Az akaraterő nem elég legyőzni függőségeinket
Ha valamilyen állandó változást szeretnénk megvalósítani az életünkben, vagyis megtörni egy régi, évek óta belénk ivódott habitust, az akaraterő nem feltétlenül elég ehhez. A környezetváltozás a kulcs. Más emberek, más helyek, más szituációk, más impulzusok kellenek.
Arnold M. Washton New York-i addiktológus és pszichológus szerint akár egészségesebb életmódra akar átállni az ember, akár vállalkozni szeretne, egy nagyobb projektbe belefogni vagy leszokni arról, hogy folyton a közösségi médián lóg, az akaraterő önmagában nem feltétlenül lesz elég.
Nincs olyan ember, akinek ne lenne valamilyen függősége. A megszokásaink, a hétköznapi rutinjaink tulajdonképpen olyan láncok, amiket nem nagyon vetnénk le magunkról. A komfortzónánk is függőség. Ahogy az alibik is, amikkel megmagyarázzuk, hogy miért nem törünk ki mindezeknek a szokásoknak a köreiből.
Az akaraterő olyan, mint egy izom. Vagyis véges erőforrás, amit el lehet fárasztani, fel lehet élni akár egy nap során is. Egy húzós-nyúzós nap végére kifárad - nem véletlen, hogy a diétázók is ilyenkor állnak neki habzsolni, mert késődélután, este már nem bírják tovább. A megtépázott akaraterő pedig nem tud megállást parancsolni többé.
Még nem megy
Ha az embernek akaraterőre van szüksége ahhoz, hogy végre tudjon hajtani valamit, az azt jelenti, hogy még mindig valamiféle benső konfliktus él benne az adott tevékenység ellen. Mert mit nem tett meg?
- Nem döntötte el, hogy mit akar.
- Még mindig valamiféle belső vita dúl afelől, hogy ezt a cél kell-e követni, vagy valami mást.
- Nem szánta el magát teljes mértékben az új célja mellett.
- Az új cél elérése iránti vágy még nem elég erős.
- A környezete nem szolgálja az irányvonal követését.
Amíg ezeket nem rendezi az ember magában, addig minimális lesz az előrehaladás a cél felé.
Elszánás és megvalósítás
Mi kell ahhoz, hogy az ember elkötelezetten haladjon a célkitűzése felé?
- Előre befektetni (érzelmi erőt, munkát, időt, erőfeszítést stb.)
- Nyilvánossá tenni az erőfeszítéseket.
- Elszámoltathatóvá válni, olyan emberekre hagyatkozni, akik visszajelzéssel szolgálnak az előrehaladást illetően.
- Határidőt kijelölni a cél elérésére.
- Elmozdítani az akadályokat az útból, elmozdítani a környezetből azokat az embereket, tényezőket, amik akadályozzák a fejlődést.
Környezeti hatások
Vannak pszichológusok, akik a környezetben látják a függőség leküzdésének rákfenéjét, ezért úgy vélik, az akaraterő önmagában nem elég. Pontosabban az akaraterő értéke és jelentősége túl van becsülve.
Vegyük például a leszokást az italozásról. Ha az ember folyton olyan emberek társaságában van, akik isznak, akkor a belső elhatározás állandó nehézségekbe ütközik. Ahogy attól is, ha olyan helyeken tartózkodunk sokat, ahol alkoholt szolgálnak fel. Tehát a környezet ellentétes a céllal. Az akaraterőt gyengíti.
Ha az ember a harcművészetekben akarja fejleszteni magát, akkor töltsön sok időt ilyen sportot művelő emberekkel, akkor az egész életstílusa ehhez fog idomulni.
Így működik az evolúció is. Adaptálódunk a környezetünkhöz. Válasszuk hát meg okosan és megfontoltan, hogy milyen környezetbe helyezkedünk bele. Olyan miliőbe és társaságba, ami harmóniában van a céljainkkal, segíti a kibontakozásunkat, kiteljesedésünket és fejlődésünket, mert a környezetünk formál minket.
Ha nem tetszik, akik vagyunk és ahogy élünk, akkor váltsunk környezetet!
(A Thrive Global cikke alapján.)