2017. szeptember 24. vasárnap
Gellért és Mercédesz napja

NGM: főszerepben az egészséggazdaság

Az egészséggazdaság fejlődése egyenlő az emberek egészségi állapotának javulásával, a gazdasági növekedéssel és versenyképesség emelkedésével - mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter. A friss teljesítményértékelés szerint az ország egészségi állapota messze elmarad az uniós szinttől.

9340.jpgBudapesten rendezték meg az „Egészség Kapuja” Kína és a közép-kelet-európai országok elnevezésű egészséggazdasági konferenciát és kiállítást. A Nemztegazdasági Minisztérium által kiadott közlemény szerint az esemény célja, hogy elősegítse országaink előrelépését az egészséggazdaság, a tudományos együttműködés, a kutatás-fejlesztés területén, és ezzel hozzájáruljon a legfontosabb egészségpolitikai célok eléréséhez is. A közép-kelet-európai országok számára fontos tényező az Európai Unióhoz való kapcsolódás, a Kínával való kapcsolatok erősítésének szándéka, és így a magasabb ütemű növekedés lehetősége is – mondta el Varga Mihály hozzátéve, hogy a Kínai Népköztársaság Magyarország legfontosabb kereskedelmi partnere a Keleti Nyitás országai között.

 

A nemzetgazdasági miniszter kitért arra is, hogy a hazai gyógyszergyártás és kutatás egyértelműen a világ élvonalába tartozik, és Magyarország egyike volt azoknak, ahol a világon elsőként jött létre az ipari gyógyszer-előállítás. A tárcavezető elmondta: hazánkban a gyógyszeripar tekinthető a leginnovatívabb iparágnak, amely mintegy 40%-kal részesedik a kutatás-fejlesztési kiadásokból.  Mindennek kiváló hátteret ad, hogy Magyarország az egész világon számon tartott akadémiai és egyetemi oktatási, innovációs és K+F bázissal rendelkezik – mutatott rá Varga Mihály. Gazdaságunkban emellett igen jelentős az orvosi berendezés- és eszközgyártás, a biotechnológiai vállalkozások és az egészségturizmus szerepe is – tette hozzá.

A tanácskozáson, amelyen részt vett Li Bin, a Kínai Népköztársaság Egészségügyi és Családtervezési Bizottságának minisztere is, egészséggazdasági együttműködési nyilatkozatot írtak alá azzal a céllal, hogy közös szakmai találkozók szervezésével segítsék elő az egészségpolitikára vonatkozó tudományos programok és kutatási projektek létrehozását.

 

Van hova fejlődni 

9339.jpg

Magyarországon most készült először átfogó egészségügyi teljesítményértékelés az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) koordinálásával. A magyar lakosság egészségi állapota javuló tendenciájú, de nagyok az országon belüli különbségek, az átlag pedig továbbra is elmarad az Európai Unió legtöbb tagállamának szintjétől, a kevésbé tehetős háztartásoknak pedig gyakran jelentős anyagi terhet okoz az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés - írja a napi.hu az értékelésre hivatkozva. A javulás ellenére nőtt a lemaradásunk az EU-28 átlagától több kiemelkedő, súlyos terhet jelentő halálokban, közte a keringési rendszer betegségei miatti halálozásban, a nők körében számos daganattípushoz köthető halálozás esetén (méhnyak-, mell-, gége-, légcső-, hörgő-, tüdőrák), a férfiaknál pedig a vastagbél- és a végbélrák esetén - sorolja a lap.

 

A jelentés szerint a magyar népesség demográfiai mutatói nemzetközi összehasonlításban is rosszak: magas a halandóság, amely hosszú ideje az egészségügy és a társadalom egyik legnagyobb terhe.Több mutató esetében a magyar érték az EU tagországok között a legrosszabbak között van,jóval a hasonló gazdasági fejlettségû országok szintje alatt. Általában Bulgária,Románia, Lettország és Litvánia legrosszabb értékeket képviselõ csoportjában helyezkedünk el. A születéskor várható élettartamban 28 ország rangsorában a magyar férfiak a 24., a nõk a 26. helyen állnak. 2014-ben a férfiak születéskor várható élettartama 72,2 a nõké 79,3 év volt. 65 éves korban a férfiak mutatójánál már három ország, a nõkénél változatlanul két ország értéke rosszabb csupán.

 

Súlyos megállapítások

Az anyagot minisztériumi teamek állították össze, 76 indikátort használtak és a 2013-15 közötti időszakot elemezték. Az eredmény lesújtó mind az ellátórendszer,  annak hozzáférhetősége, a finanszírozás, a lakosság egészségi állapota és az életkilátásaik vonatkozásában is. 2014-ben a 10 000 fõre jutó standardizált halálozási arány 143,1 volt, férfiaknál 185,2, nõknél 115,3. Ezek a mutatók az EU tagországok között összességében a 24.,férfiaknál a 25., nõknél a 26. helyreszorítanak bennünket. A leggyakoribb halálok a keringési rendszer megbetegedései miatt bekövetkezett halálozás volt (74,0/ 10 000 fõ), ezt követte a rosszindulatú daganatos betegségek csoportja (34,9 / 10 000).

A keringési rendszer betegségei közül az iszkémiás szívbetegség okozta halálozás (37,9 / 10 000) önmagában megelőzte a rosszindulatú daganatok csoportját. Az iszkémiás szívbetegségek okozta halálozásban a 26., a rosszindulatú daganatok miatt bekövetkezett halálozásban az EU-ban az utolsó helyen állunk.

 

Aggódnak a magyarok az egészségi állapotukért

Egy másik kutatás Magyarországra vonatkozó eredményei szerint a lakosság is érzi, valami nem stimmel a hazai egészségüggyel. A Nielsen fogyasztói bizalomról és a költési hajlandóságról szóló online vizsgálata szerint a magyarok az egészségi állapotukért aggódnak leginkább: nálunk ez a vezető aggodalom (25%), míg Európa más országaiban viszont az egészségi állapot 18%-kal csupán a 4. a fogyasztókat leginkább aggasztó tényezők között.

A betegségtől való félelem, a szorongás az általános létbizonytalanság kifejeződése, és ez hatja át a magyar társadalmat - mondja dr. Trautmann László, az Objektív Kutató Intézet kutatási igazgatója, a BCE Mikroökonómiai tanszékének tanszékvezető tanára. Szerinte nem az a probléma, hogy a magyarok szeretnék a betegséget elkerülni – minden ember erre törekszik. De ezt racionális kérdésként kell felvetni: egészséges életmódra, szűrésekre van szükség, erőfeszítést kell tenni a megelőzés érdekében, stb. Ha jól élünk, ha mindent megteszünk a kockázati tényezők csökkentéséért, akkor félelmünk csökkenhet. Ezzel szemben a magyar lakosság jellemzően rosszul, nem egészségtudatosan él, és ugyanakkor fél a betegségtől. Irracionálissá válik a félelme és irracionális a reakciója is. Nem gondolja végig az aggódás tárgyát, nem cselekszik ennek megfelelően, hanem csak fél, és menekül a félelmétől, idegességétől különböző eszközökkel (dohány, alkohol, más tudatmódosító szerek). (Itt olvashatja Trautmann László gondolatait a Niesen kutatás eredményeivel kapcsolatban.)