2017. december 18. hétfő
Auguszta napja

Kedvelt választás a közösségi gazdaság

Főként a felsőfokú végzettségűek és a városlakók használják előszeretettel Magyarországon a közösségi gazdaság szolgáltatásait – derül ki a Sharing Economy Szövetség friss felméréséből. A közösségi szolgáltatások legfőbb vonzereje a kedvezőbb ár, a gyorsaság és a könnyű elérhetőség.

Hazánkban is egyre népszerűbbek a közösségi szolgáltatások, a nemrégiben alakult magyar Sharing Economy Szövetség pedig a hazai felhasználói szokások kapcsán a június 4 és 11. között megrendezésre kerülő Global Sharing Week (Nemzetközi Közösségi Hét) apropóján hiánypótló felmérést készített a témában.

A sharing economy

Az internet és az okos eszközök terjedésének köszönhetően egyre többet hallani egy teljesen új vállalkozási modellről, a sharing economy-ról, magyarul közösségi gazdaságról. Az Uber ellentmondásos magyarországi története közismert és jól rámutat a területtel kapcsolatos szabályozás kialakításának szükségességére. Hazánkban is gombamód szaporodnak ugyanis a közösségi gazdasági modellre alapuló vállalkozások, melyek már számos iparágban, a közlekedésen kívül például a logisztika, a pénzügy, vagy a mezőgazdaság terén nyújtanak szolgáltatásokat.

 

A közösségi gazdasági modellen alapuló vállalkozások lényege leegyszerűsítve, hogy magánszemélyek meglévő felesleges erőforrásaira építenek üzletet vagy közösséget. Így működik a városi közlekedést támogató Waze vagy éppen a Járókelő.hu, de említhetnénk a hazai kezdeményezésű PickItApp közösségi futárt vagy a VeddBérbe kölcsönözhető eszközök online piacterét is.

 

UBER, Airbnb, MOL Bubi 

A kutatás szerint a megkérdezettek közel harmada (32%) számolt be arról, hogy esetenként vagy rendszeresen használ valamilyen közösségi szolgáltatást. A legtöbben a hazánkban már nem aktív UBER-t, illetve az Airbnb-t és a MOL Bubit használták már a különböző közösségi szolgáltatások közül. (Szolgáltatások vannak, de a helyzetüket tisztázó jogszabály késik)

 

A felmérés rámutat arra, hogy egyelőre elsősorban a felsőfokú végzettséggel rendelkező, városi lakosság körében terjedt el a közösségi gazdasági szolgáltatások használata. Ennek a csoportnak a kétharmada használ időnként, vagy rendszeresen valamilyen közösségi szolgáltatást. Ellentétben a középfokú vagy alacsonyabb végzettségű kisvárosi lakossággal, mely körében viszonylag még ismeretlenek a sharing economy szolgáltatások, hiszen több mint négyötödük (81%) még nem is hallott ezekről.

 

Kedvezőbb ár, gyorsaság – a legfőbb előnyök

A közösségi szolgáltatások előnyei kapcsán a legtöbb megkérdezett a kedvezőbb árat, a gyorsaságot és a könnyű elérhetőséget emelte ki, míg hátrányként a szolgáltatóval és a sharing economy szolgáltatások esetében szinte kizárólagos online fizetéssel szembeni bizalmatlanságot, illetve információhiányt nevezték meg.

 

A felmérésben a Szövetség arra is kíváncsi volt, hogy milyen hatása van a közösségi szolgáltatásoknak a gazdaságra általánosságban, melyre válaszul a megkérdezettek az árverseny kialakulását, a jobb erőforrás-kihasználást, illetve az élénkítő hatást emelték ki.

 

„A Shairng Economy Szövetség fontos célja, hogy feltérképezze a közösségi gazdaság magyarországi helyzetét, beleértve a felhasználási szokásokat, illetve a szolgáltatói oldalt is. Első felmérésünk rögtön számos érdekes, izgalmas információt hozott a napvilágra, melyek segítségével tisztább képet kaphatunk és ezáltal még inkább elősegíthetjük a terület fejlődését. A Szövetség a továbbiakban is aktívan térképezi majd fel a közösségi gazdaság hazai sajátosságait” – fogalmazott Pataki Gábor, a Sharing Economy Szövetség elnöke.

 

A Szövetség a Global Sharing Week kapcsán egy akció keretében a magyar közösségi gazdasági modellre épülő vállalkozások kipróbálására és az ezekkel kapcsolatos tapasztalatok megosztására buzdít, melyről további részletek itt érhetők el. A Global Sharing Week célja, hogy felhívja a figyelmet a hazai közösségi gazdasági szolgáltatók működésére, tevékenységére, munkájuk eredményeire.