Ön mer mosolyogni?

Dezslik Magdolna   •   2015. február 24. kedd 09:00

Néhány éve készült egy felmérés arról, hogy milyen gyakran mosolyognak a magyarok. Nem igazán lehet derülni a végeredményen. Keveset nevetünk, mosolyogni is leginkább csak zárt szájjal szoktunk. És nem azért, mert nem értjük a viccet.

„Magyarországon nem igazán érdemes a fogápolás egészségügyi oldalát kiemelni – mondja dr. Bánsági Barbara fogszakorvos. – Attól ugyanis nem mosnak többen és gyakrabban fogat, mert azt hallják, hogy ez fontos. Én inkább a szájhigiéniának azt a részét emelném ki, hogy az ápoltság a mindennapi érintkezésnek, a kommunikációnak az alapja: az, hogy valakinek nincs szájszaga, nem rossz a lehelete, nem feketéllenek a fogai. A száj és a foghigiénia nagyon intim terület, nem lehet szólni a buszon vagy a hivatalban, ha kínosan érzem magam a velem szemben ülő miatt. De ha belegondolunk, hogy ugyanez egy állásinterjún is komoly gond lehet, akkor talán többen és többet tesznek a fogaik állapotáért.”

Életünk során a fogazatunk is változik, így érthető, hogy más-más problémára kell különösen figyelnünk. Fiatal korban a legfőbb gond a szuvasodás, majd 35-40 éves kor után a fogak érzékenyebbé válnak, a fogíny gyakran visszahúzódik, begyullad. A fogak ápolása tehát az első tejfogak megjelenésétől életünk végéig fontos feladat.

Tényleg kell fogat mosni?

A kellemetlen lehelet, a vérző íny sokaknak jelent problémát, fogorvoshoz mégis a legtöbben csak az utolsó pillanatban mennek. Pedig a betegség kezdetén még elég lehet a szájöblítő használata, de később akár szívbetegek is lehetünk a szájüregi gyulladástól.

Az ínygyulladás gyakori betegség: a fogíny vörös és duzzadt, s fogmosáskor könnyen vérzik. Szinte minden esetben a fogakon felgyűlt – főleg baktériumokból álló – lepedék okozza a bajt. Általában a nem megfelelő fogmosás, illetve annak teljes hiánya az alapgond, de súlyosbíthatják a helyzetet a fogamzásgátlók, a vérnyomásproblémák kezelésére szolgáló szerek egy része, a görcsroham-gátló gyógyszerek. Igen ritkán a C-, illetve a B₃-vitamin hiánya, illetve a herpeszvírus vagy az elhanyagolt műfogsor gombás fertőzése is okozhat fogíny panaszokat, továbbá gyakori kísérője a cukorbetegségnek.

A nőket különösen érinti a probléma, mert a terhesség alatt felszaporodhat az egyébként is vérbő ínyszövet, a menopauza idején pedig eltávolodhat az íny az alatta lévő szövettől – gyulladást okozva.

Tervez a szájsebész 

Szakértőnk szerint az ínybetegségekre is célszerű kezelési tervet összeállítani. Elsőként a gyulladást fenntartó, vagyis az ínyt irritáló tényezőket kell megszüntetni: ilyen a fogkő, az elálló tömésszélek és koronaszélek. Szükség esetén a teljes korona vagy éppen fog eltávolítása is számításba jöhet.

Ezután kerül sor a fog és az íny között kialakult gennyes tasakok kitakarítására – az itt megtelepedő baktériumok okozhatnak komoly betegségeket, például szív- és érrendszeri problémákat –, majd következhet az íny gyulladásának kezelése, lehetőség szerint lézerkezelése is, amellyel eltávolíthatók a legalsóbb rétegekben felhalmozódott gyulladásos szövetek, illetve megindítható a csontregeneráció.

Ezután legalább félévenkénti ellenőrzés és fogkő eltávolítás szükséges, majd a teljes gyógyulást követően kezdődhet a szükséges fogpótlás (addig ideiglenes pótlásra van lehetőség).

