2017. október 22. vasárnap
Előd és Korinna napja

A nyugdíjasok újrafoglalkoztatása adna választ a munkaerő-hiányra?

Az állandósuló munkaerőhiány kapcsán az utóbbi időben többször előkerült egy lehetséges megoldásként a nyugdíjasok újbóli foglalkoztatása. Mit szólnak ehhez az érintettek? Visszamennének dolgozni? Ha igen, hova, és hogyan?

Az egyik hazai munkaerőkölcsönző- és közvetítő több mint 2000 nyugdíjast kérdezett arról, hogy szeretne-e újból munkába állni. A válaszadók 82%-a jelenleg nem dolgozik, 12%-a viszont igen, mégpedig részmunkaidőben, 6%-a teljes munkaidőben. A jelenleg is aktív 18%-on felül további 59% menne vissza dolgozni, döntő többségük részmunkaidőben (34% 4-, 16% 6 órában, 9,5% pedig teljes munkaidőben).                                        

 

A megkérdezettek 67%-a hajlandó lenne korábbi pozíciójához és képzettségéhez képest alacsonyabb besorolású munkát is vállalni, népszerű célpontnak számít a közszféra, a kereskedelem, az egészségügy, a bank-és pénzügy valamint a logisztika és közlekedés. Azok közül azonban, akik visszamennének, mindössze 35% igyekezett állást találni az elmúlt egy év alatt, de csak 10%-uk jut el odáig, hogy interjúra hívják. Ez azt jelzi, hogy nagy többségük nem is reménykedik abban, hogy állásra lel, míg a munkaadók nem túl bizakodók a foglalkoztatásukban. Pedig a válaszadók 41%-a folyamatosan figyeli, mi történik a szakmájában, keresi az erről szóló információkat, azaz feltehetően tévhit, hogy az idősebbek már nem tartanak lépést a korral.

 

Leginkább az értelmes elfoglaltság és a pénz motiválná őket a visszatérésben, de a társaság szerepe is hasonlóan jelentős.

 

A munkaadók alábecsülik őket, és a jogi környezet sem kedvező

A nyugdíj melletti munkavállalás lehetősége nem minden területen érvényes, van, ahol munkavállalás esetén a nyugdíjas fizetést kap ugyan, de nyugdíjat nem. Így a közszférában dolgozó, saját jogú nyugdíjas nyugdíjának folyósítását mindaddig szüneteltetik, amíg e jogviszony fennáll. Vagyis szüneteltetni kell az öregségi nyugdíj folyósítását, ha a nyugdíjas közalkalmazotti jogviszonyban, kormányzati szolgálati jogviszonyban, állami vezetői szolgálati jogviszonyban, közszolgálati jogviszonyban, bírói szolgálati viszonyban, igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyban, ügyészségi szolgálati viszonyban, fegyveres szervvel hivatásos szolgálati viszonyban, vagy a Magyar Honvédséggel szerződéses vagy hivatásos szolgálati viszonyban áll. A rendelkezés idén változhat, ugyanis az Emberi Jogok Európai Bírósága előtt elsőfokon pert vesztett a magyar állam, és a másodfokú tárgyalás után jogerős ítélet várható. A problémát azonban nem is feltétlenül ez okozza, hiszen jogszabályi módosítással orvosolható a helyzet, hanem sokkal inkább a nyugdíjas munkaerővel szembeni előítélet.

A fiatalokra hajtanak?

 

Az 1950-es években a szigorú szervezetek adtak biztonságot, majd az 1980-as években beköszöntött a jól képzett, iskolázottságon alapuló sikereket elérő dolgozó időszaka, ma viszont egyre többen az önfoglalkoztatásban és az időszakos munkákban keresnek továbblépési lehetőséget. Ők a kreatív dolgozók. A biztonság hiánya, és a boldogság iránt érzett vágy befolyásolja az emberek életmódját és végül új szellemiségű munkavállalókat szül, akik számára a hagyományos karrierívnek már nincs jelentősége.

 

Az új típusú emberek kategorizálására már számos elnevezés született. Vannak az „Évezred végiek”, akiknek nagyon fontos, hogy maguk alakítsák a mikro és makro környezetüket, vagy például az „Y és Z generáció”, a „Digitális bennszülöttek”, vagy a „Netgenerációhoz” tartozók.

 

Itt olvashatja cikkünket arról, hogy mit tesznek a munkáltatók, hogy megszerezzék a fiatalokat.

 

A kutatás alapján mindössze a válaszadók 13,5%-a véli úgy, hogy a munkáltatók nem becsülik őket alá, 65% ráadásul úgy érzi, hogy a fiatalabb korosztállyal is bőven felveszik a versenyt.

 

„A nyugdíjasokban egyfajta félelem, a munkaadóban pedig egyfajta kérdőjel van az idősebbek munkapiaci lehetőségeit illetően. Ez azonban tesztekkel, próbanapokkal könnyedén kezelhető lenne, az előítéleteket sutba kell dobni” - mondja Csákvári Róbert, a Work Force ügyvezető igazgatója.

 

Márpedig a munkaadóknak meg kell barátkoznia a jelenséggel, hiszen egy elöregedő társadalomban amúgyis egyre jelentősebb lesz az idősebb korosztályok foglalkoztatása, és ezt a munkaerőhiány csak tovább tetézi.

 

Máshol már jelentős arányban dolgoznak idősek

Az Egyesült Államokban például a 65 évesek és annál idősebbek száma a munkaerőpiacon 2000-ről 2016-ra 18,8%-kal nőtt, ami közel 9 millió embert jelent. Nemcsak több idősebb amerikai dolgozik, hanem többen dolgoznak teljes munkaidőben is. 2000-ben 46,1% 65 év feletti dolgozott részmunkaidőben, azaz kevesebb, mint heti 35 órában. Ez a szám 2016-ra 36,1%-ra csökkent, tehát egyre többen térnek vissza teljes munkaidejű állásukhoz. Főleg a jogi szektorban, társadalmi szolgáltatásokkal foglalkozó területeken jellemző a jelenlétük.

 

Úgy tűnik, nincs arányban a nyugdíj és a ledolgozott munka

A magyar nyugdíjasok szabadidejükben leginkább olvasnak, a családdal vannak, kertészkednek, TV-znek és keresztrejtvényt fejtenek, a sport és az utazás kevéssé van jelen az életükben. Mindössze 11% sportol rendszeresen, és talán meglepő módon 82% alapvetően igen vagy teljesen elégedett egészségi állapotával. Érdekes és egyben elgondolkoztató adat, hogy a megkérdezettek 83%-a szerint nincs arányban a nyugdíjuk a ledolgozott munkával, és 60% nem vagy nem igazán így képzelte a nyugdíjas éveit. Leginkább a jó társaság és a család hiányzik nekik.

 

Pszichológusok szerint egy új munkahely mindenképpen segíthet fiatalon tartani az idősebb korosztályt. Számos kutatás szerint a szellemi és fizikai megterhelés, a közösségi lét, a hasznosság érzete igen fontos öregedés lassító tényezők, márpedig mindhárom tényező megjelenik egy munkahelyen.