Látásromlás nem (csak) betegség!
Ha valaki rosszul lát, rosszabbul is teljesít – ez az alapgondolata minden optometristának, amikor egy pácienst a vizsgáló székébe ültet. A látás romlása nemcsak genetika, de az idő múlásának is természetes velejárója, a jól kiválasztott, beállított szemüveggel viszont orvosolható.
Messzire tartjuk, vagy éppen az orrunkhoz húzzuk a mobiltelefonunk kijelzőjét, szemüveg föl, le a közértben, ahogy próbáljuk kisilabizálni a konzervdoboz aprócska feliratait. Igyekszünk befókuszálni a reménytelenül homályos betűtengert. Mindenkinek ismerős jelenetek, úton, útfélen. És hogy miért nem kérünk, legalábbis jó helyen segítséget, amikor a probléma könnyűszerrel orvosolható? És egyáltalán: mit csinál 1,5 millió ember, akinek szüksége lenne látásjavító eszközre, de még sohasem járt szakembernél? Ezek azok a kérdések, amelyekre az éleslátás „őrei”, vagyis az optometristák keresik a válaszokat.
Betegség? Állapot?
„A látáshiba nem csak betegség lehet, ahogyan ezt sokan gondolják, hanem egy állapot, amit korrigálni lehet és kell is. Van persze, hogy mégis betegség áll a hátterében, aminek diagnózisa és kezelése már orvosi feladat, de önmagában a látásjavítás az optometrista asztala – mondja Stockinger-Bakonyi György, a Magyar Optikus Ipartestület szekcióvezetője, aki lassan húsz éve dolgozik a látás javításáért. – Csak a »komputeres szemvizsgálatra« alapján felírni a szemüveget, hiba. Minden esetben el kell végezni az úgynevezett szubjektív látásvizsgálatot is. Az optometrista négy évig a Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Karán csak azt tanulja, hogyan állapítsa meg a látási rendellenességeket, a fénytörési hibákat, s azokat miként korrigálhatja. Épp ezért lenne fontos, hogy mindenki pontosan tudja, ha a látásával, látásélességével gondja van, kihez forduljon. Az orvos a szembetegségeket diagnosztizálja és kezeli, mi pedig a látást, ennek vagyunk a specialistái.”
A szakember szerint egy szakszerű ellenőrzés fél-egy óra, amelynek része ugyan a számítógépes „lelet”, a teljes képhez azonban részletes vizsgálat is kell. „Ma már olyan eszközökkel tudunk dolgozni, amelyek szinte tökéletesen be tudják mérni az eltéréseket, de az eredmény csak a szakértői szemmel együtt lehet tökéletes. Főképp, hogy az esetleges betegségekre, például szürkehályogra, magas vérnyomásra utaló jeleket is ki tudjuk szűrni, amellyel viszont már az orvoshoz irányítjuk a pácienseket. Ezek után azonban a pontos receptet, a szükséges lencseméretet, vagy esetleges kontaktlencsét is mi tudjuk ajánlani, sok esetben el is készíteni.”
Az optometristák tapasztalatai is mutatják, hogy mind több a fénytörési problémákkal küzdők száma: egyrészt az életmód, az életformák is befolyásolják a látást, de sokkal több olyan eszközt használunk ma, amelyek kihozzák a hibákat. „Köztudott, hogy a rendszeres monitorhasználat, a zárt térben végzett, monoton munka rontja a szemet – mondja Stockinger-Bakonyi György. – De tény az is, hogy ma egészen másként használjuk a szemünket, mint mondjuk 50-60 évvel ezelőtt, amikor ki sem derülhettek az esetleges rendellenességek.”
Ezt nyugodtan megveheti!
A megfelelő lencse torzításmentes, optikailag pontos. Felületére érdemes reflexiócsökkentő bevonatot kérni, amely esztétikai és gyakorlati szempontból egyaránt hasznos. Így a lencse sem csillog és viselője sem lát tükröződést. Emellett a felületkeményítő réteg is hasznos, hogy ne karcolódjon könnyen a lencse.
Ezeket a lencséket nem kell csodaszerekkel tisztítani, langyos mosogatószeres vagy szappanos víz tökéletesen megfelel.