A helyes fogmosás

(3-5 perc alatt!)

1. A fogak rágófelszínének megtisztítása, körkörös és sikáló fogkefemozgással.

2. A fogak külső oldalának megtisztítása.

3. A fogak belső oldalának megtisztítása, előbb alul, majd felül, a hátsó és első fogakat sem kifelejtve.

4. A nyelv óvatos átsikálása, a letapadt lepedék eltávolítása érdekében. Ez is okozhat szájszagot!

5. Szájöblítés.

 Ne veszítse el a fogait!

Az íny gyulladásos állapotának következő fokozata a fogágy-gyulladás, és az ínysorvadás. Az íny gyulladt, kékes színű, nem fáj, de fogmosáskor és erős rágáskor vérzik, amelyet bűzös lehelet és rossz szájíz kísér. Erre nem jelent megoldást, ha durván mossuk az ínyünket, hátha megedződik, mert a sérülések szintén előidézhetik az ínysorvadást.

Idővel a foggyökér felszíne szabaddá válik, a fog érzékeny a hidegre, az édes ételekre vagy az érintésre. Amikor már a fog és az íny közötti kötőszövet is pusztul, kis tasakocska alakul ki a fognyaknál. A betegséget csontpusztulás kísérheti, és a foggyökerek szuvasodásának, kimozdulásának, a fogak elvesztésének veszélye is megnő.

Ekkor már szakorvosi kezelésre van szükség, amelynek során kitisztítják a fogak és az íny között lerakódott plakkot, eltávolítják az elhalt csont- és ínyrészeket, hogy az egészséges íny ismét szorosan körbevehesse a fogat. Szükség esetén gyógyszeres fonal vagy gél kerül a fog és az íny közé, amely felgyorsítja a gyógyulást. A klórhexidines szájöblítés kiváló otthoni kiegészítés.

A szájsebészet egy új területe, a paradontológia (durva fordításban íny-gyógyászat) foglalkozik a kezeléssel, amely végső esetben szövet-átültetéssel történik. Ekkor a szájpadlásból vagy donorszövetből nyert lágy szövetet a beteg területre varrják. Fokozott ápolással, odafigyeléssel még ekkor is jelentős javulás érhető el – tehát az ínysorvadás nem gyógyíthatatlan! Hosszú folyamat, de ha idejében felkeressük az orvost, jók a kilátások.

Fontos a jó fogkefe

Általában mindenkinek megfelel a közepes erősségű sörtékkel (médium) készült fogkefe. Azoknak azonban akiknek gyulladt az ínyük, érdemesebb a lágy (soft) fogkefék közül választani, hiszen ínyüket a gyógyulás érdekében kíméletesen kell tisztítani. Felesleges, de nem árt a hajlítható nyak, a gömbfej vagy a rugózó megoldás, viszont a karcolások elkerülése érdekében fontos a lekerekített sörtevég. Szintén elhagyható extra a különböző sörtemagasság, a fogközök tisztítása ugyanis nem a fogkefe, hanem a fogselyem, vagy a speciális fogköz kefe dolga.

A fogkefét legalább 2-3 havonta kell cserélni, de az indikátoros daraboknál a speciális ételfestékkel színezett kék szálak elhalványodása is jelzi, hogy újra van szükség. A gyerekeknek javasolt darabokra ugyanezek a szabályok igazak, a különbség annyi, hogy kisebb a fejük.

A szakirodalom összegzése alapján a jó fogkefe kritériumai a következők: egyenes szár, közepes nagyságú fej, sűrű csomózás, gömbölyített végű műanyag sörték. Bánsági doktornő még egyszerűbben fogalmaz: szerinte a jó fogkefe az, amit használnak. „Vannak márkák, fajták, amelyeket kedvelek, de sajnos a mai magyar valóságban nem ez a lényeg. Örülni kell annak is, ha bármilyen a fogkefe, de rendszeresen használják”.