2017. december 18. hétfő
Auguszta napja

Embriókon is sikerrel végeznek génmódosítást

Az amerikai Portlandben sikeresen avatkoztak be egy néhány napos embrió génszerkezetébe. A világsajtóban olyan címek láttak napvilágot, hogy elérkezett a "dizájner bébik" kora, amikor a szülők kedvük szerint módosíthatják, szabhatják leendő gyermeküket. De még nincs erről szó. 

A DNS alkotja a génállományunkat, mely hosszú szekvenciákból áll, ezek bázispárokból, ezeket négy betű jelképezheti. Attól függően, hogy ezek milyen "szavakat" vagy ha tetszik "mondatokat" alkotnak, dől el, hogy milyen tulajdonságaink lesznek. A CRISPR úgy működik, mint a Microsoft Wordben a "keresés és csere" funkció. Megtalálja a kérdéses génmutációt és korrigálja benne a hibákat, behelyezi a helyes sorrendet, a jó "betűrendet".

 

Eddig másra használták

9665.jpgA CRISPR génszerkesztő eljárást 5 éve találták fel, s eddig emberek sejtjein alkalmazták, nem pedig spermiumon, petesejten vagy embrión. A mostani amerikai kísérlet tehát az első eset a nyugati világban, hogy ilyen korai fázisban, csírasejt vonalon alkalmazták a génszerkesztést: az így módosított tulajdonságok megmaradnak a megszülető csecsemőben - míg a korábbi kísérletekben, a megszületett egyén szomatikus sejtjeiben végzett génmódosításnál nem változott az, mit örökíthet át gyerekeire az illető.

A CRISPR-t eddig főleg arra használták, hogy a szúnyogokat rezisztenssé tegyék a maláriára, a növényeket ellenállókká bizonyos betegségek ellen, s történtek kísérletek arra is, hogy a háziállatokat és a mezőgazdaságban tenyésztett állatokat módosítsák, valamint hogy egyes betegségeket gyógyítsanak emberekben (pl. HIV, hemofília, leukémia).

 

Kína és Amerika engedi

2015-ben tudósok egy csoportja közös nyilatkozatban globális moratóriumot kért a technológiára, hogy addig ne használhassa senki embrión, petesejten és spermán, amíg a módszer megbízhatósága és biztonsága felől meg nem bizonyosodnak teljes mértékben.

Ehelyett 2017 elején az amerikai Tudományos Akadémia (NAS) jelentést adott ki, melyekben ajánlásokat tett közzé a módszer csírasejt vonalon történő alkalmazásával kapcsolatban. Ezt a tudományos világ úgy értelmezte, hogy Washington is hosszú távon nem fogja tiltani az embriószerkesztést.

A Time magazin cikkében kiemelte, hogy Kínában már alkalmazták a CRISPR-t emberi embriók módosítására. Az amerikai áttörés Suhrát Mitalipov nevéhez fűződik, aki az Oregon Health & Science University laboratóriumában vitte véghez a génszerkesztést az embrión. Az amerikai kísérletet néhány napos embriókon végezték el a méhen kívül. A korábbi ez irányú kísérletek többször csődöt mondottak, mert a génszerkesztés vagy más géneknél is módosulást eredményezett (ahova nem szánták), vagy nem változtatta meg az összes becélzott sejtet.

 

Veszélyek

9666.jpgA módszer kritikusai attól tartanak, hogy Dr. Frankensteinekké válhatnak korunk genetikusai, ha a kormányzati és/vagy nemzetközi szinten nem születnek jogi szabályozások az embriómódosításra. Vagyis nemcsak genetikai rendellenességeket és bizonyos betegségekre való hajlamot módosíthatnak a tudósok, hanem más tulajdonságokat is.

A születendő csecsemőben lévő tulajdonságok már az ő utódaira is kihatnak majd, azokat átörökítheti a gyerekeikre. Így a tudósok tulajdonképpen belenyúlnak az öröklésbe, az emberi faj evolúciójába is beleszólhatnak, megváltozhatják fajunk genetikai örökségének jellegét, összetételét, sugalmazta a Time magazin.

 

Több gén módosítása

A Business Insider elemzése kitért arra is, hogy az oregoni kísérlet csak egy gént módosított, de eléggé limitált azon tulajdonságaink köre, melyek csak egy géntől függenek. A legtöbb emberi tulajdonság ennél jóval összetettebb genetikai meghatározottság eredménye, így például azok a tulajdonságok is, melyek miatt aggódnak a dizájner bébiket emlegető kritikusok.

Az intelligencia, a személyiség, a sportos testalkat, a zenei tehetség - ezek nem egy-egy géntől függnek, így a befolyásolásuk is egyelőre(?) lehetetlen a CRISPR-rel, vagy legalábbis kevésbé látszik kivitelezhetőnek ezzel a génszerkesztő módszerrel.