2017. október 19. csütörtök
Nándor napja

Egy napig sem tartott a pályázati forrás

Június 6. 8 órától voltak beadhatók a pályázatok az Otthon Melege Programon belül családi házak fűtési rendszereinek korszerűsítésére. A keretösszeget perceken belül túligényelték.

9197.jpgMajd hárommilliónyi korszerűtlen, energiapazarló magyar lakás korszerűsítésére az Otthon Melege jelenti az egyetlen vissza nem térítendő támogatási forrást. A meghirdetett keretösszeg ugyanakkor mintegy ötezer ház fűtéskorszerűsítését teszi lehetővé. A Magyar Energiahatékonysági Intézet - amellett, hogy fontos előre lépésnek tekinti az Otthon Melege pályázat megjelenését, javulást lát a pályázati kiírás minőségében és bizakodva várja a program folytatását is - elengedhetetlennek tartja az energiahatékonyság ösztönzésére rendelkezésre álló források megemelését és egységes rendszerben történő, összehangolt kezelését – legyen szó hazai költségvetési vagy uniós forrásról, hiteltermékről vagy vissza nem térítendő támogatásról.

Kondenzációs kazán: spórol, de hogyan?

A kondenzációs kazánok esetében a jelentős hatásfok emelkedést az adja, hogy képesek a füstben lévő rejtett hő hasznosítására is – bizonyos körülmények esetén. A működés elve, hogy az égéstermék már a gázkazán belsejében lehűljön nagyjából 45-50 °C-osra. Így a kondenzátum a készülék belsejében kicsapódik, és leadja a benne rejlő plusz hőenergiát is. Ezzel szemben a hagyományos gázkazánok 90 °C-os füstgáz hőmérsékleténél nagyon sok energia távozik feleslegesen, a kéményen át. Míg a legjobb hagyományos gázkazánok hatásfoka 90-95%, addig a kondenzációs kazánoknál ez akár 110% is lehet. Nem tévedés, a magas szám annak köszönhető, hogy a fűtőanyag energiatartamához hozzáadódik a kondenzátumból kinyerhető rejtett hőenergia is. Így, bár a készülékek jóval drágábbak az alacsonyabb hatásfokú, hagyományos kazánoknál, viszonylag hamar megtérülő befektetésről van szó. Legalábbis, ha tényleg ki tudjuk használni ezt a hatásfokot.Ehhez olyan körülményeket kell teremteni, amelyek között a kazán kis teljesítménnyel, alacsony hőmérséklet mellett üzemel a fűtési időszak minél nagyobb hányadában. E nélkül ugyanis az új kazán nem fog kondenzációsként működni és nem hozza majd a várt megtakarítást. Ami fontos, az egyrészt az automatikus, időjárásfüggő szabályozás – tehát felejtsük el a szobai termosztátot. Érdemes lehetőség szerint minél nagyobb hőleadó felületeket alkalmazni, pl. padlófűtést, falfűtést és nagyon fontos beépítéskor a megfelelő beszabályozás is.

A kazánokról itt olvashat a Ritmus.hu-n.

 

Kevés a forrás

A fűtési rendszerek korszerűsítésének első fázisára kiírt 3,5 milliárd forintos támogatási keret országosan mintegy ötezer család kazánjának és kéményének felújítását teszi lehetővé, holott a hazai fűtőkészülék-állomány átlagéletkora meghaladja a 20 évet, és folyamatosan tovább öregszik. Ez nemcsak azért gond, mert az elavult készülékek nem hatékonyak, hanem gyakran szennyezők is. Egyrészt tehát jóval több energiát használnak fel az azonos komfortérzet megteremtéséhez, másrészt károsanyag-kibocsátásuk is magasabb a modern készülékekénél.
 
2015 ősze komoly változásokat hozott a központi fűtésre és meleg víz előállítására szolgáló, főleg a gázkészülékek energia-megtakarítási, hatékonysági követelményeiben, mely a kazáncsere költségeit akár másfél-kétszeresre is növelte. A készülékcsere magyar átlagjövedelmekhez viszonyított magas költsége jellemzően odavezet, hogy vagy a meglevő készüléket javítgatják a végletekig, vagy visszalépnek a vegyes tüzelés irányába. Egy javítás borsos költsége is olcsóbb ugyanis, mint az új, hatékony, modern készülékre való átállás. A működtetés üzembiztonsága és gazdaságossága, az olcsóbb rezsi, környezetünk védelme sajnos csak sokadlagos szempont.

 

Sok az engedély nélküli szerelés

Riasztóan magas a szürke beszerelések aránya, egyes gyártói becslések alapján a 40 százalékot is elérheti. Az értékesített, de hivatalosan üzembe nem helyezett készülékek esetén a tulajdonosok valamelyik hatósági engedélyt „spórolják” meg. A magyar fogyasztó persze rendkívül árérzékeny is, a beruházási költség - beleértve a készülék árát - az egyik elsődleges döntési szempont. Nehezíti a fűtőkészülék-piac fejlődését és a készülékállomány megújulását a kapcsolt kéményrendszerek felújításának szükségessége, hiszen ez gyakran a készülékberuházással azonos költséget jelent.
 
Fontos előre lépésnek tekinthető ugyan, hogy a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium felismerte a problémát, de a kazáncserére fordított keretösszeg egyrészt nagyon alacsony, másrészt csak magánszemélyek pályázhattak. Ez ellehetetlenítette olyan társasházban lakók támogatását, ahol gyűjtőkémények vannak, és a készülékcsere, illetve kéményfelújítás csak együttesen, lakóközösségi szinten oldható meg.

Annál is nagyobb gond ez, mert a lakóközösségek számára a kamattámogatott hitelprogram igénybevétele is szinte lehetetlen. A hitelfelvételhez kapcsolt feltételrendszer, és ezen belül a jelzálog, illetve óvadéki feltételek megismerése – az eddigi tapasztalatok szerint - elriasztja a társasházi és lakásszövetkezeti érdeklődőket a programban való részvételtől. Ennek oka abban keresendő, hogy a társasházak és lakásszövetkezetek nem tudják teljesíteni az eljárásrendben megjelölt biztosítéki kötelezettségeket. Gyakorlatilag a megnevezett három lehetőség közül egyiket sem tudják igénybe venni. Ennek részben jogi, részben társasház-gazdálkodási okai vannak.

 

Összhangra lenne szükség

Hiába tűnik tehát a kamattámogatott hitel papíron vonzónak. Az egymástól függetlenül működtetett pályázati és hitelkonstrukció részben lerontja egymás hatását, részben pedig nehezíti a felújítók dolgát. A vissza nem térítendő támogatású pályázatok ugyan fontosak és szükségesek – még ha a nagyközönség számára előre nem látható célokra, viszonylag rapszodikusan kerülnek meghirdetésre is. Azonban van egy kifejezett hátrányuk: halasztó hatásúak, kitolják a beruházási hajlamot. Sokszor előkészített beruházások kerülnek partvonalra abban a reményben, hogy később lesz rájuk pályázat.
 
A fenti problémák megoldása a lakossági energiahatékonysági fejlesztési források összehangolása, rendszerben történő, alapszerű kezelése lehet, amelyben a visszatérítendő támogatások, azaz hiteltermékek a vissza nem térítendő támogatásokkal (beleértve minden uniós és hazai költségvetési forrást) kombináltan kerülnek a lakosság irányába „értékesítésre”.