeznek a tünetek. Az étel-intolerancia kezelésének lényege, hogy a bűnös ételt kerüljük el, vagy legfeljebb igen kis adagban fogyasszuk. Természetesen a megjelenő tüneteket súlyosságuk szerint kezelni szükséges, hiszen a betegség elégtelen folyadékfelszíváshoz, következményes hasmenéshez, felfúvódáshoz vezet. Igen gyakori például, hogy az ételekhez mesterségesen hozzáadott adalékanyagokat – színezékek, tartósítók – nem szereti a bélrendszerünk.