Már hatályos a párizsi klímaegyezmény
Életbe lépett a történelmi jelentőségű párizsi klímaegyezmény, melyben mintegy kétszáz ország kötelezte el magát az éghajlatváltozás megelőzése és az emberi civilizáció védelme érdekében. Az államok jelenlegi vállalásai azonban a felét sem teszik ki a szén-dioxid-kibocsátás szükséges csökkentésének.
Itt az ideje, hogy minden ország, köztük hazánk is komolyan vegye szerepét az éghajlati válság elleni küzdelemben, és a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésével, energiatakarékossággal, illetve a megújulók támogatásával garantálja, hogy a párizsi célok teljesüljenek.
A 2015. december 12-én elfogadott, rekordgyorsasággal, egy éven belül életbe lépő párizsi egyezmény az első olyan éghajlatvédelmi megállapodás, amely a Föld szinte minden országa számára előír kötelezettségeket. A megállapodás célként fogalmazza meg a 1,5 °C-os globális felmelegedési küszöbértéket, és a század közepére az üvegházhatású gáz-kibocsátások teljes semlegesítését.
Kevés a mozgástér
A globális átlaghőmérséklet emelkedése már túllépte az 1 °C-ot, és a klímaegyezményben szereplő jelenlegi nemzeti vállalások a felét sem teszik ki a szükséges kibocsátás-csökkentésnek. Ha így haladunk, az évszázad végére 3,4 fokkal lehet melegebb a Föld klímája, ami globális katasztrófát jelentene.
A párizsi klímaegyezmény életbelépése ugyanakkor egyértelmű elköteleződést jelent a fosszilis energiahordozók kivezetése és a megújuló energiaforrások használata mellett. Az átállás már meg is kezdődött. Kínában drasztikus fordulat következett be az energiapolitikában, melynek következtében a szénfelhasználás és a kibocsátások már két éve csökkennek az országban. 2014-ben a termelt villamosenergia több mint negyedét már tiszta energiaforrások szolgáltatták. A Greenpeace által felvázolt forgatókönyv szerint 2050-re pedig lehetséges a 100%-os globális átállás a tiszta és fenntartható megújuló energiákra.
Alacsony vállalás, de az sem teljesült még
Ehhez azonban a jelenleginél jóval ambiciózusabb nemzeti stratégiákra van szükség. A héten induló marrákesi klímatárgyalás alkalmat ad arra, hogy a kormányok képviselői bebizonyítsák, hajlandóak azonnal cselekedni. Ennek érdekében Magyarországon is fel kell gyorsítani a fenntartható megújuló energiák terjedését. Hazánk megújulókra vonatkozó nemzeti vállalása a legalacsonyabbak között van az Európai Unión belül. 2020-ra a bruttó energiatermelés (áramtermelés, közlekedés, fűtés) mindössze 14,65%-át fedezné az ország megújuló forrásokból. Ennek a célszámnak a teljesítése is még hátra van: 2014-ben a megújuló energiaforrásból előállított energia részaránya csupán 9,5% volt. Szükség van a napenergia arányának növelésére, mely jelenleg mindössze 0,5%-a a hazai megújulóenergia-termelésnek, valamint a szélenergia térnyerésére is. A szélerőművekre vonatkozó szabályozások közelmúltbeli módosításaival azonban a magyar kormány csak további akadályokat gördített a szélerőművek építése elé.
„A hazai erőltetett atomenergia-fejlesztés sem jelent megoldást az éghajlati válság leküzdésére. Az atomenergia drága, környezetszennyező, és hátráltatja a megújulók fejlődését. Miközben a megújulókkal gyorsan és költséghatékonyan tudnánk átállni a környezetbarát és biztonságos energiatermelésre. Ezzel Magyarország követné a világtrendeket is, megújulókból ugyanis már most több energiát állít elő a világ, mint atomenergiából” – mondta Bozsó Brigitta, a Greenpeace klíma- és energiakampány-felelőse.
