2017. július 22. szombat
Magdolna és Magda napja

11 jel, hogy párjának nincsen érzelmi intelligenciája 2. rész

Mások szemében észrevesszük a szálkát, a magunkéban viszont a gerendát sem. Így lehetünk valahogy az érzelmi intelligencia hiányával. Másoknál szembeötlő. De van egy jó hírünk: az értelmi intelligenciánkkal ellentétben az érzelmi intelligencia sokkal könnyebben fejleszthető. 

Ha tudatosan követünk egy bizonyos magatartásmódot, agyunk a cselekvések ismétléséből tanul, egyes idegpályák "bejáratódnak", "megerősödnek", "áthuzalozódnak", s a régi, destruktív viselkedésminták elhalványulnak, majd el is tűnhetnek. Ekkor az érzelmi intelligenciát már egyre inkább úgy használhatjuk, hogy az természetes, magától értetődő, zsigeri, és nem is kell erőfeszítést tenni érte.
Íme további 6 példa arra, miből lehet megismerni azt, ha valakinek gyenge az EQ-ja, és hogyan viselkedik a magas érzelmi intelligenciájú ember.

 

Rágódik a tévedésein

8374.jpg

Mert nem tud távolságot, distanciát teremteni a hiba és önmaga közt, amire elvileg az idő múlásával képesnek kellene lennie.
A magas EQ-jú egyének el tudnak távolodni a vétkeiktől, amivel egyrészt objektív rálátást nyernek, másrészt elejét veszik, hogy túl sokáig rágódjanak rajta, ami terméketlen dolog, nem visz előre.
Mégsem felejtik el a hibáikat. Tanulnak belőle. És amikor egy fontos döntéshelyzetben lépniük kell, elkerülik a korábbi tévedésüket.


Nagyon vékony a határvonal a hibákon való rágódás és a hibákra való emlékezés között, de ők képesek az utóbbi felé húzni. Mert tudják, hogy ha túl sokat agyalnak az elvétett döntéseiken, azzal gúzsba kötik magukat, tompul a kezdeményezőkészségük, sérül a bátorságuk. Persze az sem jó, ha elfelejtjük a tévedéseinket, mert akkor előbb-utóbb megismételjük őket. Ha az ember kellő EQ-val rendelkezik, képes megtalálni a balanszt ebben is.

 

Meg nem értettnek érzi magát

Ha az emberben nincs elég érzelmi intelligencia, akkor arról sem igazán tud képet alkotni, hogy másokban milyen kép alakult ki róla. Az ilyen ember félreértettnek érezheti magát, ami úgyszólván letöri a szárnyait.
A jó EQ-val rendelkező személy tudja, hogy nem fejez ki mindent egészen érthetően, tehát a félreértések be-becsúsznak az életébe, de próbálja éberen figyelni az emberek reakcióit és rögtön leveszi, ha félreértik, amit mond. Ha pedig a mások utólagos megjegyzéseiből vagy korábbi helyzetek említéséből derül ki számára, hogy nem értették meg őt, akkor sem keseredik el, hanem igyekszik érthetőbben, világosabban kommunikálni, mit is akart.

 

Nem tudja, mi hogyan hat rá

8373.jpg

Minden emberen vannak olyan "gombok", amiket ha megnyomunk, attól az illető vagy felrobban a dühtől vagy meghatódik vagy magába zárkózik, stb.
Ahhoz, hogy az ember kifejleszthesse magában az érzelmi intelligenciáját, tudnia kell, hogy ő bizonyos inputokra körülbelül hogyan szokott reagálni: tudja mitől lesz valaki ellenszenves és rokonszenves a szemében, milyen méltatlan bánásmódtól éled fel az igazságérzete, milyenfajta cselekedetektől lesz hálás.


Ha valaki nincs tisztában ezekkel, akkor eléggé rapszodikusan -és időnként önmaga előtt is érthetetlenül- fog reagálni az őt körülvevő dolgokra és eseményekre. Legtöbbször pedig impulzívan, ingerülten, robbanékonyan. Amit később talán meg is bán.
A fejlett érzelmi intelligenciájú emberek arra használják az önismeretüket, hogy minden szituációban egy kicsit kívülről tudják szemlélni a különböző szereplők igazát, s hogy ne reagáljanak mások tetteire elhamarkodottan és a kelleténél temperamentumosabban.
Az ilyen ember még arra is képes, hogy a legjobbat hozza ki a többiekből. Ezért lehet jó vezető.

 

Könnyen dühbe gurul

Félreértés azt hinni, hogy az érzelmi intelligencia arról szól, mindig és minden helyzetben mosolygunk és kedvesek vagyunk. A lényeg inkább abban rejlik, hogy megtanuljuk kezelni az érzéseinket, hogy azok a lehető legoptimálisabb eredményre vezessenek a mi szemszögünkből és mások szempontjából is.
Ha mindig a kedveskedés mögé bújtatjuk érzelmeinket, az nem őszinte pozitív hozzáállás, hanem erőltetett, megjátszott nyájasság.
A magas IQ-val rendelkező emberek tudják, hogyan az adott szituációtól függően kezeljék és nyilvánítsák ki a negatív és pozitív érzelmeiket.

 

Másokat hibáztat

Az alacsony EQ-szinten lévő ember másokat tesz felelősség azért, hogy ő hogyan érez.
Pedig az érzelmek belülről jönnek - még akkor is, ha látszólag külső történések váltják ki őket.
Alapjában véve felelősséget kell vállalnunk saját érzelmi állapotunkért és észben tartani, hogy hangulatunkat, érzéseinket bármikor megváltoztathatjuk. Ez nyilván nem könnyű, de ehhez kell az EQ.

 

Könnyen megbántódik

Az az ember, aki reálisan látja a saját értékeit és hiányosságait, biztos tud lenni önmagában. Önértékelésének magja nem alaptalan magabiztosság (ami valójában arrogancia), hanem kiegyensúlyozott önérzet.
Az önmagával tisztában lévő ember egyrészt öntudatos, másrészt nyitott is. Képes az öniróniára is, sőt sértődés nélkül veszi, ha időnként mások vicceket gyártanak róla, mert nem rendül ettől meg az önbizalma. Elvégre pontosan tudja, meddig tart a humor és hol kezdődik a lekezelés.

 

Forrás: Entrepreneur