Kevés víz=halálos vesebetegség
Mezőgazdaságban és építkezéseken dolgozó munkásoknál figyeltek föl arra a jelenségre, amikor az egyébként egészséges és panaszmentes munkavállalók hirtelen elerőtlenednek, munkaképtelenné válnak, látható ok nélkül megbetegszenek. A kevés folyadék az oka, kikészíti a vesét a hőség.
Világszerte sokan kénytelenek a földeken mezőgazdasági munkából megteremteni a betevő falatra való jövedelmüket. Nemcsak a mezőgazdasági munkáknál, hanem az építkezéseken is ma már egyre alapvetőbb igazság, hogy a déli órákban képtelenség dolgozni.
Dél-Amerika kicsiny országában, El Salvadorban figyeltek fel rá, hogy az agráriumban dolgozó munkások hirtelen munkaképtelenné váltak. Még olyanok is, akik harmincas éveik elején jártak és egy sportoló fizikumával bírtak. A leépülés főleg a férfiakat érintette. Volt aki izomlázat érzett a lábában, valaki hirtelen csak arra lett figyelmes, hogy elment az ereje. Mintha hirtelen öregedne, elhagyta a teherbírása. Többségüknek soha semmi baja nem volt, orvost sem láttak életükben. A tünetek az ország alacsonyan fekvő területein volt megfigyelhető a szabadban dolgozó munkásoknál. A hegységekben dolgozók egészségesek maradtak.
Tévhitek és tények a nyári folyadékbevitelről című cikkünk Dr. Gajdács Ágnes belgyógyász, testsúlygyógyász segítségével foglalja össze, miért nagyon fontos a folyadékbevitel, különösen a nyári hőségben. Ráadásul megfontoltan kell frissítőket választani. Lásd a hidratáló piramist ITT!
A vérvizsgálatok kimutatták, hogy mindegyikük a krónikus veseelégtelenség korai fázisában vannak. Mivel El Salvador vulkanikus talajon nyugszik, a tudósok előbb arra gyanakodtak, hogy valamilyen szennyező anyaggal kerültek kapcsolatba, de mivel a hegyi munkások ugyanolyan és ugyanannyi növényvédőszert használtak, a betegség okait valahol másutt kellett keresni. A Bajo Lempa régióban például a 20 000 helyi lakos 25 %-ának volt baja a veséjével. Ez rettentően magas arány.
Alattomosan támadó betegség
A krónikus veseelégtelenséget általában magas vérnyomás és a cukorbetegség okozza. Az említett régióban a vesebetegek 66 %-ánál egyiket sem tudták kimutatni. Az orvosok tanácstalanok voltak. Annyi közös volt mindegyikükben, hogy hőségben, párás légkörben dolgoztak, napsütésnek kitéve kemény fizikai munkát kellett végezniük. A vesebetegség alattomos kór, mert két vesénk van, s amíg csak az egyiket pusztítja a betegség, az ember nem is tud róla, hogy mi történik vele. Tünetmentes. Amikor a másik vese is kezdi felmondani a szolgálatot, akkor gyorsulnak fel az események.
Az el salvadori munkások tulajdonképpen már a halál küszöbén kerültek be a kórházba. A többség egy hónapon belül meghalt.
A tömeges méreteket öltő betegségre felfigyeltek a partszakaszhoz közeli területeken működő szervezetek képviselői is. Hirtelen rengeteg sztorit osztottak meg a vesebetegeket kezelő orvosokkal arról, hogy náluk is hogyan haltak meg váratlanul az emberek. Hetente el kellett temetniük egy-egy "egészséges" fiatal férfit. A betegek vizeletében magas volt a savszint. (Egyesek vérében pedig alacsony a káliumszint.) A veséikben maradandó szövetkárosodás állt elő.
Ha a vese sérült, akkor nem tudja kellőképpen ellátni feladatát, vagyis kivonni a vérből a szennyező anyagokat. Ha dialízissel nem tisztítják a vért, akkor a kezelés hiánya magas vérnyomást, gyengeséget, szédülést és egy sor más tünetet okozhat.
A kiszáradás okozza
Míg a hagyományos vesebetegség a vese kéregállományában lévő érgomolyagokat (glomerulus) roncsolja, addig ez az újfajta vesebetegség a vesecsövecskéket, amelyekben a vizelet képződik és "közlekedik", valamint az interszticiumot, azt a köztes területet, amely körülveszi a vese más elemeit és egyúttal segíti a folyadékegyensúly fenntartását. Ezt a fajta károsodást mérgező anyagok szokták előidézni, ezért gyanakodtak az orvosok először valamilyen toxikus anyagnak való kitettségre, mint okra.
Egy kutató azonban beült a kocsijába, végigment Mexikón, Nicaraguán és más országokon, s vizeletet gyűjtött a földeken dolgozó munkásoktól. Mint kiderült, mindannyian a krónikus veseelégtelenség korai fázisában voltak.
Ekkor jött a felvetés, hogy talán a hőségben való munkavégzés lehet a közös kórság oka. A kiszáradás. Ami miatt túlpörög a fruktóztermelődés a testben. (Egy másik teória szerint a cukornád fogyasztása lehetett volna az ok, de végül kiszámolták: ha valaki a nap 24 órájában a cukornádat nyalogatná, akkor sem lehetséges, hogy ilyen mértékű fruktóztúltermelődés álljon elő.)
Alapul véve a kiszáradás teóriáját, a tudósok egereken kezdtek kísérletezni. Ugyanolyan meleg levegőnek és hőmérsékletnek tették ki őket, mint a mezőgazdasági munkásokat, és nem adtak nekik elegendő vizet. Ugyanaz lett az eredmény, mint az embereken. Napközben a só és a víz távozása a szervezetből megemelte a fruktózképződést, s a vizeletben savat mutattak ki, ami már reggel is magas volt, de napközben -az elégtelen vízfogyasztás miatt- még tovább nőtt. Kialakult a vesebaj. Ezzel bizonyítani látták a szakemberek, mi okozza a latin-amerikai munkásoknál a veseelégtelenséget és vesekárosodást Mexikótól Nicaraguán át El Salvadorig.
A teória most az, hogy a kiszáradás növeli a fruktóz és a vazopresszin termelődést a szervezetben, utóbbi szintén károsítja a vesét. Egy másik tényező is bejátszhat a megbetegedésekbe. Sokan -nem bízva az ivóvíz minőségében- cukrozott italokat ittak napközben. Ez sem kedvez a vesének.
Általános elterjedt nézet, hogy naponta legalább 2 liter vizet kell innunk, hogy elégséges legyen a folyadékpótlás a szervezetben.
(A BBC tudósítása alapján.)