Mit mondjunk a szakításnál: elegancia a kínos helyzetben
Később megbánhatjuk, ha undok dolgokat vágunk annak az embernek a fejéhez, aki oly fontos szerepet töltött be a szívünkben hosszú időn keresztül. Gyakran komoly erőfeszítést igényel, de érdemes méltósággal elválni, nem pedig acsarkodva, fájó sebeket hagyva a másik szívében..
A "Rendben van, ha lefekszünk az első randin" (It's Okay to Sleep with Me on the First Date) című angol nyelvű könyv szerzője, Andrea Syrtash az utolsó találkozások tudományába is beleásta magát. Jól szakítani éppolyan nehéz, mint összejönni valakivel. A szétválás mindkét félben negatív érzelmeket szabadít fel. Ez lehet sértődöttség, a veszteségérzet feletti bánat, kétségbeesés, bosszúvágy - és a lista hosszan folytatható.
Éppen ezért nem árt, ha van a szókincsünkben néhány konzervmondat, ami lehetővé teszi, hogy diplomatikusan viselkedjünk az ilyen helyzetben. Persze általánosítani nem lehet. Vagy minket dobnak, és meglepetésként ér, vagy már számítottunk rá egy ideje, vagy mi adjuk ki az útját a párunknak, és arra ő vagy számított már, vagy nem... Mindegyik variációra megvan a megfelelő mondat. Legalábbis Syrtash szerint. Ugyanakkor hangsúlyozza, hogy akármit mondunk is, a kidobott fél mindenképpen kellemetlennek fogja érezni.
Kidobnak - teljes a sokk
Érdemes arról faggatni exünket, hogy mióta érez így. Syrtash klientúrájában a leggyakoribb panasz ugyanis az, hogy rengeteg megválaszolatlan kérdés marad, különösen amikor váratlanul, minden különösebb előjel nélkül történik meg a dolog.
Adjunk esélyt elégedetlen párunknak, hogy elmagyarázza, hogyan és miért jutott arra a döntésre, hogy szakít velünk. Nem baj, ha kimutatjuk csalódottságunkat, de ne legyen sértődöttség a hangunkban, illetve a kérdés hangvételében. Az defenzívvé teheti a másikat. Ha viszont ő azt érzi, hogy konstruktívan állunk a helyzethez, szeretnénk megérteni az indokait és az érzéseit, akkor sokkal inkább hajlandóbb lesz felvilágosítani minket.
Nem árt azonban észben tartani, hogy a szakítás nem mindig két emberen áll. Gyakran az egyik fél eldönti és nem tágít az elhatározásától. Bármit is mondjon, ígérjen, kérdezzen, állítson a másik.
Arról se feledkezzünk meg: nem mindig illik megkérdezni, hogy "van valaki más?" Mert lehet, hogy úgysem kapunk őszinte választ rá. Ha az exünk tényleg exnek tart minket és lezártnak tekinti a dolgot köztünk, nem biztos, hogy úgy érzi, a múltra való tekintettel tartozik nekünk ennyi őszinteséggel.
A kidobott fél gyakran úgy érzi, hogy bizonyítania kell, mennyire jó ő, és nem érdemes vele szakítani. Ilyenkor annak, aki a szakítást kezdeményezi, meg kell értetnie a valóságot még mindig rózsaszínben látó exével, hogy miért nem működik a kapcsolatuk.
Ilyenkor nem árt, ha nem csupán ledorongoló és kritizáló szólamok sorjáznak, hanem némi bíztatás is: "Megérdemled, hogy olyasvalakivel legyél, aki a legjobbat hozza ki belőled. Nem hiszem, hogy mi már képesek vagyunk így hatni egymásra." Vagy azt is lehet mondani, hogy "a legjobbat akarom neked. És nem érzem, hogy ezt meg tudom neked adni. Nem jó érzés ezt kimondani, mert azt akarom, hogy jó legyen neked, de ha tényleg ez a célom, őszintének is kell lennem veled."
Forrás: Business Insider