Embriókon is sikerrel végeznek génmódosítást
Az amerikai Portlandben sikeresen avatkoztak be egy néhány napos embrió génszerkezetébe. A világsajtóban olyan címek láttak napvilágot, hogy elérkezett a "dizájner bébik" kora, amikor a szülők kedvük szerint módosíthatják, szabhatják leendő gyermeküket. De még nincs erről szó.
A DNS alkotja a génállományunkat, mely hosszú szekvenciákból áll, ezek bázispárokból, ezeket négy betű jelképezheti. Attól függően, hogy ezek milyen "szavakat" vagy ha tetszik "mondatokat" alkotnak, dől el, hogy milyen tulajdonságaink lesznek. A CRISPR úgy működik, mint a Microsoft Wordben a "keresés és csere" funkció. Megtalálja a kérdéses génmutációt és korrigálja benne a hibákat, behelyezi a helyes sorrendet, a jó "betűrendet".
Eddig másra használták
A CRISPR génszerkesztő eljárást 5 éve találták fel, s eddig emberek sejtjein alkalmazták, nem pedig spermiumon, petesejten vagy embrión. A mostani amerikai kísérlet tehát az első eset a nyugati világban, hogy ilyen korai fázisban, csírasejt vonalon alkalmazták a génszerkesztést: az így módosított tulajdonságok megmaradnak a megszülető csecsemőben - míg a korábbi kísérletekben, a megszületett egyén szomatikus sejtjeiben végzett génmódosításnál nem változott az, mit örökíthet át gyerekeire az illető.
A CRISPR-t eddig főleg arra használták, hogy a szúnyogokat rezisztenssé tegyék a maláriára, a növényeket ellenállókká bizonyos betegségek ellen, s történtek kísérletek arra is, hogy a háziállatokat és a mezőgazdaságban tenyésztett állatokat módosítsák, valamint hogy egyes betegségeket gyógyítsanak emberekben (pl. HIV, hemofília, leukémia).
Kína és Amerika engedi
2015-ben tudósok egy csoportja közös nyilatkozatban globális moratóriumot kért a technológiára, hogy addig ne használhassa senki embrión, petesejten és spermán, amíg a módszer megbízhatósága és biztonsága felől meg nem bizonyosodnak teljes mértékben.
Ehelyett 2017 elején az amerikai Tudományos Akadémia (NAS) jelentést adott ki, melyekben ajánlásokat tett közzé a módszer csírasejt vonalon történő alkalmazásával kapcsolatban. Ezt a tudományos világ úgy értelmezte, hogy Washington is hosszú távon nem fogja tiltani az embriószerkesztést.
A Time magazin cikkében kiemelte, hogy Kínában már alkalmazták a CRISPR-t emberi embriók módosítására. Az amerikai áttörés Suhrát Mitalipov nevéhez fűződik, aki az Oregon Health & Science University laboratóriumában vitte véghez a génszerkesztést az embrión. Az amerikai kísérletet néhány napos embriókon végezték el a méhen kívül. A korábbi ez irányú kísérletek többször csődöt mondottak, mert a génszerkesztés vagy más géneknél is módosulást eredményezett (ahova nem szánták), vagy nem változtatta meg az összes becélzott sejtet.
Veszélyek
A módszer kritikusai attól tartanak, hogy Dr. Frankensteinekké válhatnak korunk genetikusai, ha a kormányzati és/vagy nemzetközi szinten nem születnek jogi szabályozások az embriómódosításra. Vagyis nemcsak genetikai rendellenességeket és bizonyos betegségekre való hajlamot módosíthatnak a tudósok, hanem más tulajdonságokat is.
A születendő csecsemőben lévő tulajdonságok már az ő utódaira is kihatnak majd, azokat átörökítheti a gyerekeikre. Így a tudósok tulajdonképpen belenyúlnak az öröklésbe, az emberi faj evolúciójába is beleszólhatnak, megváltozhatják fajunk genetikai örökségének jellegét, összetételét, sugalmazta a Time magazin.
Több gén módosítása
A Business Insider elemzése kitért arra is, hogy az oregoni kísérlet csak egy gént módosított, de eléggé limitált azon tulajdonságaink köre, melyek csak egy géntől függenek. A legtöbb emberi tulajdonság ennél jóval összetettebb genetikai meghatározottság eredménye, így például azok a tulajdonságok is, melyek miatt aggódnak a dizájner bébiket emlegető kritikusok.
Az intelligencia, a személyiség, a sportos testalkat, a zenei tehetség - ezek nem egy-egy géntől függnek, így a befolyásolásuk is egyelőre(?) lehetetlen a CRISPR-rel, vagy legalábbis kevésbé látszik kivitelezhetőnek ezzel a génszerkesztő módszerrel.