Szemre nem könnyű megállapítani, melyik a jó keret és lencse, persze az áruk árulkodó lehet. Egy átlagos és viszonylag tartós szemüvegkeret ára legalább nyolcezer forint. A hozzávaló lencse ára pedig darabonként háromezer forinttól kezdődik. Egy, a rövidlátók által használt, mínusz öt-hat dioptriás szemüveg ára kerettel, vékonyított lencsével, bevonatokkal viszont akár negyvenötezer forint is lehet. Egy átlagos, két-három dioptriás, műanyagkeretes szemüveg pedig huszonötezer forintba kerül.
Kell a törődés
Tóbiás Richárd, a Magyar Látszerész Szövetség szóvivője is minden lehetőséget megragad, hogy felhívja az emberek figyelmét arra, hogy a szemünkkel bizony törődnünk kell!
„Tudatosítani kell, hogy a látáskultúránk része az életünknek, fontos, hogy rendszeresen ellenőriztessük a látásunkat. A genetikai adottságok mellett ugyanis a kor előrehaladtával természetes folyamat, hogy romlik a szemünk, amit nem hagyhatunk figyelmen kívül. Amikor egy rosszul látó embert vizsgálok, aki szemüveg nélkül vezet, és azt mondom, ha rajtam múlna, most elvennék a jogosítványát, meg van lepődve. Van, aki zokon veszi. Szeretném, ha a »zéró tolerancia« kiterjedne arra is, aki félvakon, kamikaze módra közlekedik. Súlyosbító körülmény lenne, ha tudomása van a látáshibájáról, de nem törődik vele. Az is érdekes kérdés, hogy kinek a felelőssége a jogosítvány kiadása egy rosszul látónak” – mondja az alelnök, aki szerint megdöbbentően sok a tompánlátó. Olyanok, akiknek az agya egyszerűen alkalmazkodott szemhibájukhoz és kikapcsolta azon a szemen a látási funkciót.
„Az emberek egy jó része úgy lát, mintha tejüvegen keresztül nézné a világot – mondja a szóvivő. – Fényeket, alakokat látnak, és sokszor fel sem tűnik nekik, hogy nem ez a normális. A legnagyobb baj az, hogyha későn észleljük a problémát, a rendellenesség már csak részben korrigálható. Szemüveggel úgy 50-60 százalékban javítható a szemhiba, ami időben észlelve még csaknem tökéletesen megoldható lenne.” A szakember különösen a szülők felelősségére hívja fel a figyelmet. Rengeteg ugyanis az olyan eset, amikor az iskolában már könyörögnek a szülőknek, hogy vigyék a gyereket vizsgálatra, mert már az első sorból sem látja a táblát. Az ilyen kisdiák lemarad a többiektől, elmaradnak az eredményei, miközben a szülők egyszerű hiúsági kérdést csinálnak az ügyből: az ő gyerekük ne legyen szemüveges! „A gyerekeket fontos gyermekszemészhez vinni, hiszen adott esetben a rossz tanulmányi eredmények és a lemaradás egy szemüveggel orvosolható” – mondja Tóbiás Richárd.
Tévhitek
„Számtalan tévhit él a szemüvegekről az emberek fejében – mondja Reider László. – Az első például az, hogy ha valaki rendszeresen visel szemüveget, akkor tovább romlik a szeme. Ez azért nem igaz, mert a szemüveg csupán olyan segédeszköz a szemünk számára, amely a megfelelő helyre, látóidegeinkre küldi a fényt. Ettől pedig nem változik meg szemünk mérete. A látásromlás ugyanis rövid- és távollátóknál egyaránt méretváltozás eredménye. Tévhit az is, hogy a monitor rontaná a szemet. Inkább arról van szó, hogy a látás romlása korfüggő. Kinek előbb, kinek utóbb kell segítség az olvasáshoz. Reklámokban sokszor halljuk: fáradt, égő, viszkető, kiszáradt szemre szemcsepp a megoldás. Ez sem igaz így, ugyanis ilyen tüneteket a rossz látás is okozhatja.”
A szakember mindenesetre azt javasolja, hogy évente legalább egyszer látogassunk el felülvizsgálatra. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy szemüveget is évente kellene készíttetnünk. Egy átlagos szemüveget ugyanis kétévente érdemes újra cserélni.
