2017. május 23. kedd
Dezső napja

Ezekre a képességekre lesz szükség a jövő munkahelyein

Vajon mit kell tudniuk a munkaerőpiac szereplőinek ahhoz, hogy az elkövetkező időszakban képesek legyenek alkalmazkodni a változásokhoz? Egy konferencia előadói szerint azok a szereplők lesznek sikeresek, akik tisztában vannak képességeikkel, és ismerik annyira önmagukat, hogy tudják, milyen ügyeket képviselhetnek munkájukban is szívvel-lélekkel.

A munkaerőpiac és a gazdasági szereplők számára a közeljövőben a legnagyobb kihívás épp a versengés és annak kezelése lesz – derült ki a Hammel és Hochreiter Business és Management Consulting évindító koccanásán résztvevők számára. A jövő munkahelye – A munkahely jövője című rendezvény meghívott előadói arra a kérdésre kerestek választ, hogy milyen kompetenciák birtokában kell lennie a munkaerőpiac szereplőinek ahhoz, hogy az elkövetkező időszakban képesek legyenek alkalmazkodni a változásokhoz, és fenn tudjanak maradni a globalizáció során egyre több szereplőssé váló versengésben.

 

Ilyen lesz a jövő munkahelye 

8327.jpg

A januári évindító koccanáson a vendéglátók: Virágh Rajmund, Kristóf Györgyi és Fejős Péter arra keresték a választ vendégeikkel és a meghívott előadókkal közösen, vajon hogyan fog kinézni a jövő munkahelye.  Fülöp Márta, MTA Kognitív Idegtudományi és Pszichológiai Intézet tudományos tanácsadója és az ELTE Pszichológiai Intézetének professzora szerint a munka világát az elkövetkező időszakban is meg fogja határozni az egyre inkább élesedő verseny, így rendkívül fontossá válik, hogy a menedzsment, illetve a munkavállaló hogyan viszonyul a versengéshez. Az állandó versenyhelyzet sikeres kezeléséhez az úgynevezett együttműködő versengés kialakítására van szükség. Az együttműködő versengéshez pedig olyan versenyzők kellenek, akik tiszteletben tartják versenytársaikat, azaz eleve kizárják a folyamatból a manipulációt vagy az agressziót. Az előre meghatározott versenyzési szabályok biztonságos környezet teremthetnek arra, hogy a versenyző felek kihozzák magukból a bennünk rejlő maximumot.

 

A versengés egyéni szinten akkor vezethet sikerre, ha a munkavállaló a versenyszituációt nem negatív, hanem pozitív folyamatnak értékeli, azaz a tudatában nem külső nyomásként, egyfajta stresszként éli meg, hanem önfejlesztő kihívásként, ahol saját teljesítményét emelheti új szintre. Több kutatás során is bizonyították, hogy szorított helyzetben a teljesítménykényszer az egyén képességeitől függetlenül gyakrabban hoz kimutathatóan kisebb eredményt. Az így megélt szituációkkal szemben állnak azok a helyzetek, melyekbe tét nélkül saját elhatározásból vág bele az egyén, és amelyek a negatív nyomás híján kiugró eredményekkel zárulnak. Valójában ezt nevezhetjük egészséges versenyhelyzetnek. 

 

Az oktatás és a megértő vállalat a kulcs 

A jövő munkahelyét vizsgálva óhatatlanul felmerül a jelen oktatásának témája, hiszen a most szakmát tanuló fiatalokból válnak a jövő munkavállalói. Az est témájának második meghívott előadója, Zeitler Ádám, a Milestone Institute ügyvezető igazgatója és egyik társalapítója volt, akit saját, külföldön megszerzett tapasztalatai indítottak el arra, hogy iskoláján keresztül átértelmezze a hagyományos szakképzés kereteit. A Milestone oktatási programban fiatalokat készítenek fel neves angolszász egyetemekre való kijutásra. A szakember szerint a jövő oktatásának arról kell szólnia, hogy lehetőséget biztosítson a diákoknak az elmélyülésre azokban a témákban, amelyek valóban érdeklik őket.

 

Zeitler Ádám szerint nemcsak a neves egyetemek oktatásában való részvétel, hanem az interkulturális különbségek megismerése is olyan érték, mely a jövő munkavállalóinak szemléletét, versenyképességét fejlesztheti. Rasovszky Miklós, a Dunapack ügyvezetője azt hangsúlyozta: verseny mindig volt és lesz is, változások jönnek és mennek - ám amíg a vállalat arra koncentrál, hogy pontosan megértse és teljesítse az ügyfelei vágyait, addig nem lehet baj.