Árt a házhoz szállítás, vagy használ?
A legfrissebb adatok szerint ma már több, mint három-milliárd ember elérhető online. Ez azt jelenti, hogy az elmúlt 15 évben több mint 760 százalékkal nőtt az internet-felhasználók száma világszerte. Az európaiak átlagosan havi 1900 percet, vagyis több mint 30 órát töltenek online.
Míg 2000-ben 361 millióan voltak jelen az online térben, addig a legfrissebb adatok szerint ma már több mint három-milliárd ember elérhető online – derül ki a Google egyik friss felméréséből. A legnagyobb növekedés Európában tapasztalható. Az európai lakosság 75 százaléka rendelkezik internet-hozzáféréssel. Az európaiak annyira együtt élnek a hálózattal, hogy 1,25 mobilelőfizetéssel rendelkeznek fejenként. Vagyis minden főre egynél több mobilelőfizetés jut, és a különböző eszközökkel átlagosan havi 1900 percet töltünk online. Vagyis több, mint 30 órát.
Mivel telik az idő az éterben?
A világ legértékesebb technológiai vállalatának információi szerint a legtöbb időt az online-vásárlásra fordítjuk, amikor internetezünk. Magyarországon közel 17 százalék volt a hazai e-kereskedelmi forgalom növekedése, ami jóval felette van az európai átlagnak. 2015-ben a magyar online kiskereskedelem nettó forgalma 319 milliárd forint volt. Ezzel az e-kiskereskedelmi forgalom aránya a teljes kiskereskedelem 4,1%-a.
„Izgalmas adat, hogy 2016-ban először a mobil/tablet munkamenetek száma meghaladta az asztali készülékeken végbementek számát, azonban az internetes vásárlások túlnyomó része asztali készülékeken történik – mondta Gerhát-Molnár Irina, a Brands.hu ügyvezető igazgatója, e-shopszakértő. – Következtetésként levonható, hogy a mobil és tablet készülékeken inkább tájékozódnak, ismerkednek az ajánlattal/termékekkel a felhasználók, majd, amikor egyre közelebb kerülnek a vásárláshoz, nyúlnak az asztali készülékhez.”
Mit vásárolunk online?
A legfrissebb adatok szerint a top 5 online szektor a számítástechnika, a szórakoztató elektronika, a home decor, a játék és a divat. Különbségek a vásárlók onlinetérben való jelenlétében vannak.
„Az X generáció a Facebook, az Y és a Z generáció tagjai az Instagram elkötelezettjei – mondta Irina. – Az Instagram a visual storytellerek jelenlegi legnépszerűbb gyűjtőhelye és ennek a történetmesélésnek hatalmas ereje van. Gyorsan tud erős elkötelezettséget kialakítani: meglátni és megszeretni helyett, meglátni és kattintani/screenshotolni a trend” – tette hozzá a szakértő.
Az online vásárlások előretörésével a házhoz szállítások száma is megugrott. Lapértesülések szerint a kormányzat fontolóra vette, hogy a jövőben az áruházláncok azután is fizethetnek környezetterhelési hozzájárulást, ha kiszállítási tevékenységet végeznek. A Magyar Idők szerint a szakmai konzultáció előtt álló egyik javaslat szerint a hozzájárulásként fizetendő díj a napi fogyasztási cikkeket árusító cégek éves árbevételének meghatározott százaléka lenne.
Környezetkímélőbb a házhoz szállítás
Ahelyett, hogy a házhoz szállítási szolgáltatásokat díjjal sújtanák, inkább segítsék az elterjesztését – javasolta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszternek írt levelében a Levegő Munkacsoport. Szerintük környezetvédelmi szempontból előremutató, hogy a magánautós bevásárlás helyett egyre többen a házhoz szállítást választják. Egy kisteherautóra egyszeri alkalommal gyakran 80-100 vevő számára is raknak fel árut, amit optimálizált útvonaltervezés alapján a lehető legrövidebb útvonalon szállítanak ki. Ez azt jelenti, hogy gyakorlatilag egy jármű útja helyettesíti a 80-100 személyautó által megtett oda-vissza utat.
Az 1990-es években, amikor megjelentek Budapesten és környékén a bevásárlóközpontok, a Levegő Munkacsoport és Magyar Közlekedési Klub lefordította és kiadta az Osztrák Közlekedési Klub „Bevásárlóközlekedés – A helyi ellátást javítsuk, vagy újabb bevásárlóközpontok épüljenek?” című tanulmányát, amely többek között megállapítja: „A kereskedőtől a vevőhöz szállítás megfelelő szervezésével is lehet autóutat megtakarítani, ha egy kisteherautóval több vevő megvásárolt, illetve megrendelt áruját egyidejűleg hazaszállítják.” Ezt a megállapítást a tanulmány jól működő házhoz szállítási példákkal szemlélteti – egy olyan korban, amikor még nem volt internet, és telefonon kellett leadni a rendelést.
A Levegő Munkacsoport szerint a házhoz szállítási extraadó helyett inkább rövid használatú rakodóhelyek létesítésével segíteni kellene az online vásárlás terjedését.
