Ezt tedd fiatalon, hogy könnyebb legyen idősen
A sikeres nyugdíjas évekre való felkészülés nemcsak a megfelelő pénzügyi szokásokon, hanem az egészséges életmódon is múlik. Ennek ellenére aggasztó szakadék tátong az emberek elképzelései és tettei között, mutat rá egy nemzetközi kutatás a szomorú valóságra.
Az emberek aktív nyugdíjas évekre vágynak, amelyben helyet kapnak a barátok és az ismerősök, jut idő közösségi tevékenységekre, és a munkáról sem szeretnének teljesen lemondani. Egy kutatás szerint, azok, akik fiatalon több egészségmegőrző szokást is kialakítanak, például rendszeresen sportolnak, vagy egészségesen étkeznek, azok sokkal felkészültebbek a nyugdíjas éveikre. A sikeres nyugdíjas évek nagyrészt azon múlnak, hogy valaki helyes megtakarítási szokásokat alakít-e ki, és odafigyel-e az egészsége megőrzésére.
"Az egyénnek, a munkáltatónak, a nyugdíjbiztosítási iparágnak és a kormánynak mind fontos szerepe van az egészséges öregkor és a hosszú-távú anyagi biztonság ügyének népszerűsítésében" - véli Horváth Gyula, az Aegon Magyarország pénzügyi vezérigazgató-helyettese. A társaság 2012 óta végez kutatást az emberek nyugdíjjal kapcsolatos attitűdjeit és felkészültségét illetően. A szakember szerint a munkavállalók közül sokan később szeretnének véglegesen nyugdíjba menni. A nyugdíjas évekre átmenetként tekintenek, amely a folyamatos munkavégzés ígéretét kínálja fel sokkal nyugodtabb tempóban, hogy több idő maradjon élvezni az életet. Az, hogy ebben valaki mennyire lesz sikeres, nagyban függ az egyén egészségi állapotától, és anyagi lehetőségeitől is.
Akciót hirdetett a Patika-csoport (x)
A modern társadalmak újabb kihívással néznek szembe: a várható élettartam emelkedésével egyre nagyobb feladat a szülőkről való gondoskodás. Magyarországon a legtöbb nyugdíjas betegségekkel küzd, sokan folyamatos figyelmet, vagy akár 0-24 órás ápolást igényelnek. Idősebb korban nőnek az egészség megőrzése vagy visszaszerzése érdekében szükséges kiadások, a rendszeres jövedelem viszont jelentősen lecsökken az alacsony nyugdíjjal. Emiatt az idősek családtagjaik anyagi támogatására szorulnak. Erre a kihívásra ad választ az egészségpénztári társkártya: így az egész család – a nagyszülőtől a gyermekekig – élvezheti az szja-visszatérítésnek köszönhető olcsóbb ellátást. Az akció részleteiről itt olvashat bővebben.
Bohács Bernadette, az Ericsson Magyarország HR ügyvezető igazgatója szerint is nagyon fontos vállalati cél az egészségre nevelés. A szakemberrel készült interjút itt olvashatja a www.patikapenztar.hu-n.
Sikeres nyugdíjas évek – egészséges időskor és anyagi biztonság
A jelentés fő megállapításai közül a legfontosabbak a következők:
(A magyar adatok zárójelben)
- Világszerte csupán a munkavállalók 39 (27) százaléka vallja magát rendszeres megtakarítónak (aki mindig tesz félre a nyugdíjára). 24 (16) százalékot tesznek ki az eseti megtakarítók, 19 (32) százalékot a megtakarítani vágyók, 12 (12) százalékot a múltbéli megtakarítók, és 6 (12) százalékot azok, akik egyáltalán nem takarékoskodnak.
- A munkavállalóknak mindössze 14 (6) százaléka vetette papírra a nyugdíjjal kapcsolatos terveit. Nagyobb arányban találunk köztük olyanokat, akik tettekre is válthatják az elképzeléseiket, hiszen 74 százalékuk azt állítja, hogy rendszeresen tesz félre a nyugdíjas éveire, ami jóval magasabb arány azokhoz képest, akiknek van ugyan tervük, de nem leírt formában (48 százalék) vagy akiknek egyáltalán nincs semmilyen tervük (19 százalék). (Jelentés, 14. old. 10-es ábra)
- Összességében a válaszadók 67 (61) százaléka tartja jónak vagy kitűnőnek saját egészségi állapotát és 82 (72) százalékukat foglalkoztatja időskori egészségi állapota. Ugyanakkor csak 43 (32) százalékuk nyilatkozott úgy, hogy az életmóddal kapcsolatos döntéseikben figyelembe veszik az egészségük hosszú távú megőrzését is.
- A munkavállalók 57 (57) százaléka valamilyen formában nyugdíjasként is szeretne dolgozni. A kijózanító realitás azonban az, hogy a véglegesen nyugdíjba vonultak 39 (33) százaléka számolt be arról, hogy a tervezettnél hamarabb ment nyugdíjba, melynek oka legtöbbször az egészségi állapotuk megromlása volt (29 (30) százalék).
- A munkavállalók 91 százaléka legalább egy egészségmegőrző vagy wellness program iránt érdeklődne, ha a munkáltató erre lehetőséget biztosítana (pl. egészséges ételek biztosítása a munkahelyen, kedvezményes fitness bérlet, megelőző szűrések és védőoltások).
2017-ben az Aegon Nyugdíjfelkészültségi Index globális értéke 5,92 volt. Ez ugyan még mindig alacsony felkészültséget tükröz, mégis apró javulást mutat 2016-hoz képest. A jelentés, amely az Aegon hatodik nyugdíjfelkészültségi kutatása alapján született meg, Európa, Amerika, Ázsia és Ausztrália 15 országában tárta fel a munkavállalók és a nyugdíjasok elképzeléseit. A 15 ország eredményeit és az összesített átlagokat bemutató jelentésért kattintson ide!
