Mérgező anyagok lehetnek a hamis mobilokban
A súlyos egészségügyi és adatbiztonsági rizikó mellett jelentős gazdasági károkat is okoznak a hamis okostelefonok. Az Európai Unió legális piaci szereplői évente átlagosan 14 millió készülék eladásától esnek el - derült ki az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatalának (EUIPO) legfrissebb jelentéséből.
A hamisított termékek gyatra összeszerelésük és az alacsony minőségű alkatrészek miatt ártalmas anyagokat is tartalmazhatnak, amelyek súlyosan veszélyeztetik az egészséget. Emellett a kétes eredetű készülékek esetében jelentős biztonsági kockázatok is felmerülnek az online bankolások és egyéb pénzügyi tranzakciók során, derült ki az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatalának (EUIPO) legfrissebb jelentéséből.
„A másolatok egészségkárosító hatásait a felhasználók saját bőrükön is megtapasztalhatják, hiszen számos esetben hatalmas egészségügyi rizikót jelentenek a hamisítványokban fellelhető mérgező anyagok, amelyeket több országban már betiltottak” – figyelmeztetett Németh Mónika, a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) titkára. Hozzátette: a nem megfelelő színvonalú technikai háttér a kiberbűnözés melegágya is, hiszen nincs biztosítva a fogyasztók adatainak megfelelő védelme sem.
A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a legtöbb esetben a napi rutin részét képező, telefonon keresztül végzett banki tevékenységek (például a pénzfelvétel vagy az utalás) során magasabb az adathalászat veszélye akkor, ha a fogyasztó mindezt egy nem eredeti készülékről hajtja végre.
Kétszeresére nőtt az okostelefon-tulajdonosok száma
2012-ben átlagosan háromból egy fogyasztónak volt okostelefonja, négy évvel később ez az arány már több mint 70 százalékos volt. Ma Magyarországon az emberek 61 százaléka használ okostelefont, amely a 2012-es, 22 százalékos adatokhoz képest, közel 177 százalékos növekedést jelent - derült ki a Google legújabb felméréséből.
Magyarországon a vizsgált időszakban az okostelefonok elterjedése minden korcsoportot érintett valamilyen szinten, de leginkább a 25 év alatti korosztályt, akik számára az okostelefon a mindennapok megbízható társává vált.
A 25 év alatti magyar fiatalok
- Mintegy 93 százaléka rendelkezik okostelefonnal
- 75 százalékuk rendszeresen használ valamilyen keresőprogramot okostelefonján
- 76 százalékuk tájékozódik termékekről online
- 67 százaléka néz videókat online legalább egy héten egyszer
- Egyre több hétköznapi feladatra használja okostelefonját: mintegy 69 százalékuk kizárólag okostelefonjáról olvassa le az időt és 71 százalékuk használja azt ébresztőóraként.
(Forrás: a Google és a Kantar TNS kutatása)
A felmérésből az is kiderült, hogy az emberek ma már nem csak “használják az internetet”, hanem online élik a mindennapjaikat. Globálisan az okostelefont használók egyharmada már gyakrabban használja az internetet telefonjáról mint számítógépről vagy tabletről. Magyarországon ez az arány 52 százalékos.
Emellett egyre elterjedtebb a különféle eszközök párhuzamos használat is. 2012-ben a magyarok 32 százaléka használt egyet az okostelefon, tablet, számítógép hármasból, míg 39 százalékuk kettőt, és 10 százalékuk mind a hármat használta. Más eszközök használati aránya még ennél is magasabb volt: a megkérdezett magyarok 28 százaléka használ internet-hozzáféréssel rendelkező televíziót, azaz smart tévét.
Gazdaságilag is komoly veszteség
Az okostelefon-hamisítás nemcsak egészségi és biztonsági kockázatokkal jár, hanem uniós szinten hatalmas bevételkiesést is hoz. 2015-ben körülbelül 4,2 milliárd eurós (nagyjából 1200 milliárd forint) forgalomkiesést okozott a térségben az utánzatok megjelenése, a mintegy 14 millió el nem adott készülék pedig az ágazati értékesítés 8,3%-ának felel meg. Az egyes országokra vonatkozóan a kieső bevételek aránya tekintetében Románia vezet 19,1%-os hamisítási rátával, azt követi Bulgária (17,2%), majd Görögország (16,9%). Magyarország a rangsor ötödik helyén áll 15,1%-os értékével, ami meghaladja az összesített 8,3%-os uniós átlagot.
A tényleges forgalomkiesés szempontjából a hamisítás hatása Olaszországban a legnagyobb, ahol a másolatok miatt meghiúsuló eladások becsült összege 885 millió euróra (265,5 milliárd forint) tehető, ezt követi az Egyesült Királyság (660 millió euró – csaknem 200 milliárd forint), majd Németország (564 millió euró – 170 milliárd forint). Fontos megjegyezni, hogy a jelentés szerint csak az öt legnagyobb uniós tagállamban 2,9 milliárd euró (megközelítőleg 900 milliárd forint) vész el a hamisítás miatt, ami uniós szinten a kieső értékesítés közel 70%-át teszi ki.
Az Európára vonatkozó adatok mellett, a beszámoló arra is kitér, hogy a különböző utánzatok nem csak az EU-ban, hanem globális szinten is számottevő károkat okoznak, hiszen a várható bevételek 12,9%-ától fosztják meg a legális szereplőket, melynek pénzben kifejezett értéke 45,3 milliárd euróra (körülbelül 13 500 milliárd forint) tehető. Komoly aggodalomra adhat okot, hogy forgalomkiesés 36%-át az egyik legfejlettebb országként jegyzett Kína tudhatja magáénak. Érdemes még megemlíteni, hogy a hamisítás által az értékesítésre gyakorolt legalacsonyabb relatív hatást az Egyesült Államokban és az EU-ban mérték, mindkét esetben 10% alatt maradva.
