A 4 napos húsvét közel triplázza a belföldi vendégforgalmat
A tavalyihoz képest már most 2,5-szer több vendég foglalt a belföldi szálláshelyekre az immár 4 napos húsvét alkalmából. A Szallas.hu adatai alapján minden 4. magyar SZÉP-kártyával egyenlíti majd ki a számlát.
Nem kérdés, hogy a nagypéntek munkaszüneti nappá nyilvánítása bejött a magyaroknak, a Szallas.hu kutatásában résztvevők 90 százaléka kifejezetten örül a döntésnek, s persze sokan ki is használják. A tavalyi húsvéthoz képest például már most 2,5-szer annyian foglaltak belföldön szállást. „A húsvét általában véve is utazós ünnep, de ez most még inkább igaz, hiszen minden harmadik foglalás 3 éjszakára, vagyis 4 napra szól” – mondta Mészáros Judit, a Szallas.hu marketing menedzsere.
Top 10 település az előfoglalások alapján
1. Eger
2. Hajdúszoboszló
3. Budapest
4. Gyula
5. Siófok
6. Szeged
7. Nyíregyháza
8. Miskolctapolca
9. Szilvásvárad
10. Pécs
A vendégsereg harmada hotelben keresi az ünnepi kikapcsolódást, amit népszerűségben a vendégház, az apartman és a panzió követnek. Az átlagos foglalási érték 49 667 forint, és minden 4. magyar SZÉP-kártyával egyenlíti majd ki a számlát. Az előfoglalások alapján Eger a legnépszerűbb, a Heves megyei települést sorrendben Hajdúszoboszló, Budapest, Gyula és Siófok követi. „Mivel a négy egybefüggő munkaszüneti nap már a környező országokat is elérhetővé teszi, így a külföldre irányuló magyar forgalom is nagyot ugrott idén, ez több, mint háromszorosa a tavaly húsvéti értéknek” – tette hozzá Mészáros Judit, a Szallas.hu marketing menedzsere. (Íme egy Ritmus-válogatás, hogy mely városokat ne hagyjuk ki a tavaszi utazási terveinkből.)
Hús, alkohol, „házasélet”
A Szallas.hu adatai alapján egyébként a legtöbben már pénteken útnak indulnak, persze előtte, illetve nagypénteken még sanyargatják magukat egy kicsit. A Szallas.hu kutatásában résztvevők közel fele ugyanis böjttel várja az ünnepet, a többség ezen belül is inkább a „kicsit”, a 40 napos megtartóztatás 100 böjtölőből csak háromra jellemző. „A leggyakoribb, hogy a húst vonjuk meg magunktól, ezt követi az alkohol absztinencia, de 100 honfitársunkból 7 még a házaséletről is lemond a húsvét előtti időszakban, de legalább nagypénteken” – tette hozzá Mészáros Judit.
A különböző egészségügyi statisztikák alapján jól látszik, Magyarország lakosságának egészségügyi állapota uniós összehasonlításban is elég rossz. Mindenkinek érdemes elgondolkodnia azon, vajon tényleg mindent megtesz-e azért, hogy egészségesen éljen. Például mikor mozgott vagy méregtelenített utoljára? A húsvét remek alkalom mindkettőre.
Méregtelenítés levekkel
Alapos méregtelenítő kúra után máshogyan tudja feldolgozni szervezetünk a táplálékokat, segít az anyagcserefolyamatok optimalizálásában, aktivizálja az immunrendszert és javítja a test regenerációs folyamatait. Becslések szerint évente négy kilogrammnyi felesleges méreganyag rakódik le szervezetünkben, amelyek nehezítik testünk működését. Az UV-sugárzás, a kipufogógáz, a cigaretta, a gyógyszerek és a tartósítószerrel teli élelmiszerek mind felesleges dolgokkal terhelnek bennünket ezért évente legalább kétszer - általában tavasszal és ősszel - érdemes egy-egy tisztítókúrát beiktatni. Őseink számára sem volt ismeretlen ez a terápia, hisz a böjt fogalma egyidős az emberiséggel: az iszlám, a keresztény, a zsidó és a buddhizmus tanaiban egyaránt megtalálható.
Elsősorban a vesét, a májat, a tüdőt, a beleket és a bőrt szokták emlegetni a nagytakarítás céljaként. A bőr szaunázással, a vese fokozott folyadékbevitellel, a máj koplalással, a belek rostanyagokkal, a tüdő pedig a szabadban végzett testmozgással tisztíthatóak. A legszigorúbb méregtelenítés pedig a léböjt kúra, amikor kizárólag folyadékot – vizet, gyümölcs- és zöldségleveket, gyógyteákat – juttatunk be napi öt alkalommal legalább 3 napon keresztül. Ez még nem olyan megterhelő, de a hosszabb 5, 10 vagy akár 21 napos kúráknál már érdemes segítséget kérni dietetikus szakembertől.
A megfelelő ásványi anyag és vitaminpótlásra minden esetben ügyelni kell. Kevésbé önsanyargató megoldás a salaktalanító kúra.
