Troy: A bűvész is lehet szexi
A német és jamaikai származású Troy már az Y-generáció mágusa. Tetkók díszítik kigyúrt karját, és menő kis bajusz-szakáll az arcát. Rappernek is elmenne, de ő bűvész. A lányoknak ez nagyon bejön. Tévéműsorát 120 országba adták el. A cannesi tévés vásáron, a MIPTV-n beszélgettünk.
Hol van már a szmokingos, fehér inges bűvész? Vagy a megashowkat rendező David Copperfield? A 27 éves Troy sem tőle merített inspirációt, hanem David Blaine-től, aki már egy kigyúrtabb, sportosabb korosztály mágusidolja.
- Hány éves korodban kezdtél bűvészkedéssel foglalkozni?
- 11-12 évesen kezdtem gyakorolni. Úgyhogy elég időm volt tökéletesíteni a tudásom. A személyiségemen is dolgoztam. Szerettem volna, ha a közönség egyből megkedvel. És hogy a mutatványaim is egyből tetszést arassanak.
- Stílszerűen szólva, van ennek a kedvelhetőségnek valami "trükkje"?
- Egyes bűvészek kitalálnak maguknak egy karaktert és egyfolytában azt alakítják a színpadon. Vagyis mindig játszanak. Én azonban igyekszem mindig önmagam lenni. Úgy érzem, a mai társadalomban az emberek olyasvalakit akarnak látni bűvészshowban szerepelni, akit valódinak és igaznak éreznek. Olyan embert, akihez érzelmeket tudnak kötni, akit kedvelnek. Erre törekszem. Még mindig meglehetősen szégyenlős egyéniség vagyok. Az, hogy előadóművész lettem, tulajdonképpen kihúzott a "páncélomból".
- Ki inspirált arra, hogy belekezdj a bűvészmesterség elsajátításába?
- David Blaine. Amikor először láttam a tévében, elképesztett. Én is valami ilyesmit akarok csinálni! Ahhoz persze nagyon nagy szorgalom, eltökéltség és türelem kell, hogy az ember eljusson egy bizonyos szakmai szintre. Mert jöhetnek olyan pillanatok, amikor a legszívesebben feladná, olyan nehéz ez az egész.
- Neked is nehéz volt?
- Sosem éreztem azt, hogy keményen tanulok, mert annyira szerettem ezt csinálni. Csak úgy röpültek az órák és a napok, amikor bűvésztrükköket tanultam. Elég antiszociális tevékenység, mert az ember mindig egymagában van. Naponta 8 órát tanultam és gyakoroltam. Az iskola előtt és a tanítás után is, és persze hétvégenként.
- Úgy érzed, hogy kihagytál dolgokat a kamaszkorodban? Élményeket, amik minden más kamasznak megvoltak?
- Egyáltalán nem. A bűvészkedés életem 70%-át teszi ki. A maradék harmincban sok minden más is érdekel. Például a divat és a zene. Szerintem ezért tudok teljes értékű ember lenni: nem vagyok csőlátású szakbarbár.
-Ha alapvetően szégyenlős vagy, akkor pontosan miért okoz neked örömet a szereplés?
- Imádom a reakciókat látni az emberek arcán. Ahogy reagálnak a mutatványaimra. Imádom, hogy boldoggá tudom tenni őket, hogy képes vagyok megnevettetni őket. Kiveszem a világukból őket 2 percre és bevonom az én világomba. Mivel nem annyira színháztermekben, mint inkább kisebb játszóhelyeken, kávéházakban, kabarékban léptem fel, közvetlenül láthattam a nézők arcait. Nem csak fejek egy színházterem sötétjében.
- Könyvből megtanulhatja ezt a szakmát az ember, vagy mindenképpen kell hozzá egy mentor, egy mester?
- Könyvekből tanultam. A bűvészkedés másfajta gondolkodást igényel. Pont ez a szép benne. Elég sok mutatványomat magam találtam ki. Gyakran az történik, hogy régi trükköket veszünk elő a bűvészmesterség régi hagyományából és új fogásokat adunk hozzá, hogy relevánsak legyenek a mai kor nézője számára.
