Így hitetnek el velünk mindent a hazug emberek
Ismétlés a hazugságok anyja. Minél többször ismételnek el valamit, annál valószerűbbnek fog a kijelentés hangzani. Alkalmazzák is a politikában, az üzleti életben, a reklámokban. Ha tisztában vagyunk ezzel a trükkel, nehezebben dőlünk be a hamis propagandának.
"Ismételj meg sűrűn egy hazugságot, és igazsággá válik". Joseph Goebbelsnek, Hitler kulturális és propagandaminiszterének tulajdonítják ezt az aranyköpésr. A jelenséget úgy hívják a pszichológusok: az "igazság illúziója" nevű effektus.
Valójában a nagypolitika gépezete, a vállalatok marketingje egyaránt erre játszik: a reklámok és az ideológiai frázisok ismételgetésével sulykolják az elménkbe üzeneteiket. Valósággal szuggerálják a nagyérdeműbe, amit el szeretnének hitetni. Ennek a politikusnak higgyen, ezt a márkát vegye meg.
Tudományosan bizonyított
Az amerikai Vanderbilt University kutatói nemrég azt vizsgálták, az igazság illúziója hogyan áll kapcsolatban már megszerzett tudásanyagunkkal. Tesztjükben két egymással összefüggő kijelentést párosítottak, az egyik igaz, a másik nem (pl. a Csendes-óceán a legnagyobb óceán a Földön, az Atlanti-óceán a legnagyobb). Az állítások valóságtartalmát 1-től 6-ig terjedő skálán kellett osztályozniuk, míg másokról egyszerűen csak annyit kijelenteni, hogy igaz-e vagy sem.
Mint kiderült, az ismétlés idővel felfelé nyomta egyes kijelentések (vélt) igazságtartalmát a 6-os érték felé. Az elismételt hazugságokat egy idő után valóságos tényként felfogni.
A másik fontos felismerés, amit e kísérlet szült, hogy az "igazság illúziója" éppolyan erősen hatott azokra az információkra, amikről volt tudásunk, mint azokra, amikről nem. Vagyis az ismétlés még olyan hazugságokat is hihetőbbé tett, amikről az alanyok elvileg (korábban) tudták, hogy nem igaz. Tehát hiába tanultunk meg valamit, éppúgy befolyásolhatóak vagyunk, ha ismételgetve sulykolják annak ellenkezőjét. Korábban megszerzett tudásunk nem mindig szolgálhat védőpajzsként az átejtések és átverések ellen.
Kutatók úgy vélik, az ismétlés azért tud ilyen hatásos lenni, mert elménk túl nagy feladatnak találja, hogy minden egyes adatot alaposan megrágjon és logikusan elgondolkozzon a valóságtartalmán. Ha ezt tennénk, rendkívül lelassulna az életünk.
A lustaság is segít nekik
Sok mindent rutinosan elfogadunk igaznak, mert nem akarunk fáradozni az értékelésével, elemezgetésével. Egész életünkben olyan döntéskényszeres helyzetekben működünk, amikor alapos utánanézés és kutatás nélkül kell rövid időn belül opciók közül választanunk, döntéseket hoznunk. Ha valamit többször hallottunk már, a megszokottság, az ismerősség élménye nagy erőre tesz szert, és ez átalakul az ember elméjében azzá a benyomássá, hogy a dolog valóságos.
A Vanderbilt University vizsgálata ugyan kimutatta mindezeket a tendenciákat, mégis az összesítésből az világlott ki, hogy a bedőlés az ismétlésnek viszonylag ritka. Az esetek többségében ugyanis az emberek a valódi tényeket vélték valósnak!
Bármennyire is működjön a repetitív meggyőzés bizonyos esetekben, pszichológusok hangsúlyozzák, hogy az említett kvízteszt eredményeiből nem kell túlságosan messzemenő következtetéseket levonni: ha pusztán az ismétlés megtenné a hatását és hatna hiszékenységünkre, akkor nem lenne szükség a meggyőzés más módozataira. Márpedig van rájuk szükség.
Forrás: BBC