Az agybarázdákból is kiolvasható a személyiségünk
Madarat tolláról, embert agybarázdáiról. Eddig főleg az agyműködésben keresték kutatók a személyiségvonásaink gyökereit, de most kiderült, agyunk formája is sokat elárul a jellemünkről. A mentális betegségekre való hajlam is kiolvasható belőlük.
Az agymorfológia tudománya fontos kezdeti lépéseket tett a személyiségjegyek, a viselkedési és hangulati betegségek megértésében, sőt akár jövőbeni orvoslásában is.
Az emberi karakter rendkívüli sokszínűsége alapvetően 5 fő személyiségjegyre redukálható: ezek a neurotikus jelleg (vagyis mennyire hangulatember, érzelmileg mennyire labilis valaki), az extraverzió (hogy milyen lelkes valaki), a nyitottság (ez a kifejezés önmagáért beszél), a nyájasság (vagyis mennyire altruista valaki, mennyire segítőkész), a lelkiismeretesség (mennyire nagy az önuralma valakinek).
A szerkezet önmagáról mesél
A Social Cognitive and Affective Neuroscience nevű szakfolyóiratban megjelent új tanulmány szerint angol, amerikai és olasz kutatók 500 személy agyának a szerkezetét vizsgálták.
Az agykéreg, vagyis az agy külső rétegének elemzésekor a vastagságot, a kiterjedést és a gyűrődés milyenségét vizsgálták. A kérdés az volt, ezek hogyan viszonyulnak az említett 5 fő személyiségjegyhez. A tudósok szerint az evolúció során úgy változtak a barázdák, hogy a kiterjedésük nőtt, míg a kéregállomány vastagsága csökkent, valahogy úgy, amikor egy gumifelületet megfeszítünk. Nő a felület, de vékonyabb lesz az anyag maga.
A kérgi nyújtás hipotézise szerint ez a változás arra volt jó az embernek, hogy nőhetett az agya mérete, miközben a koponya mérete lassabban nőtt az evolúció során. (Egyébként ugyanez a folyamat megy végbe az embrió fejlődésekor a méhben, majd a csecsemő- , gyerek- és kamaszkorban.)
- Úgy tűnik a neurotikusságnak, ami miatt pszichiátriai rendellenességek alakulhatnak ki az egyénben, köze van a prefrontális és a halántéki kéreg vastagságához, valamint a kéreg kisebb felületével és barázdáinak formájához.
- A nyitottság, ami magában foglalja a kíváncsiságot, a kreativitást és a sokszínűség szeretetét, kapcsolatban van a prefrontális kéreg barázdáinak formájával.
Mindez arra utal, hogy a személyiségjegyek változása a különböző életkorokban genetikus okokra vezethető vissza. (Az agy formáját a gének befolyásolják.) Ezért van az, hogy már az egészen apró gyerekeknél -akik még kevés életélménnyel rendelkeznek- is kimutathatók bizonyos velük született személyiségjegyek.
Természetesen az élményanyagunk, az élettapasztalataink formálnak minket, tehát a személyiségünk nem csupán genetikus eredettel magyarázható. Ismeretes, hogy ahogy idősödünk, a neurotikus tendenciák csökkennek, és hatékonyabbakká válunk az érzelmek kezelésében. Eközben a lelkiismeretesség és a nyájasság nő, vagyis sokkal felelősségteljesebbek leszünk és kevésbé vagyunk ellenségesek.
Az amerikai National Institute of Health által finanszírozott kutatásban 22-36 éves kor közötti emberek agyát vizsgálták. A beválogatás feltétele volt, hogy egyiküknek sem lehetett pszichiátriai betegsége.
Nem ez az első vizsgálat, amely arra a következtetésre jutott, hogy az agyszerkezet szerepet játszhat a személyiségjegyek kialakulásában. Tavaly egy tinédzserek agyára koncentráló kutatásból kiderült, hogy a súlyos antiszociális viselkedést mutató kamaszok agya jelentősen különbözik visszafogottabb viselkedésű kortársaikétól.
Forrás: cam.ac.uk