- Kell ahhoz valamifajta engedély, hogy az ember bűvész legyen?
- Ahhoz nem kell engedély, hogy az ember boldoggá tegyen másokat.
- Ismered a filmrendező Orson Welles bűvészmutatványait, amiket a televízió számára rögzített? Ő például tagja volt a bűvészek amerikai szakszervezetének.
- Angliában is van egy társaságunk, úgy hívják, hogy Magic Circle. Akit felvesznek tagnak, annak vállalnia kell, hogy belső információként kezeli a mutatványai titkát és nem adja ki senkinek. Mindenki szeretné tudni, hogyan működnek a bűvészmutatványok. De ha mindenki tudná, mi a bűvészmutatványok titka, akkor az nem adna örömöt a közönségnek. Orson Wellest egyébként nagyra tartják a szakmában, de nem láttam a bűvészmutatványait.
- David Copperfieldről mit gondolsz?
- Úgy tudom a 80-as években lett népszerű. Az ő stílusa az ő korára jellemző, az én stílusom a mai korszakra. Modern előadónak tartom magam. Az öltözködésem, a kísérőzeném mind az én ízlésemet tükrözik. És az is, hogy szeretem az embereket és nem akarok egy alapvetően hamis előadóként tündökölni előttük.
- Még akkor is, ha a bűvészet a csalásról szól...
- Igen... Vagy inkább azt mondanám, a bűvészkedés tulajdonképpen egy vizuális művészet. Az a dolgom, hogy ne leplezzem le a titkát. A nézők dolga, hogy megítéljék, szerintük igaz dolgot vagy szemfényvesztést láttak-e. Én csak szórakoztatni akarok néhány percig. Úgy érzem, a közönség bármely tagjával jól el tudnék beszélgetni bármiről. Ez a kvalitás nekem nagyon fontos.
- Könnyen rappernek, modellnek vagy táncosnak nézne téged az ember.
- Igen, sokan mondják ezt, hogy ez az első benyomásuk rólam, mert tele vagyok tetkókkal, meg ékszerekkel. Mindig is kreatív egyéniség voltam. Időnként eléggé excentrikus tudok lenni.
- Milyen tetkóid vannak? Te tervezted őket?
- Jó a kézügyességem, régen sokat rajzoltam, de úgy érzem, a tetoválástervezők önálló művészek, ezért hagytam, hogy ők dolgozzák ki ezeket, én csak a szándékaimat közöltem. Szerintem jó munkát végeztek. Ez itt egy női védőangyal. Olyan időtlen ábrázolás ez. Szeretem, hogy afféle freskó-hangulata van, mintha a Sixtusi kápolnából származna. Ez egy bűvésznő. Ez itt egy pakli kártya, amin a régi művésznevem: von Magic.
- Merthogy a családneved von Schreibner.
- Ez itt a "török szem", amit általában kék szemként szoktak ábrázolni. A hiedelmek szerint hatástalanítja az átkokat, az ördögi hatást, a féltékenységet. Ez pedig itt Michael Jackson. Habár került rá néhány szúnyogcsípés itt Cannesban.
- Miért pont Michael Jackson?
- Mindig azt szoktam mondani, hogy ő a kedvenc mágusom. Minden színpadi előadóművész szeretne olyan aurával rendelkezni, mint ami neki volt. Ahogy táncolt és énekelt, az maga a varázs. Ha ennek a varázslatos élmények csak egy kis töredékét képes vagyok létrehozni a saját előadásaimban, akkor boldog leszek.
- A lányoknál előnyt jelent, hogy bűvész vagy? Ad ez neked egyfajta extra szexepilt?
- Ad, de tisztességtelen előnyt. Igyekszem nem kérkedni azzal, hogy mi a mesterségem. Ha a beszélgetésben előjön, akkor nem tagadom le, de magamtól nem hozom fel. Tuti nem akarják azt a lányok, fűrészeljem őket ketté. Amikor megnézik a showmat, gyakran mondják, hogy jól használom a kezeimet. Talán valami másra is céloznak...!