Megváltozik a füvezők agya: kimutatható, ki szív
A marihuána legalizálásáért felszólalók úgy vélik, hogy a füves cigik segítenek a fájdalomcsillapításban vagy az epilepszia kezelésében. A tudósok csak annyit tudtak kimutatni, hogy elváltozás van a kannabiszfüggők agyában.
Az USA-ban a hivatalos, állami besorolás szerint a marihuánának nincs gyógyhatása. Vagyis pusztán pszichoaktív kábítószer. Ami mentális betegségeket is okozhat vagy súlyosbíthat. Beleértve a függőség kialakulását.
A gyógyhatást eddig kvantitatív szinten, kézzel fogható adatokkal és számokkal nem tudták kimutatni, csak a füvező emberek beszámolóira támaszkodhattak a kutatók, hogy nekik -saját érzésük szerint- jót tesz (pl. a krónikus fájdalom csillapításában).
Autonóm és döntőképes?
A tudomány álláspontja a füvezőkkel kapcsolatban sokáig az volt, hogy nem képesek önállóan intelligens döntéseket hozni. Függőség alakul ki bennük, és az "anyag" dönt helyettük. Idegi, pszichológiai és testi tekintetben is máshogy reagálnak a drogokra, mint azok, akik nem függők. A függés -vagy az arra való hajlam- pedig lehet genetikai öröklődés, környezeti hatás eredménye, tehát túl van az egyén szabad döntési mezőjén.
Azonban a Dallasban lévő University of Texas agykutató intézete olyan vizsgálati eredményekkel állt elő, melyek cáfolni látszanak ezt az állítást.
Az egyetemen működő Center for Brain Health kutatói 53 hosszútávú, marihuánát napi rendszerességgel fogyasztó ember agyát vizsgálták (akik közül 14 kimeríti a függő fogalmát az Amerikai Pszichiátriai Szövetség definíciója szerint) és 68 olyan emberét, akik nem élnek vele naponta.
Akik hosszútávú fogyasztók voltak, legalább 12 éven kellett napi szinten füvezniük, hogy a kísérletben résztvehessenek.
Miért? Mert az abszolút "hardcore" fogyasztókról akartak adatokat szerezni a tudósok. Arra voltak kíváncsiak, miben különbözik azoknak az agyműködése, akik ilyen hosszú ideig és ilyen intenzíven vesznek magukhoz marihuánát.
Kisebb az egyik agyterület
A kísérlet keretében tárgyakat mutattak nekik, hogy teszteljék milyen válaszokat váltanak azok ki az agyukban. Egy gyümölcsöt mutattak (természetes jel), egy ceruzát (semleges jel), majd vagy egy vízipipát, pipát vagy jointot (kannabisz jel), utóbbi három közül azt, amelyiket a kísérleti alany választotta.
Az intenzív használók és a függők agya erősebben reagált a vizipipa és a joint képére, azokon az agyi területeken, melyek a jutalom-mechanizmussal függnek össze, mint amikor semleges vagy természetes tárgyakat mutattak nekik (a gyümölcsöt és a ceruzát).
Ahogy várható volt, a marihuánával nem élő személyek nem reagáltak erősebben a füves cigerattára vagy a vizipipára, mint a ceruza és a gyümölcs látványára.
Ez annyit tesz, hogy a marihuána megbolygatja az agy természetes jutalom-hálózatát, s a kannabiszt az agy nagyon fontos dologként pozicionálja. Akinél ez megfigyelhető, az már függőnek mondható, vélik a szakemberek.
Vagyis a tudósok a megváltozott agyi reakció alapján, fiziológiai jelenségekből kiindulva ki tudják mutatni, hogy ki időnkénti marihuánafogyasztó és ki az, aki függő, vagyis füvezése már problematikus.
Dr. Francesca Filbey, aki a vizsgálatot vezette, egy korábbi kutatásban azt tapasztalta munkatársaival, hogy a hosszútávú füvezők agyában általában kisebb volt az orbito-frontális kéreg, melynek az érzelmek feldolgozásában és a döntéshozatalban van fontos szerepe. Ez nem jó jel.
Érdekes módon az erősen marihuánázóknál több volt az agy különböző részei közötti kapcsolat, mint a többi embernél. A dallasi tudósok úgy vélik, ezzel kompenzálja az agy az említett kéreg alulfejlettségét.
Gyengébb IQ
A rendszeres kannabiszfogyasztók az IQ-teszteken is alacsonyabb eredményeket értek el, mint a nem rendszeres fogyasztók.
Ugyanakkor a kutatók nagyon óvatosan vontak le következtetéseket... Hangsúlyozták például, hogy nem tudják minden kétséget kizáróan kijelenteni, a gyengébb szereplés az IQ-teszten a füvezés miatt lenne. Ahogy azt sem tudják állítani, hogy az agy egyes régiói összemennének a marihuána-fogyasztás miatt. (Az az agyi rész, amit nem használnak kellőképpen, visszafejlődik.) Hasonlóképp a joint látványára adott erősebb agyi reakció sem feltétlenül a marihuánázás következménye, lehet, fordítva igaz a dolog: az agy ily módon való reagálása idézi, hogy kialakul a kannabisz iránti vágy, s idővel a függőség.
Ez volt az első vizsgálat, amely átfogóan, 3D-s képalkotást (MRI-szkennlést) használva térképezte fel a hetente legalább négyszer marihuánát fogyasztók agyát. Igaz, a kísérleti alanyok közül sokan naponta több füves cigit is elszívnak.
Forrás: finance.yahoo.com, Human Brain Mapping