Nem segít fogyni: a bélmosás veszélyeiről
Szakértők azt mondják, hogy a bélmosás nem veszélytelen. Ráadásul nem igazán vannak olyan előnyei, amik igazolnák a kockázatok bevállalását. Sokan azt hiszik, hogy segíthet a fogyásban. Sokan úgy vélik, amikor az ember candida-tisztítókúrán megy át, a bélbolyhokban lerakódhatnak a nem kívánatosnak tartott candida gomba maradékai, és ez bélmosást tesz szükségessé. Pedig ez nem igaz - vélik orvosok.
Ahogy a Time Magazine írta nemrég: "Azt hihetnénk, hogy az emberek megkönnyebbülnének annak hallatán, hogy nem kell vizet pumpáltatniuk a vastagbelükbe, hogy megszabaduljanak a bélrendszerükben ragadt salak- és toxikus anyagoktól", de az emberek nagy része nem tudja ezt. Vannak doktorok, akik akár heti sűrűséggel is találkoznak olyan pácienssel, aki a bélmosás hasznosságáról érdeklődik.
Nincs rá bizonyíték, hogy a bélmosás bármilyen számottevő előnnyel járna egészségünkre nézve. Sokan mégis azt hiszik, hogy segíthet a fogyásban - mondta Dr. Brooks Cash, a University of South Alabama orvosprofesszora. Dr. Cash mindenkinek azt mondja: nincsenek arra utaló adatok, hogy a bélmosás segítene egészségesebbé válni. A szakember a társszerzője volt egy béltisztításról szóló tanulmánynak, amit még az amerikai haditengerészet bethesdai kórházának munkatársaként írt. "Nem találtunk előnyöket, de azt kimutattuk, hogy akár számottevő kárt okozhat a szervezetnek."
A bélmosás akár a következő komplikációkkal is járhat:
- baktériumfertőzés
- a bélfal kilyukadása
- a begyulladása
- gyulladásos bélbetegség
- extrém esetben halált is kiválthat, ez is előfordult már.
Ha a túl nagy erővel nyomják be a vizet a bélbe, attól a bélfalon lyuk keletkezhet (vagyis perforálódhat), melyen keresztül a székletdarabok bekerülhetnek a hasüregbe, ahol gyulladást idézhetnek elő. "Voltak már betegek, akik ebbe haltak bele" - mondta Dr. Cash.
A béltisztítás kifejezés manapság nemcsak a bélmosásra értendő, hanem olyan pirulákra vagy étrend-kiegészítőkre is, melyek állítólag kihajtják a szervezetből a káros anyagokat. Ezekről is úgy tartja Dr. Cash, hogy nem bizonyított az előnyös hatásuk, ugyanakkor vesekárosodást okozhatnak, károsíthatják a bélflórát és megbillenthetik az elektrolit-háztartást is.
Dr. Ranit Mishori, a Georgetown University professzora, aki szintén tanulmányozta a béltisztítás ma divatos módozatait, egyetért Dr. Cash-hel. "Az egészség javulásáról, erősödő immunrendszerről és detoxikálásról szóló állításokat nem támasztják alá bizonyítékok".
Mishori szerint a béltisztítás, az emésztőrendszeri "méregtelenítés" gyakorlata évszázados múltra tekint vissza. Az Amerikai Orvosok Szövetsége (AMA) 1919-ben elítélte a módszert. Az orvosok azóta próbálják rábírni az embereket, hogy ne folyamodjanak ehhez az eljáráshoz.
Dr. Cash szerint a béltisztítás népszerűsége két félreértésből ered. Az egyik, hogy a bélrendszer olyan, mint egy csatorna, egy vízvezeték, vagyis idővel lerakódik a falára a hordalék, s ezért rendszeresen tisztításra szorul. A másik félreértés az, hogy a testet az emésztőcsatorna szennyezi meg mérgező anyagokkal. Holott az emésztőrendszer -akárcsak a máj, a vese és az immunrendszer- azért működik, hogy megtisztítson minket a nem kívánatos baktériumoktól és más kórokozóktól.
Ha tele nyomjuk magunkat béltisztító dolgokkal -akár orálisan, akár análisan- azzal csak azt érjük el, hogy megzavarjuk a test természetes tisztítómechanizmusait.
A folyadék végbélnyíláson történő bevitele akkor célszerű, ha bélrák vagy más bélrendszeri zavar után akar vizsgálódni az orvos, s ki kell tisztítania a belet, hogy tisztább képet kapjon. Azoknak pedig, akik szorulástól szenvednek, az orvos által végzett beöntés valóban segíthet. De más jótékony hatása nincs.
Forrás: Time Magazine, Journal of Family Practice